Áder: csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, bővült a gazdaság

Publikálás dátuma
2014.09.23. 19:26
Fotó: MTI, Bruzák Noémi
Magyarország úgy tudta csökkenteni a kiotói klímacsúcson vállalt 6 százalék helyett 40 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben a válságok ellenére is nőtt a gazdasága - jelentette ki kedden az ENSZ New York-i klímacsúcsán Áder János köztársasági elnök.

   "Magyarország már teljesítette azt, amit más országok még csak meg akarnak fogalmazni" - hangoztatta az államfő, aki a világszervezet szónoki emelvényéről beszélt.

Áder János elmondta, hogy Magyarország tovább szeretne haladni ezen az úton, növelni az energiahatékonyságot, és minél több alternatív energiát felhasználni.  Kitért arra is, hogy Magyarországon a fenntartható fejlődés jegyében a múlt héten egy jelentős termelőkapacitású napelemgyár alapkövét tették le.

A köztársasági elnök szerint ha ma sikerülne megállapodni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, az emberiség korábbi felelőtlenségének hatásai akkor is további 30-40 évig érezhetők lennének. Magyarország ezért megfogadta a Stern-jelentésben megfogalmazottakat - e szerint egyeurónyi, a megelőzést szolgáló beruházás hateurónyi kártól mentesíthet -, tározókat épít, és próbál további hatékony intézkedéseket tenni - tette hozzá.

Áder János elmondta, hogy Magyarország özönvízszerű esők és áradások formájában legutóbb két héttel ezelőtt kapott ízelítőt a klímaváltozás következményeiből. Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában a májusi esők súlyosabb károkat okoztak, mint a 90-es évek háborúja, Angliában pedig januárban voltak súlyos áradások.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: a világszerte jelentkező környezeti csapások és tudósok százai egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy "a felelőtlenség évtizedei után a felelősség évtizedeinek kellene következniük". Kiemelte, hogy az elmúlt negyedszázad alatt 30 százalékkal nőtt a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja.

Szavai szerint Magyarország önmagában nem tudja elősegíteni azt, hogy "a kék bolygó sebeit begyógyítsuk", és nemzetközi összefogást sürgetett.  Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénes szavait: az ember eddig a természettel küzdött, most pedig a saját természetével kell megküzdenie.

Szerző
Témák
ENSZ klímacsúcs
Frissítve: 2014.09.23. 20:41

Csak vallomást vártak az ügyészek Simon Gábortól

Publikálás dátuma
2014.09.23. 18:18
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nem voltak célzott kérdések Simon Gábor újabb ügyészségi kihallgatásán, a vádhatósági emberei csupán újra megkérdezték az MSZP volt elnökhelyettesétől, hogy akar-e vallomást tenni. A nemleges válasz után pedig véget is ért a kihallgatás - mondta lapunknak Simon Gábor ügyvédje. Ezzel szemben a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjére hivatkozva a Magyar Nemzet ma azt írta, hogy Simon Gábor nem csak vallomást nem tett, de nem válaszolt az ügyészi kérdésekre. 

Nagy István ügyvéd szerint az ügyészek nem hozták szóba például azt a közelmúltban napvilágra került ügyet sem, amely szerint megtalálták az öngyilkosságot elkövetett Welsz Tamás nyomtalanul eltűnt, szlovákiai magyar üzlettársának búcsúlevelét, amelyben állítólag - hazai és szlovák politikusok felemlítésével - egy Magyarországot és Szlovákiát érintő áfa-csalási ügy részleteit taglalta. Welsz úgy került kapcsolatba a Simon-üggyel, hogy az üzletember lakásán „találták meg” az ex-szocialista politikus állítólagos bissau-guineai útlevelét.

A lapunk által megkérdezett más ügyvédek véleménye alapján kijelenthető, a hazai büntetőeljárásokban nem szokás, hogy ha egy adott ügyben valaki egyszer már nem akart vallomást tenni, akkor újra és újra behívják kihallgatásra, hogy ismét vallomásra bírják. Ez alól általában az képez kivételt, ha megváltozik a gyanúsított álláspontja. Ez alapján úgy tűnik, hogy a Simon mostani kihallgatásának lényege az volt, hogy az önkormányzati választások közeledtével kreáljanak egy hírértékű eseményt Simon Gábor ügyében, akinek házi őrizetét "véletlenül" éppen október 12-ig - azaz a választások napjáig - hosszabbította meg a bíróság az ügyészség kezdeményezésére.

A Simon-ügyet februárban robbantotta ki a Magyar Nemzet, ami azután a Fidesz országgyűlési választási kampányának egyik fő elemévé vált. Mint ismert, a gyanú szerint 2008 januárja óta az MSZP akkori elnökhelyettese összesen mintegy 240 millió forintot helyezett el Ausztriában, bankbetétben és értékpapírokban, a vagyont pedig egyetlen képviselői bevallásában sem tüntette fel.

Szerző

Csak vallomást vártak az ügyészek Simon Gábortól

Publikálás dátuma
2014.09.23. 18:18
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nem voltak célzott kérdések Simon Gábor újabb ügyészségi kihallgatásán, a vádhatósági emberei csupán újra megkérdezték az MSZP volt elnökhelyettesétől, hogy akar-e vallomást tenni. A nemleges válasz után pedig véget is ért a kihallgatás - mondta lapunknak Simon Gábor ügyvédje. Ezzel szemben a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjére hivatkozva a Magyar Nemzet ma azt írta, hogy Simon Gábor nem csak vallomást nem tett, de nem válaszolt az ügyészi kérdésekre. 

Nagy István ügyvéd szerint az ügyészek nem hozták szóba például azt a közelmúltban napvilágra került ügyet sem, amely szerint megtalálták az öngyilkosságot elkövetett Welsz Tamás nyomtalanul eltűnt, szlovákiai magyar üzlettársának búcsúlevelét, amelyben állítólag - hazai és szlovák politikusok felemlítésével - egy Magyarországot és Szlovákiát érintő áfa-csalási ügy részleteit taglalta. Welsz úgy került kapcsolatba a Simon-üggyel, hogy az üzletember lakásán „találták meg” az ex-szocialista politikus állítólagos bissau-guineai útlevelét.

A lapunk által megkérdezett más ügyvédek véleménye alapján kijelenthető, a hazai büntetőeljárásokban nem szokás, hogy ha egy adott ügyben valaki egyszer már nem akart vallomást tenni, akkor újra és újra behívják kihallgatásra, hogy ismét vallomásra bírják. Ez alól általában az képez kivételt, ha megváltozik a gyanúsított álláspontja. Ez alapján úgy tűnik, hogy a Simon mostani kihallgatásának lényege az volt, hogy az önkormányzati választások közeledtével kreáljanak egy hírértékű eseményt Simon Gábor ügyében, akinek házi őrizetét "véletlenül" éppen október 12-ig - azaz a választások napjáig - hosszabbította meg a bíróság az ügyészség kezdeményezésére.

A Simon-ügyet februárban robbantotta ki a Magyar Nemzet, ami azután a Fidesz országgyűlési választási kampányának egyik fő elemévé vált. Mint ismert, a gyanú szerint 2008 januárja óta az MSZP akkori elnökhelyettese összesen mintegy 240 millió forintot helyezett el Ausztriában, bankbetétben és értékpapírokban, a vagyont pedig egyetlen képviselői bevallásában sem tüntette fel.

Szerző