Az Eiffel Palace eladói továbbra titkosak, mivel offshore cégek voltak a tulajdonosai. Egészen pontosan az Eiffel Palace tulajdonosai az ingatlan eladásának időpontjában, július 28-án egy ciprusi offshore cég (Qualmiston Ltd.), és egy a Kis-Antillákra bejelentett másik offshore cég (Stringston Ltd.) által tulajdonolt magyar társaság, az EFPA Estate Ingatlankezelő Kft. voltak - utóbbi tagsági jogviszonyát az ingatlan eladását követően, augusztus 1-jei hatállyal törölte a cégbíróság.
Az MNB már a korábbi túlfizetéses vádak miatt kiadott egy közleményt, amiben annyit árultak el, hogy szerintük valójában tisztességes áron és "jól" vették meg az ingatlant.
A jegybanki ingatlanügyeket szorosan figyelő Együtt-PM Szövetség azonnal reagált a hírre, és közleményében azt követelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank adjon választ arra a kérdésre: kinek állt érdekében az Eiffel Palace értéken felüli megvásárlása, és kik állnak az ügyleten százmilliókat kereső offshore hátterű cégek mögött? Pápa Levente az Együtt elnökségi tagja, az Együtt-PM gazdaságpolitikusa a közleményben bírálta azt a módszert, amivel az ingatlan értékét megbecsülték, mert az szakmailag erősen vitatható, ráadásul más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhatják. Az Együtt-PM Szövetség szerint felháborító, ami a Magyar Nemzeti Bankban zajlik, mert ahelyett, hogy a forintárfolyammal foglalkozna, a jegybank társadalmi felelősségvállalásnak hazudva luxusingatlanokat vásárol nyakra-főre. Az Eiffel Palace azonban mindennél többe került, sokak szerint ez az ország legdrágább irodaháza, hiszen a nemzeti bank négyzetméterenként mintegy 1,2 millió forintot fizetett érte - emlékeztet Pápa Levente.