Ideológiai viták a német CDU-nál

Bár korai lenne arról beszélni, hogy az Alternatíva átformálhatja Németország belpolitikai térképét, látható, hogy a német pártoknak ki kell dolgozniuk valamiféle stratégiát az euroszkeptikusokkal kapcsolatban. A párt térnyerése a nagykoalícióban is vitákat gerjesztett, a szociáldemokraták szerint az uniópártokat is felelősség terheli az elmúlt hetek nem éppen biztató történéseiért.

Olyan gyorsasággal nő az Alternatíva népszerűsége, hogy arra mielőbb választ kell adniuk a hagyományos politikai erőknek. A nagykoalíció két nagy pártja, a kereszténydemokrata CDU és a szociáldemokraták egyelőre nem hajlandóak szövetkezni Bernd Lücke politikai formációjával, de senki sem jósolhatja meg, hogy néhány év múlva mi lesz. Az Európai Unió sorsa szempontjából semmiképpen sem mellékes, hogy Németországban miként birkóznak meg az euroszkepticizmus veszélyével.

Lehetetlen megjósolni, hogyan szerepel az Alternatíva a 2018-as parlamenti választáson. Ez attól is függhet, hogy a keletnémet tartományok után a nyugatnémeteket is sikerül-e bevennie. A volt NDK területén ugyanis általában másként szavaznak az emberek, nehezen képzelhetnénk el Hessenben - Bajorországról nem is szólva -, hogy a Balpárt majdnem harminc százalékot szerezzen. Ha az AfD hódítása töretlen marad, akkor az biztosan hatással lesz Németország uniós politikájára. Sokan protest-szavazatot adtak le, amikor az AfD mellé tették az ikszet. S ebben szerepe lehet Angela Merkel EU-politikájának is. Sok német nem érti, miért nekik kell megfizetniük a görög mentőcsomag árát. A nyugdíjakból például fél százalékot vonnak le erre a célra.

Az Alternatíva hagyományos populista pártok politikáját követi, hiszen olyan témákra koncentrál, amelyek aggasztják az embereket. Ezekről a kérdésekről ugyan nem beszél annyira radikálisan, mint az NPD, de elég riasztó konzekvenciát von le. Az Alternatíva például veszélyes játékot űz, amikor például a bevándorlásellenesség kérdését tűzi zászlajára. Természetesen egy új párt feltűnésekor mindig felmerül a kérdés: nem tiszavirág életű népszerűségről van-e szó. Közép-Európában, Csehországban, Szlovéniában például több olyan párt is feltűnt, amelyek váratlanul bukkantak fel az ország belpolitikai térképén, de hamar el is tűntek onnan. Német példát is találhatunk, igaz, ez azért nem olyan markáns.

Néhány éve úgy látszott, a német Kalózpárt is bekerülhet a parlamentbe. 2012-ben érte el népszerűsége csúcspontját, amikor bekerült a saarlandi, a Schleswig-Holstein-i, valamint az északrajna-vesztfáliai tartományi parlamentbe 7,4-8,2 százalékkal. Több város - köztük 2011-ben, Berlin - képviselőtestületébe is bekerült. A kalózok azonban népszerűség tekintetében sosem vetekedhettek az AfD-vel. 2013-ban már visszasüllyedt a két százalékos szintre, ma már pedig szinte teljesen eltűnt a süllyesztőben. A német nyelvben "Ein-Thema-Parteinek" nevezik a Kalózpártot, ami arra utal, hogy kizárólag egy ügy, az internet szabaddá, teljesen átjárhatóvá tétele szerepel programjában.

Nem egy témára összpontosít

Szakértők már az Alternatíva 2013 februári megalakulásakor figyelmeztettek arra, a történelem többször igazolta, hogy egy párt nem lehet sikeres, ha kizárólag egyetlen témára fókuszál. Ezt az AfD is felismerte, ez az oka annak, hogy az euroszkepticizmus mellett más az európai radikális jobboldal által hangoztatott témakörökkel is foglalkozni kezdett. Úgy tűnik, eddig legalábbis bejött ez a stratégia, talán még annál is jobban, ahogyan ezt alapítói remélték. A brandenburgi és türingiai választáson sokan olyanok is elmentek, hogy az AfD-re szavazzanak, akik korábban valamilyen okból nem voksoltak. Hosszabb távon az is a párt malmára hajthatja a vizet, hogy a keletnémet tartományokban átlag felett szerepelt a hatvan év alattiak körében. Ha a hatvan éven felüliek voksait nem számolnánk a végeredménybe, a párt Brandenburgban 15 százalékot ért volna el.

A német politikai elit egyelőre kivár. Talán abban bízik, hogy amilyen gyorsan jött az Alternatíva népszerűsége, olyan hamar meg is feledkeznek majd róla az emberek. A fiatal pártoknál mindig nagyobb a belső konfliktusok kialakulásának veszélye, néhány hónapja ilyen ideológiai viták az AfD-nél is kialakultak. Egyelőre azonban semmi jel sem utal arra, hogy az Alternatíva is a kis pártok sorsára jutna, éppen ellenkezőleg.

A CDU-nál már tavasszal kisebb belső feszültséget okozott az a kérdés, hogyan viszonyuljanak az euroszkeptikusokhoz. A párt stratégiája az volt: ne vegyenek tudomást az AfD-ről. Ugyanakkor a keletnémet tartományokban nem feltétlenül értettek egyet ezzel az irányvonallal. Steffen Flath, a szászországi CDU frakcióvezetője akkoriban úgy vélte, nem lenne szabad kirekesztően bánni az AfD tagságával. Türingiai párttársa, Mike Mohring pedig úgy látta, a hallgatás még nem válasz. "Nekünk is foglalkoznunk kellene azokkal a témákkal, amelyeket az Alternatíva saját populista céljaira használ fel" - közölte. A CDU néhány parlamenti képviselője az Alternatívával való koalíciókötést sem zárta ki.

Merkel határozott irányvonala

Angela Merkel az AfD-hez közeledni kívánó párttársainak is üzent, amikor néhány nappal a türingiai és brandenburgi választás előtt teljesen egyértelmű útmutatást adott arra vonatkozóan, hogyan is kell kezelni a kérdést. Keményen bírálta az euroszkeptikusokat, akiket "minden párt számára" komoly problémának nevezett. Merkel hangsúlyozta, minden tartományra érvényes, hogy pártja, a kereszténydemokrata CDU nem lép koalícióra az Alternatívával. Ugyanakkor hozzátette, "sosem mondtam olyat, hogy nem beszélünk velük". Peter Tauber, a CDU főtitkára ezzel egy időben a Spiegelben az AfD által hangoztatott szólamokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, "nem lehet a jövőt nyolcvanas évekbeli szólamokkal alakítani".

Azt gondolhatnánk, hogy az egyértelmű iránymutatás megtette a hatását, s véget vetett a CDU-n belüli ideológiai vitáknak. Nem így történt, sőt. A szászországi, brandenburgi és türingiai eredmény után a CDU-nál is felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint változtatni kell az Alternatívával kapcsolatos stratégián. A konzervatív Berlini Kör szerint elhibázott a kereszténydemokraták azon stratégiája, mely szerint nem vesznek tudomást az AfD-ről. A szerzők szerint éppen a liberális-konzervatív beállítottságúak körében vesztett tekintélyéből a párt. Ezért azt követelték a vezetéstől, jobban szólítsák meg az AfD konzervatív szavazóit. Úgy vélték, éppen a nagykoalíció kormányzása alatt nagyobb az esélye annak, hogy a pártok, beleértve a CDU-t és a CSU-t, kevésbé markánsan tudják megjeleníteni programjukat.

Azt is közölték, hogy a CDU az általa hagyományosan képviselt témakörökben nem engedheti át a kezdeményezést más politikai erőknek. Ha ezt nem tudják megvalósítani, az "a polgári tábort" gyengíti, s "jobbra billenti a mérleg nyelvét". A közleményt egyebek mellett a CDU Bundestag-képviselője, Wolfgang Bosbach, valamint a párt korábbi frakcióvezetője, Christean Wagner is aláírta, tehát tekintélyes politikusok is az AfD-vel kapcsolatos stratégia felülvizsgálatát követelték. Bosbach a Bild napilapban is megszólalt. Meggyőződését fejezte ki, hogy a CDU-nak az eddigieknél sokkal hangsúlyosabban kell foglalkoznia az AfD témáival.

Bírálták a Berlini Kört

Erre válaszként több kereszténydemokrata és keresztényszocialista politikus jelentkezett szólásra, s egyértelműen Angela Merkel politikáját támogatták. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője kizárta az együttműködést az Alternatívával. "Az irányvonal teljesen egyértelmű: nem lépünk koalícióra az Alternatívával". Hozzátette, a CDU-nak az AfD témáival kell foglalkoznia, s nem a párthoz kell közelednie. "Kitartunk a stratégiánk mellett. Elmondjuk az embereknek, mit akarunk, mik a terveink, s támogatókat keresünk programunkhoz" - hangoztatta a politikus. Múlt pénteken még keményebben foglalt állást az AfD ellen. Elmondta, semmiféle értékközösség sincs az Alternatíva és a CDU között.

Thomas Strobl, a CDU alelnöke szerint a kereszténydemokratáknak nem is kell törődniük az Alternatívával, mint párttal, de nem hagyhatják figyelmen kívül az euroszkeptikusok népszerűségének "drámai emelkedését".

Ennél is érdekesebb, hogy a CSU is az Alternatívával szemben foglalt állást. A keresztényszocialista párt egyszer már ráfázott a populizmusra. A májusi európai parlamenti választási kampány során olyan témákat helyezett középpontba - például az euroszkepticizmust -, amelyek általában véve a jobboldali radikális pártok kedvenc kérdései. Sokan úgy vélték, a bajot tartományi miniszterelnök Horst Seehofernek, a CSU elnökének az AfD szavazóira fájt a foga.

Ez a taktika azonban teljes kudarcot vallott, éppen saját szavazóit idegenítette el: a CSU történelmének egyik leggyengébb eredményét érte el az EP választás alkalmával. Ez önvizsgálatra késztette a vezetést, amely ezután jóval mérsékeltebb politikát folytatott. Seehofer a tartományi választások után már óva intett attól, hogy az Alternatíva sikerei után változtassanak stratégiájukon az uniópártok.

Mint fogalmazott, a CDU/CSU politikáját nem befolyásolhatja az Alternatíva. Szerinte a párt előretörése az SPD számára jelent nagyobb kihívást.

Belső feszültség a kereszténydemokratáknál

A Berlini Kör felhívása ugyan aligha változtat a CDU AfD-vel szembeni eddigi politikáján, de biztos, hogy érzékenyen érintette Angela Merkelt. A CDU-nál ugyanis az elmúlt hétvége óta állandó beszédtéma, vajon mit kell változtatni az eddigi politikán. Angela Merkel szerint a válasz egyszerű: jól kell kormányozni. Mindezt a kereszténydemokraták vezetőségi ülésén jelentette ki. Ezzel közvetetten elhatárolódott a Berlini Kör felvetéseitől.

Keményebben fogalmazott Volker Kauder alelnök, aki úgy vélte, a memorandum megfogalmazói nem tartják tiszteletben a párt alapelveit.

Keményebb fellépést követel az SPD

A baloldalon aggodalom érzékelhető az elmúlt hetek politikai változásai nyomán. Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője szerint Az Alternatíva veszélyt jelent Németországra.

Emlékeztetett arra, a párt kilépne az euróövezetből, ami "százezrek állását veszélyeztetné". Úgy vélte, az AfD-vel szembeni legjobb stratégia az, ha "bemutatjuk, mit eredményezne, ha az AfD nagyobb befolyásra tenne szert Németországban.Szerinte az uniópártok eddig csak félvállról vették ezt a kérdést.

Keményebb fellépést követelt az Alternatíva ellen Sigmar Gabriel pártelnök is. Szintén arra utalt, hogy a párt sok munkahelyet veszélyeztet, ahogy fogalmazott "Jobkiller" programot fogalmazott meg. Hibának nevezte, hogy a német politikai életben eddig nem indult őszinte vita az AfD programjáról.

Az Alternatíva térnyerése a nagykoalíció pártjai között is feszültséget gerjesztett. Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese azt közölte, miközben a CDU "évekig azzal vádaskodott, miként viszonyulunk a tőlünk balra állókhoz, most a kereszténydemokratáknak azzal kellene foglalkozniuk, mi történik tőlük jobbra". A SPD balszárnya szerint a CDU és a CSU csak a külvilág számára kommunikálja azt, hogy nem foglalkoztatja különösebben az AfD népszerűségének emelkedése. Olyan vélemények is elhangzottak az elmúlt napokban szociáldemokrata politikusok részéről, melyek szerint a CDU-t is felelősség terheli az Alternatíva térnyeréséért.

Az SPD főtitkára szerint az uniópártok "nem egyértelmű irányvonala miatt vált szalonképessé a párt sokak szemében". A Zöldek részéről Katrin Göring-Eckardt a Phoenix televízióban szólalt meg. A német parlament volt alelnöke annak a véleményének adott hangot, sokan, akik nem értenek egyet a CDU politikájával, az AfD-re voksoltak. "Komoly kihívást jelent a CDU és a CSU számára, hogy programját szembeállítsa az Alternatíváéval" - vélte. Nyilvánvalónak tartja, nem működőképes az a taktika, hogy egyszerűen nem vesznek tudomást az euroszkeptikusokról.