2020-as labdarúgó Európa-bajnokság;

2014-09-20 07:52:00

Euro2020: Budapest a 13 szerencsés egyike

Budapest 2020-ban négy labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzésnek a házigazdája lesz - derült ki az UEFA végrehajtó bizottságának tegnap délelőtti döntése után. A hat év múlva esedékes kontinenstornát első ízben nem egyetlen ország bonyolítja le, hanem 13 ország 13 városában rendezik meg, hazánk a 2018-ra elkészülő Puskás Ferenc Stadion terveivel győzte meg az európai szövetség illetékeseit. A finálé a londoni Wembleyben lesz.

A képre kattintva nagyban is megnézheti!

Negyedik nekifutásra összejött! Igaz, nem egyedül, vagy társrendezővel sikerült Eb-házigazdává előlépnünk, de ez nem változtat a tényen: ilyen rangos labdarúgó esemény még nem volt hazánkban! 2020-ban négy Eb-meccset, egy nyolcaddöntőt és három csoportmérkőzést rendeznek az eladdig 100-120 milliárd forintból megvalósuló új Puskás Ferenc Stadionban.

2012 decemberében dőlt el, miután az Európai Labdarúgó Szövetség elfogadta Michel Platini elnök előterjesztését, hogy hat év múlva - az első kontinensviadal 60. évfordulóján - már nem egyetlen ország látja vendégül a legkiválóbb nemzeti csapatokat, hanem Európa több nagyvárosa egyidejűleg lesz rendező. A rendezés megnövekedett költségei behatárolták, hol lehetnek a mérkőzések, márpedig a francia sportvezető hivatalba lépése óta azon fáradozik, hogy a futball ne kevesek kiváltsága legyen, a legszélesebb rétegek számára is elérhetővé kell tenni. Ennek jele volt a Bajnokok Ligája és az Európa Liga kvalifikációs sorozatának reformja is.

A 2020-as Eb-re 19 város (Amszterdam, Baki, Bilbao, Brüsszel, Budapest, Bukarest, Cardiff, Dublin, Glasgow, Jeruzsálem, Koppenhága, London, Minszk, München, Róma, Stockholm, Szentpétervár, Szkopje, Szófia) adta be jelentkezését. Pályázni lehetett döntős és alapcsomagra, előbbiért London és München küzdött egymással.

Az UEFA végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt 9 és 13 óra között vitatta meg, hogy az aspiránsok közül melyik hat ne adhasson otthont a viadalnak. Mindenekelőtt az derült ki, hogy a három legfontosabb találkozónak, a döntőnek és az elődöntő két összecsapásának a londoni Wembley ad majd otthont - mindez semmi meglepetést nem okozott, ugyanis már előzetesen hallani lehetett, hogy a németek támogatják az angol pályázatot, amennyiben a britek viszonozzák majd a segítséget a négy évvel későbbi torna alkalmával.

A folytatás aztán meghozta a várva várt sikert: Platini a rendezők közül húzta elő a Budapest feliratú cetlit.

Hazánk negyedszer pályázott az Eb-rendezésre, a 2004-es viadalra az osztrákokkal, a 2008-asra egyedül, a 2012-esre pedig a horvátokkal karöltve jelentkezett - mindhiába. Az utóbbi okozta a legnagyobb sokkot, a bejelentés napjáig abban a hiszemben ringatták magukat az előkészítők, hogy nem nyerhet más, mégis nulla szavazatot kaptunk az ukrán-lengyel és az olasz kandidatúrával szemben.

Noha a magyar labdarúgás állapotaiban azóta sem történt érdemi változás, Csányi Sándor szerint az elmúlt évek sportdiplomáciai sikerei hozták meg az áttörést. Az MLSZ-elnök Genfből hazatérve a ferihegyi repülőtéren nyilatkozott ekként, rögtönzött sajtótájékoztatóján kiemelte, a közelmúltban Magyarországon tartották az európai és a nemzetközi szövetség (FIFA) kongresszusát, illetve hazánk az idén sikeresen bonyolította le az U19-es kontinenstornát. Úgy vélte, mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország negyedik próbálkozásra Eb-rendező lehessen.

A magyar futball első embere mondott ennél is szenzációsabbat, jelesül: "A 2020-as Európa-bajnokságon már ott lesz a magyar válogatott!"

Mindez azért figyelemreméltó, mivel a rendező országok nem kapnak automatikusan indulási jogot. A 24 csapatos tornára 20 válogatott a selejtezőkből kvalifikál, négy pedig a 2018/2019-es szezonban induló Nemzetek Ligájából. Amennyiben a magyar együttes valóban részt vehet a seregszemlén, akkor két csoportmeccsét biztosan Budapesten vívja meg (a harmadik találkozó a kvartett riválisaitól is függ). Csányi köszönetet mondott a kormánynak, a fővárosnak és Vígh László sportberuházásokért felelős miniszteri biztosnak a támogatásért. Kifejtette: a futball minősége nem volt szempont a döntésnél (nyilván, máskülönben semmi esélyünk nem lett volna), a magyar pályázat az országban megvalósuló stadionépítésekkel, a sportág infrastrukturális fejlesztéseivel, Budapest földrajzi elhelyezkedésével, közlekedésével és kiváló szálláslehetőségeivel érdemelte ki a bizalmat.

Vígh sportberuházásokért felelős miniszteri biztos elárulta, jövő héten Budapestre látogat egyeztetésre az UEFA stadionépítésért felelős illetékese.

"Olyan létesítményeket építünk, és ez a Puskás Ferenc Stadion esetében is igaz, amelyek nemcsak Eb- vagy vb-rendezésre alkalmasak, hanem akár olimpiára is" - hangoztatta a politikus. Csányi hozzáfűzte, az UEFA előírásai szerint egy évvel az Eb előtt készen kell állnia a stadionnak, illetve megjegyezte, ahogy elkészül az új aréna, pályázni fognak Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntő megrendezésére is.

Az új Puskás-stadion főbb adatai

A munkálatok tervezett menetrendje

2014 végére készülnek el a kiviteli tervek

2015-ben zárul a közbeszerzés, kezdődik az építkezés

2018-ra várható a befejezés

Ára: 100-120 milliárd forint

Befogadóképesség: sporteseményen 67 889 fő, koncerten 79 889 fő

Legmagasabb pont: 51.3 méter

Hosszúság: 364 méter

Szélesség: 273 méter

Szintek száma: 11

Nettó alapterület: 202 ezer négyzetméter

Beépített beton: 183 ezer köbméter

A tető tömege: 5000 tonna

Helyiségek száma: 1700

Sportolásra alkalmas termek: 15

Kiszolgálható sportágak: 21

A konferenciaterem befogadóképessége:800 fő

Az irodaház kapacitása: 500 fő

Szállodai szobák száma: 180

Panorámás futópálya hossza: 800 méter