Hollande felismerte, nem jó stratégia gazdasági fellendülést ígérgetni, mert jelenleg Franciaország sorsa nem saját kezében van. Magas államadóssága miatt gazdasága sérülékeny, s túlságosan is a nemzetközi folyamatoktól függ. Manuel Valls miniszterelnök a parlamentben megtartott keddi bizalmi szavazás előtt is Németországot korholta, amely szerinte túl keveset tesz az európai növekedés fellendítéséért. A „német kártya” ezúttal is előkerült, igaz, más kontextusban, Hollande mintaként emlegette Gerhard Schröder reformjait. Ugyanakkor megemlítette, „ne várják tőlünk azt, hogy öt év alatt hajtjuk végre mindazt, ami a németeknek tíz év alatt sikerült”.
A francia elnök gondoskodott arról, hogy a világ hírügynökségei a skót függetlenségi népszavazás árnyékában is sokat foglalkozzanak sajtóértekezletével azzal a bejelentésével, hogy hazája közvetlenül is részt vesz az Iszlám Állam (IS) állásai elleni légicsapásokban. Ennél több konkrétum nem hangzott el, s aki jelentős gazdasági beruházások bejelentését remélte, annak csalódnia kellett. A francia elnök ezúttal csak annyit ígért, amennyit teljesíteni is tud. Valószínűtlen persze, hogy beszéde bármiféle befolyást gyakoroljon vasárnapi szenátusi választás első fordulójára, amelyen félő, hogy folytatódik a szocialisták pokoljárása, s Le Penék előretörése.