Menekültügyi reformot fogadtak el Németországban

Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) után pénteken a tartományokat képviselő felsőház (Bundesrat) is elfogadta a menekültügyi szabályozás reformját, amely ugyan javít a menedékkérők helyzetén, legfőbb pontja viszont arra irányul, hogy csökkenjen a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli államaiból érkező menedékkérők száma.

A törvényhozás két házának döntése alapján biztonságos származási országnak minősül Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia. Ennek révén az eddiginél jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti majd, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.

A reformnak erről a pontjáról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatást kell nyújtania és nyomást kell gyakorolnia a társadalmi integráció előmozdítása érdekében.

A Bundesratban nincs többsége a reformot kezdeményező nagykoalíciónak - a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) kormányának - , így az utolsó percig kérdéses volt a reform sorsa. A jogszabálycsomagot végül Baden-Württemberg tartomány támogatása révén fogadták el, ahol a Zöldek kormányoznak az SPD-vel mint kisebbik koalíciós partnerrel.

Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa azzal indokolta a támogatást, hogy a menedékkérők helyzetének javulását eredményező intézkedések sorát sikerült kiharcolni a szövetségi kormánynál, és a menedékkérők ellátásának terhét viselő önkormányzatok támogatásának növelésére is ígéretet tett a kormány.

A Zöldek vezetői azonban élesen bírálták a Bundesrat döntését és Baden-Württemberg magatartását. A három balkáni állam biztonságos származási országnak minősítése a menedékjog súlyos korlátozását jelenti, és nem segít sem a menekülteknek, sem az önkormányzatoknak - nyilatkozott Simone Peter, a Zöldek társelnöke.

Az ügy jelentőségét mutatja, hogy tavaly 127 023 menedékkérelmet regisztráltak Németországban, ami 14 éve a legmagasabb szám és 64 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, és azt jelenti, hogy az EU-ba érkező menedékkérők 27 százalékát Németországnak kell ellátnia, ami messze a legnagyobb részarány.

A menedékjogért folyamodók körében pedig kiemelkedően magas a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából származók aránya. A származási ország szerinti rangsort Szerbia vezeti éves szinten 40 százalékos emelkedést jelentő 18 001 kérelemmel, és a másik két ország is az első tíz között szerepel.

Az elutasított kérelmek aránya viszont ebben a körben meghaladja a 99 százalékot, vagyis a Nyugat-Balkán EU-n kívüli régiójából érkezők közül szinte senki nem kap menedékjogot Németországban. Az új szabály tovább rontja a kérelmek kedvező elbírálásának esélyét, ezzel a kormány azt próbálja elérni, hogy minél több szerbiai, bosznia-hercegovinai és macedóniai lakost eltántorítson a menedékjog megszerzésére irányuló kísérlettől.

A reform egy másik fontos eleme a menedékkérők helybenlakási kötelezettségének lazítása. Eddig a menedékkérő az ügyének elbírálásáig köteles volt ott tartózkodni, ahol a hatóságok elhelyezték, az új szabály szerint viszont három hónap után szabadon mozoghat az országban. Lazítottak egyebek mellett a munkavállalás feltételein is, a reform értelmében már csak az első három hónapban tilos munkát vállalni, és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező.

Szerző
2014.09.19 17:33

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55