Elveszett orosz piac

Az orosz élelmiszerbojkott miatt az uniós versenytársak a sertéshús feleslegüket új, harmadik országbeli piacok mellett Magyarországra zúdíthatják. Ez lenyomja az árakat, ami - fokozva a veszteséges termelés hatásait - főleg a kisebb sertéstartók csődjét okozhatja.

Az orosz piacra való magyar sertéshúskivitel ugyan nem jelentős, de a lengyel, dán, holland, német export leállása miatt jelentős raktárkészletek halmozódhatnak fel, és a hazai termelők szemszögéből nézve félő, hogy ebből Magyarországra is jut. Ugyan a vásárlók jó járnak, hiszen leszoríthatja az árakat. A karaj, a comb, vagy a tarja kilója akár 1000 forintra, vagy még az alá is csökkenhet - egyes élelmiszerláncoknál már megfigyelhető az árzuhanás -, ám hosszabb távon a ráfizetéses termelés okán bedőlő kisgazdaságok és a már ma sem elegendő hazai árualap miatt, újra drágulhat a hús.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a Népszavának elmondta, az afrikai sertéspestis litvániai és lengyelországi megjelenésére hivatkozva az egész unióra érvényes februári orosz húsimportstop csak a főtt és hőkezelt termékeket nem érintette. Az uniós sertésexport negyede irányult Oroszországba, ennek jó része megszűnt. Vagyis az európai sertéságazat azon a sokkon már túljutott, amibe most például a zöldség-gyümölcs termelők, feldolgozók kerültek.

Bizonytalan a bojkott vége

Az orosz-ukrán fronton kialakult patthelyzet egy lassú rendezési folyamatot is elősegíthet - véli Deák András.

Ám az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa szerint azt nehéz megjósolni, mikor érhet véget a gazdaságokat sújtó szankciós időszak. Az orosz beviteli tilalom amúgy is hézagos, mert a hírek szerint sok uniós ország terméke jut az orosz piacra szerb átcsomagolással.

Az már az orosz vámhatóságokon múlik, hogy mondjuk a belorusz olívabogyó szállítmányt mennyire fogadja be - tette hozzá Deák.

Azokat a cégeket, amelyek átálltak a hőkezelt, főtt áruféleségek gyártására, kellemetlenül érintette az újabb bojkott - tette hozzá Éder Tamás. Az európai, és így a magyar húságazat is, azonban többletkiviteli lehetőséghez jutott Ázsiában, mert az USA-ban is felütötte a fejét egy sertésbetegség-járvány, s több távol-keleti ország kitiltotta az amerikai hústermékeket. Ebbe a résbe nyomulhattak be az európaiak.

Azért a kép mégsem ilyen rózsaszín - említette a Népszavának Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Egyes húsfajtákból maradtak itthon eladatlan készletek, a sertészsírból pedig igen jelentős mennyiség "ragadt" a raktárakban. A második bojkott, vagyis az uniós szankció bevezetését követően a félsertés vágóhídi árak lejtmenetbe kezdtek, ami a feldolgozókat hozta nehéz helyzetbe.

Németh Antal szerint egy elhúzódó orosz élelmiszerimport-tilalom a húságazatban beláthatatlan következményekkel járhat. A kisebb sertéstartó gazdaságok már most is sorra hagynak fel tevékenységükkel, a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Az uniós húsfelesleg visszaszorítja a hazai alapanyag termelést, s ami van, abból a legjobb minőségű termékek egy részét felveszi a dél-ázsiai piac. Az USA zöld utat adott ugyan a magyar fagyasztott sertéshúsnak, de évekbe telhet amíg sikerül értékelhető mennyiségnek biztos piacot találni.

Szakértők szerint Oroszország időközben jelentős korszerű saját sertéstelep-hálózatot is kiépített, s hivatalos közlés szerint az igények 80 százalékát már képesek hazai termelésből kielégíteni. A hiányzó részre is találtak brazil, illetve kínai beszállítókat. A magyar húsexport elenyésző maradt a kormány beharangozta keleti nyitás után is. Fazekas Sándor ugyan szeptember elején tárgyalt Moszkvában, de a megbeszélések egyetlen kézzelfogható "eredménye", hogy hazánk részt vehet az Arany Ősz elnevezésű moszkvai szakmai kiállításon.

Áfacsalók nehezítik a helyzetet

Az élősertésekre és a hasított félsertésekre januártól bevezetett, 5 százalékos áfakulcs gazdaságfehérítő hatásának tulajdonítható, hogy a húsimport csökkent, a sertésvágás nőtt és a sertésállomány - ha minimálisan is - gyarapodott az első félévben - állítja a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jelentésében.

Az Agrárszektor.hu értesülése szerint az FM a közelmúltban értékelte azokat a piaci változásokat, amelyek az első félévben bekövetkeztek a sertésszektorban. Az már a KSH korábbi jelentéséből kiderült, hogy a sertésállomány nőtt az elmúlt évhez képest. Kimutatásaik szerint június elsején 3,095 millió sertés volt az országban, ami 82 ezerrel haladta meg a 3,013 milliós decemberit, illetve 204 ezerrel a mélypontnak számító, 2,891 milliós tavaly júniusit.

A tárca a kedvező tendenciákat jelentős részben annak tulajdonítja, hogy az 5 százalékos áfa hatására kifehéredett az élősertések és a félsertések piaca, vagyis nőtt a legális csatornákon feldolgozott hazai sertések száma az áfacsalásos feketevágásokkal szemben. Az FM szerint az adómérséklés megszünteti az áfacsalásos visszaélések kiváltó okainak zömét, de a vásárlói lánc végén valószínűleg továbbra sem lehet adót csökkenteni, mert ez jelentős költségvetési kiesést okozna.

Az első féléves adatok valóban az ágazat részbeni kifehéredésével állhatnak összefüggésben, de máris megfigyelhető, hogy a feketegazdaság "csomópontja" máshová helyeződött át - mondta az agrarszektor.hu-nak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A feketézők az élősertések és a félsertések adócsalásos forgalmazásáról a darabolt húsok illegális értékesítésére álltak át, mivel ott továbbra is megmaradt a 27 százalékos áfakulcs.

Ezért a VHT azt szorgalmazza, hogy a kormány az egész termékpályánál - ideértve a fogyasztói szintet is - csökkentse 5 százalékra az áfát.