Klímacsúcs - Áder: az ENSZ-főtitkár számít Magyarországra

Publikálás dátuma
2014.09.24. 10:03
Áder János és Ban Ki Mun FOTÓ: MTI, Bruzák Noémi
Ban Ki Mun továbbra is számít Magyarországnak a klímaváltozás elleni harcban nyújtott támogatására - jelentette ki Áder János köztársasági elnök, amikor nyilatkozott az ENSZ főtitkárával folytatott megbeszéléséről.

Az államfő elmondta, hogy a jó hangulatú találkozón a főtitkárral értékelték a New York-i ENSZ-klímacsúcs eredményeit, és megbeszélték, hogy ezekkel kapcsolatban mi várható a következő hónapokban. Ban Ki Mun elmondta, hogy nagyon örül a Magyarországtól kapott támogatásnak.

"Biztosítottam az ENSZ főtitkárát arról, hogy Magyarország, ahogy eddig is, ezután is szövetséges lesz abban a küzdelemben, amit a klímaváltozás ellen folytat, most már hosszú évek óta" - jelezte Áder János.
"Nyugodtan mondhatom, talán nem hangzik szerénytelenül, hogy azt a szövetséget, amit mi két évvel ezelőtt az első találkozónkon megkötöttünk az ENSZ székházában, most megerősítettük" - tette hozzá.

Áder János elmondta, hogy Ban Ki Mun dicséretben részesítette a magyar diplomáciát, személyesen Kőrösi Csaba nagykövetet, a magyar ENSZ-misszió vezetőjét, aki társelnöke volt a világszervezet azon munkacsoportjának, amelynek feladata az úgynevezett fenntartható fejlődési célok kimunkálása volt. A magyar diplomatának kulcsszerepe volt abban, hogy másfél éves kemény munka után sikerült tető alá hozni egy, minden ország számára elfogadható kompromisszumos dokumentumot, amit az ENSZ-főtitkár többször is megköszönt.

Ugyancsak felmerült a megbeszélésen az ukrán válság kérdése, amellyel kapcsolatban Áder János elmondta, hogy Magyarország szomszédos országként és az Ukrajnában kisebbségi sorban élő 200 ezer magyar okán kétszeresen is érdekelt a konfliktus mielőbbi rendezésében.

Szerző

A nagy csata borzalmai

Publikálás dátuma
2014.09.24. 10:00

Az orosz kormány kifelé szabadságharcot hirdet, bent azonban erőszakos önkényuralmat tart fönn - Pénteken egy gránát az angol főhadiszállásra esett - A francia és angol katonák derékig vízben állanak

Irtózatos méreteket ölt a németek és a franciák között dúló csata, amelynek részleteiről borzalmakat közölnek a különböző világlapok. Az egyesült francia-angol seregek megdöbbentő erővel igyekeznek föltartóztatni a németeket előnyomulásukban, de — a jelentések legtöbbje ezt hangoztatja — a német sereg minden akadályt legyőzve tör előre céljai felé. Mindkét részen rettenetes áldozatokat követel ez a szörnyű tusa, amelynek végül is a németek föltétlen győzelméhez kell vezetnie.

Franciaországot egyébként meglehetősen cserbenhagyták szövetségesei. Oroszország egészen elfordult tőle és hogy hogyan vélekednek Oroszországról a franciák, arra nagyon jellemző a párisi l'Humanité című testvérlapunk egyik legutóbbi cikke, amely kifejti, hogy az orosz kormány kifelé szabadságharcot hirdet, bent azonban erőszakos önkényuralmat tart fönn és a szabadelvű elemek ellen épp olyan hajtó vadászatot indít, mint az ellenforradalom idején.

(London, szeptember 23.) A „Daily News" harctéri tudósítója jelenti, hogy a francia és német hadseregek csatájának legvéresebbik része a Chateau-Thierrynél lezajlóit ütközet volt. A véres összecsapás éjjel-nappal szakadatlanul tartott. A francia és angol seregek hadállásai irányában valósággal hullámzott a német gyalogság. Valóságos megkönnyebbülés volt a franciákra és angolokra nézve a pusztító ágyútűz után közvetetten érintkezésbe jutni az ellenséggel. A német tüzérség lövései mindannyiszor pompásan találtak. Pénteken egy gránát az angol főhadiszállásra esett, ott óriási riadalmat okozott, azonban a vezérkar tagjai élve maradtak. A németek az ütközetben nehéz ágyúikat a jobbszárnyon levő dombokról működtették, közöttük négy harminc centiméteres mozsarat. A szövetségesek csak óriási veszteségek árán bírtak előrenyomulni. A sáncok elleni ágyútűz sokszor oly heves volt, hogy még a halottakat és sebesülteket sem lehetett elszállítani.

(Páris, szeptember 23. — Genfen át.) A „Gaulois" egy távirata egy francia tábornok nyilatkozatát közli, amely azt mondja, hogy a Marnc-menti csata gyerekjáték volt a most folyó Aisne melletti csatához képest.

(Hága, szeptember 23.) A sáncárkokban levő francia és angol katonák derékig vízben állanak. A szakadó eső és havas eső valóságos áradást okozott.

Népszava 1914. szeptember 24.

Szerző

A nagy csata borzalmai

Publikálás dátuma
2014.09.24. 10:00

Az orosz kormány kifelé szabadságharcot hirdet, bent azonban erőszakos önkényuralmat tart fönn - Pénteken egy gránát az angol főhadiszállásra esett - A francia és angol katonák derékig vízben állanak

Irtózatos méreteket ölt a németek és a franciák között dúló csata, amelynek részleteiről borzalmakat közölnek a különböző világlapok. Az egyesült francia-angol seregek megdöbbentő erővel igyekeznek föltartóztatni a németeket előnyomulásukban, de — a jelentések legtöbbje ezt hangoztatja — a német sereg minden akadályt legyőzve tör előre céljai felé. Mindkét részen rettenetes áldozatokat követel ez a szörnyű tusa, amelynek végül is a németek föltétlen győzelméhez kell vezetnie.

Franciaországot egyébként meglehetősen cserbenhagyták szövetségesei. Oroszország egészen elfordult tőle és hogy hogyan vélekednek Oroszországról a franciák, arra nagyon jellemző a párisi l'Humanité című testvérlapunk egyik legutóbbi cikke, amely kifejti, hogy az orosz kormány kifelé szabadságharcot hirdet, bent azonban erőszakos önkényuralmat tart fönn és a szabadelvű elemek ellen épp olyan hajtó vadászatot indít, mint az ellenforradalom idején.

(London, szeptember 23.) A „Daily News" harctéri tudósítója jelenti, hogy a francia és német hadseregek csatájának legvéresebbik része a Chateau-Thierrynél lezajlóit ütközet volt. A véres összecsapás éjjel-nappal szakadatlanul tartott. A francia és angol seregek hadállásai irányában valósággal hullámzott a német gyalogság. Valóságos megkönnyebbülés volt a franciákra és angolokra nézve a pusztító ágyútűz után közvetetten érintkezésbe jutni az ellenséggel. A német tüzérség lövései mindannyiszor pompásan találtak. Pénteken egy gránát az angol főhadiszállásra esett, ott óriási riadalmat okozott, azonban a vezérkar tagjai élve maradtak. A németek az ütközetben nehéz ágyúikat a jobbszárnyon levő dombokról működtették, közöttük négy harminc centiméteres mozsarat. A szövetségesek csak óriási veszteségek árán bírtak előrenyomulni. A sáncok elleni ágyútűz sokszor oly heves volt, hogy még a halottakat és sebesülteket sem lehetett elszállítani.

(Páris, szeptember 23. — Genfen át.) A „Gaulois" egy távirata egy francia tábornok nyilatkozatát közli, amely azt mondja, hogy a Marnc-menti csata gyerekjáték volt a most folyó Aisne melletti csatához képest.

(Hága, szeptember 23.) A sáncárkokban levő francia és angol katonák derékig vízben állanak. A szakadó eső és havas eső valóságos áradást okozott.

Népszava 1914. szeptember 24.

Szerző