A legutóbbi Orbán kormányok több mint négy év alatt sem tudtak mit kezdeni a devizahitelesek társadalmi gonddá növekedett problémahalmazával. Az eddigi intézkedések legfeljebb egy viszonylag szűk körnek jelentettek megoldást, a többiek legalább 2015 közepéig nem is igen számíthatnak változásra.
A kormányzat az évek óta tartó devizahiteles "mentőcsomag" történetében most átruházta a felelősséget az MNB-re. Rogán Antal, fideszes frakcióvezető véleménye szerint ugyanis a kormánynak a devizahiteles törvény végrehajtása során nem kell mérlegelnie a bankok teherbíró képességét. Az InfoRádiónak adott interjújában a politikus az állította, hogy a jegybanknak van erre felhatalmazása, és az ő dolga eldönteni, hogy a makroprudenciális (körültekintő) szempontok indokolnak-e további olyan lépéseket, amelyeket az Országgyűlés megfontolhat. Ilyen előterjesztés azonban eddig még nem készült. A frakcióvezető megjegyezte, 2016-ban a devizahiteles-ügy lezárásaként szeretnének áttérni egy közelebbről meg nem határozott "fair bankrendszerre". Ugyanakkor a kormánypárti politikus nem gondolja, hogy a hitelezésnek kéne felfelé húzni a gazdaságot. Sajátos véleménye szerint csak azokat a cégeket kell hitelezni, amelyek "dolgoznak és valóban képesek megállni a piacon."
Felcsuti Péternek erről egészen más a véleménye. A bankszakember a Népszava érdeklődésére ugyanis nem zárta ki,hogy most a kormány játssza "jó rendőrt", és a jegybankra osztotta a "rossz rendőr" szerepét. Ha valami mégis balul ütne ki, azért az MNB-t terhelheti majd a felelősség. Márpedig működőképes bankrendszer, valamint hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés - hangsúlyozta Felcsuti. A legújabb kormányzati intézkedés súlyosan rontja a bankrendszer működőképességét, ezért a külföldi bankok a legalacsonyabb szintre fogják korlátozni a tevékenységüket, olyanhoz, amihez viszonylag a legkevesebb tőkére van szükség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok szempontjából jó minősítésű partnerek, a multik, a nyereséges nagyvállalatok továbbra is hozzájuthatnak hitelekhez, viszont a kockázatosak - amelyek eddig sem igen kaptak finanszírozási forrást -, még nagyobb számban fognak kiszorulni a takarékon működő bankrendszer hitelezési gyakorlatából. Enélkül pedig nem lesz megfelelő mértékű növekedés és munkahelyteremtés - véli a bankszakember.
Bodnár Zoltán egyetemi docens, a liberálisok főpolgármesterjelöltje lapunk érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfogadásra váró törvényjavaslat felhatalmazza a jegybankot, hogy alkosson olyan rendeletet, amelyben szabályozzák, hogyan kell a bankoknak kiszámítani az egyes ügyfelek számára a tőketörlesztés összegét, mégpedig úgy, hogy visszamenőleg az ügyfél összes befizetését korrigálni kell. Amikor az ügyfeleknek jóváírja a bank az adott összeget, az a saját könyveiben veszteségként jelenik meg. Bodnár Zoltán felhívta arra is a figyelmet arra, hogy ez a veszteség a bankok többségénél már nem a profitot, hanem a tőketartalékait csökkenti. A hitelintézetek lakossági és vállalati hitelezési hajlandósága drámaian csökken, mert egy olyan bizonytalan jogi környezetben, ahol utólag mondják meg, hogy a hitelezésnek melyek a szabályai, nem lehet sikeres gazdasági tevékenységet folytatni - tette hozzá Bodnár Zoltán.