Lengyel-litván-ukrán dandárt alakítanak

 Lengyel-litván-ukrán dandár felállításáról írtak alá kormányközi szerződést pénteken Varsóban.

A regionális katonai együttműködés megerősítését célzó alakulat (LitPolUkrBrig) parancsnoksága a kelet-lengyelországi Lublinban lesz - közölte a TVN24 hírtelevízió.
A szerződést a lengyel elnöki hivatal honlapja szerint Bronislaw Komorowski lengyel államfő jelenlétében Juozas Olekas litván, Valerij Heletej ukrán, valamint Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter írta alá.

A lengyel nemzetvédelmi minisztérium honlapján közzétett nyilatkozat szerint a válsághelyzetek kezelésére, különösen az Európai Unió, a NATO és az ENSZ békemisszióiban való részvételre szánt közös dandár gondolata 2007-ben született. A három ország védelmi minisztere 2009-ben írta alá az alakulat létesítéséről szóló szándéknyilatkozatot.

A dandár eredetileg 2013-ben érte volna el teljes harckészültségét, de a pénteken aláírt megállapodás értelmében erre két éven belül kerül sor.
A lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) honlapján közölte, hogy a létrejövő dandár mintegy 200 lengyel, litván és ukrán katonája már részt vett a pénteken véget ért, Lublinban szervezett nemzetközi hadgyakorlaton kanadai katonákkal együtt.

Szerző

Nicolas Sarkozy visszatér a politika életbe

Nicolas Sarkozy volt francia államfő pénteken bejelentette visszatérését a francia politikai életbe.

"Jelölt vagyok a politikai családom elnökségére" - írta Facebook-bejegyzésében a 2012-es elnökválasztási veresége óta visszavonult 59 éves jobboldali politikus. Ez azt jelenti, hogy Sarkozy jelölteti magát a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Nemzeti Mozgalom Uniójának (UMP) elnöki posztjára. Az UMP novemberben választja meg az új vezetőjét.
Az UMP elnöke lehet 2017-ben a jobboldal jelöltje a köztársasági elnökválasztáson.

Sarkozy visszatérése hónapok óta nyílt titoknak számított a francia sajtóban, közvetlen politikustársai és barátai hetek óta lebegtették a bejelentés dátumát, s csütörtökön reggel a volt elnök már meg is nyitotta a kampányirodáját, Párizs VIII. kerületében, néhány lépésre az elnöki hivataltól.

A volt államfő üzenetében azt írta, hogy "hosszú gondolkodás után döntött úgy, hogy új politikai alternatívát javasol a franciáknak". "Nagyon szeretem Franciaországot, szenvedélyem a közéleti vita és a honfitársaim jövője" - indokolta döntését.
Miközben az alig 13 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollande szocialista államfő csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján is ironikusan beszélt elődje mérlegéről, a stagnáló gazdasági helyzetet és a 10 százalékos munkanélküliséget részben az előző kormányzat örökségének nevezte, a volt elnök jelezte: keserűség és sajnálat nélkül vonult vissza a politika életből a 2012. május 6-i választási veresége után, és azóta "volt elég ideje gondolkodni", "megszabadulni a visszavágás és az összecsapás szellemiségétől".

Sarkozy úgy érzi, hogy jelenleg "megállíthatatlan szökőárként tör fel a zavarodottság, az elutasítás, a düh a hatalom és a kormánytöbbség irányába, de szélesebb értelemben minden iránt, ami közelről vagy távolról érinti a politikát".
"Ennek az annyira sajátos reménynek a hiánya a mai Franciaországban arra kötelez minket, hogy alapjaiban gondoljuk újra az UMP-t", amelyet Sarkozy szavai szerint "nevetséges megosztottság" jellemez.

A volt elnök azt ígéri, hogy három hónap alatt megteremti egy új és széles összefogás feltételeit, amelyhez "pártoktól függetlenül minden francia csatlakozhat, meghaladva a hagyományos jobb- és baloldali megosztottságot, ami a legkevésbé sem felel már meg a mai valóságnak". Mindehhez "új tervet, új működési módot és új csapatot" javasol a volt elnök.
A népszerűtlen kormányzó baloldallal szemben jelenleg a jobboldali ellenzék sem rendelkezik egyértelmű politikai alternatívával, és a megosztottságon kívül az UMP gyakorlatilag csőd közeli helyzetbe jutott.

A legnagyobb ellenzéki párt, amelynek 2004-től 2007-es államfőválasztásig volt a vezetője Sarkozy, november 29-én választja meg új elnökét, miután júliusban Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani. Akkor bizonyosodott be: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt.
Az ex-elnök egyébként tucatnyi rendőrségi ügyben érintett, korrupció gyanújával júliusban hivatalos eljárás is indult ellene, s a felmérések szerint a franciák többsége nem szeretné, ha visszatérne a közéletbe.

Az UMP elnöki posztjáért az ex-elnökön kívül eddig két volt miniszter, Bruno Le Maire és Hervé Mariton jelezték indulásukat. A 2017-es elnökválasztás jobboldali jelöltsége szempontjából azonban Sarkozy legfőbb riválisai volt miniszterelnöke, Francois Fillon és volt külügyminisztere, Alain Juppé. Mindketten jelezték, hogy elnökjelöltek kívánnak lenni, és nem támogatják Sarkozy visszatérését. A jobboldal 2016-ban tartja előválasztását az elnökjelöltségre, s addig kemény belső harc várható az ellenzéki politikusok között. A franciák körében Alain Juppé a legnépszerűbb, a jobboldali táborban azonban még mindig Sarkozynek a legnagyobb a támogatottsága.

Szerző

Kapcsolódó

Sarkozy visszater?

Ukrajna - Szabadlábon a tüntetők agyonlövésével gyanúsított parancsnok

Szabadlábra helyezte pénteken egy kijevi bíróság a Berkut nevű, mára feloszlatott ukrajnai belügyi rohamegység parancsnokát, akit a főügyészség 39 tüntető agyonlövésével gyanúsít.

A főügyészség közleményében felháborodásának adott hangot a Pecserszk kerületi bíróság döntése miatt, és jelezte, hogy fellebbezést nyújt be, mert fennáll a gyanúsított szökésének veszélye.

A századparancsnokot két alárendeltjével együtt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy február 20-án, törvényellenes parancsot végrehajtva jogtalanul éleslőszert vetettek be, és megöltek 39 tüntetőt a hatalomváltásért és Ukrajna európai integrációjáért a Majdanon, azaz a Függetlenség terén demonstrálók közül. A bűncselekmény a térről nyíló Insztitutszka utcában történt.
A Berkut-parancsnok az ukrán büntetőtörvénykönyv szerint ezért legalább tíz év, de akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is számíthat.

A bíróság azzal indokolta szabadlábra helyezését, hogy a férfinak felesége, három gyermeke, Kijevben lakása, valamint "jó hírneve" van. Ez a testület szerint elegendő garancia arra, hogy a gyanúsított nem készül elrejtőzni a felelősségre vonás elől.
A Majdan-tüntetések résztvevői között egyre nő az elégedetlenség, mert mindezidáig nem ítéltek el senkit a demonstrálók elleni jogtalan fegyverhasználat miatt.

A hónapokig tartó kijevi tüntetések végnapjaiban, február 18. és 20. között súlyos összecsapások történtek a karhatalom és a tiltakozók között. Mindkét oldal hírt adott arról, hogy a központi tér, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lövik a tömeget. A zavargásokban több mint százan haltak meg, többségük életét mesterlövészek oltották ki. A nyomozás során fény derült arra, hogy tüntetőkre az azóta feloszlatott Berkut (Szirti sas) rohamegység fegyveresei lőttek. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a demonstrálók meggyilkolásához köze volt a nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU alárendeltségében lévő Alfa-osztagnak is.

Szerző