Előfizetés

Elengedte török túszait az Iszlám Állam

Több hónap után elengedte török túszait az Iszlám Állam (IS). A 49 személy szombaton vissza is tért hazájába. Ankara közlése szerint több hétig tartó kemény diplomáciai munka előzte meg szabadulásukat.

A török állampolgárokat Urfa városába szállították. Az IS június 11-én ejtette túszul őket, amikor fegyveresei megrohamozták Iraki északi részén, Moszulban a török konzulátust. A kiszabadítás hírére Ahmet Davutoglu kormányfő megszakította azerbajdzsáni látogatását, hogy a Szíria melletti településen személyesen is találkozhasson a honfitársakkal.

Recep Tayyip Erdogan államfő nem közölt részleteket a kiszabadításról. Mindössze annyit árult el, hogy a „titkosszolgálatok” révén sikerült elérni elengedésüket és köszönetet mondott mindazoknak, akiknek szerepük volt a mentőakcióban.  A Hürriyet közlése szerint (állítólag) nem fizettek váltságdíjat a túszokért, akiket hétszer szállítottak el az adott helyről.

Öt alkalommal lett volna esély kiszabadításukra, de a harcok miatt túl kockázatos lett volna a manőver. A nyilvánosság szinte semmit sem tudott meg az elraboltak sorsáról az eltelt három hónap folyamán. Ankara teljes hírzárlatot rendelt el az ügyben.

A török kormány rendre a túszokra hivatkozott, amikor elutasította Washington azon kérését, hogy aktívabban vegyen részt az IS-szel szembeni terrorizmuselleni harcban. Törökország a honfitársak túszul ejtése után kemény válaszlépésekkel fenyegette meg az Iszlám Államot, ha akár egyetlen túsznak is bántódása lenne. Az elraboltak között gyermekek is voltak.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt közölte, a túszokat néhány nappal korábban is elengedhették volna, ám – mint fogalmazott – a dzsihadisták megszegték ígéretüket. A CNN Türk az egyik túszt arról faggatta, hogyan bántak velük, megkínozták-e őket. Erre csak annyit válaszolt, „valami biztosan történt”.

Kik építették a piramist?

Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:19
Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images
A történetírás talán legnagyobb blöffje, miszerint az egyiptomi fáraók korának piramisait rabszolgák munkájának köszönhetjük - adta hírül a librarius.hu.

Úgy tűnik, el kell vetnünk a gigantikus kőtömbök alatt roskadozó, bilincsre vert szolgák vízióját, a világ hét csodájának egyikét ugyanis maguk az egyiptomiak hozták létre. Méghozzá felbérelt, fizetett munkások – állítják az archeológusok. A téves elgondolás abból indult ki, hogy a görög tudósok nem tudták elképzelni ekkora építészeti monstrumok létrehozását több ezres tömegek megmozgatása nélkül. Több ezer munkás? Akkor biztos a rabszolgák - vélték..

A gízai fennsíkon végzett ásatások azonban azt mutatják, hogy az egyiptomi kultúra nagy projektjeit valójában a helyi lakosság hozta létre. A régészek feltárták azoknak a munkásoknak a sírjait, akik feltehetően 4500 évvel ezelőtt a Kheopsz és a Chepren piramisok építkezésein dolgoztak. És mit találtak? Egyiptomi holttesteket.

Már pedig Egyiptomban egyiptomi rabszolgákat aligha tartottak. A kutatók állításait egyébként több további régészeti lelet és dokumentum is alátámasztani látszik. Például fennmaradt korabeli dokumentumok azt mutatják, hogy a gazdagabb családok – adókedvezmények fejében – családonként napi 21 borjút és 23 juhot küldtek az építkezések helyszínére, hogy kellően jól lakassák a munkásokat.

Sőt mi több, utóbbiak nem csupán bér és étel fejében dolgoztak, de még tüntettek is, ha esetleg késett a fizetés. A témával kapcsolatban az egyik legfontosabb fennmaradt ókori forrást a torinói Egyiptomi Múzeum őrzi. A több ezer éves papíruszból feketén-fehéren kiderül, hogy III. Ramses uralkodásának 29. évében a munkások egyenesen sztrájkba léptek (és leállították a piramis építését) az elmaradt bérek miatt.

Kik építették a piramist?

Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:19
Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images
A történetírás talán legnagyobb blöffje, miszerint az egyiptomi fáraók korának piramisait rabszolgák munkájának köszönhetjük - adta hírül a librarius.hu.

Úgy tűnik, el kell vetnünk a gigantikus kőtömbök alatt roskadozó, bilincsre vert szolgák vízióját, a világ hét csodájának egyikét ugyanis maguk az egyiptomiak hozták létre. Méghozzá felbérelt, fizetett munkások – állítják az archeológusok. A téves elgondolás abból indult ki, hogy a görög tudósok nem tudták elképzelni ekkora építészeti monstrumok létrehozását több ezres tömegek megmozgatása nélkül. Több ezer munkás? Akkor biztos a rabszolgák - vélték..

A gízai fennsíkon végzett ásatások azonban azt mutatják, hogy az egyiptomi kultúra nagy projektjeit valójában a helyi lakosság hozta létre. A régészek feltárták azoknak a munkásoknak a sírjait, akik feltehetően 4500 évvel ezelőtt a Kheopsz és a Chepren piramisok építkezésein dolgoztak. És mit találtak? Egyiptomi holttesteket.

Már pedig Egyiptomban egyiptomi rabszolgákat aligha tartottak. A kutatók állításait egyébként több további régészeti lelet és dokumentum is alátámasztani látszik. Például fennmaradt korabeli dokumentumok azt mutatják, hogy a gazdagabb családok – adókedvezmények fejében – családonként napi 21 borjút és 23 juhot küldtek az építkezések helyszínére, hogy kellően jól lakassák a munkásokat.

Sőt mi több, utóbbiak nem csupán bér és étel fejében dolgoztak, de még tüntettek is, ha esetleg késett a fizetés. A témával kapcsolatban az egyik legfontosabb fennmaradt ókori forrást a torinói Egyiptomi Múzeum őrzi. A több ezer éves papíruszból feketén-fehéren kiderül, hogy III. Ramses uralkodásának 29. évében a munkások egyenesen sztrájkba léptek (és leállították a piramis építését) az elmaradt bérek miatt.