Indulhat az elszámoltatás

A második devizahiteles törvényt is elfogadta tegnap az országgyűlés. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője becslése szerint a devizaalpú jelzáloghitel adósok átlagosan egy millió forintot kaphatnak vissza. A fideszes politikus arról is beszélt,hogy idén még egy banktörvényt is elfogadnak. Az ellenzéki pártok szerint viszont ez sem oldja meg a devizahitelesek gondjait.

Becslések szerint ezer milliárd forintot "érhet" a tegnap elfogadott második devizahiteles törvény. A lakosságnak ennyi járhat vissza, a bankoknak viszont ekkora összegű veszteséggel kell számolniuk. Nagyjából másfél millió devizaalapú hiteladóst érinthet a jogszabály. Az elszámolási törvény értelmében a bankoknak minden deviza- és forintalapú fogyasztói kölcsönszerződéssel el kell számolniuk, ki kell mutatniuk, mennyi volt az ügyfelek túlfizetése az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016 áprilisáig.

A Nemzeti Bank bejelentette, hogy 3 milliárd euróval járul hozzá ahhoz, hogy a bankok állni tudják a rájuk háruló kötelezettségeket. A jegybank tájékoztatása szerint, ezt úgy kívánják megoldani, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe.

A második devizahiteles törvényt az Együtt-PM képviselői nem szavazták meg, mert úgy vélték, a bankok elszámoltatásáról szóló törvény nem oldja meg a devizahitelesek problémáját. Az ellenzéki párt jelezte, a Kúria korábbi döntésén alapuló jogszabály csak egy részleges megoldást ad, ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter is elismerte.

Az LMP ugyan megszavazta a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot, de kockázatosnak tartja a kormány által választott megoldást. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője eközben arról beszélt, hogy az Országgyűlés még az idén elfogadná a "fair bankrendszerről", a lakosság fogyasztási hiteleinek átlátható, "apró betűk nélküli" árazási rendszeréről szóló törvényt. Hozzátette: nem lehet a fogyasztóknak olyan banki hitelterméket kínálni, amelynél a kamatmódosítás szabályai nem egyértelműek.

Elutasított bankok

Elutasította a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt. és a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. által a magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét.

A szóbeli ítélethirdetés során mindkét pénzintézmény esetében a bíró kifogásolta az általános szerződési feltételek rendelkezéseinek megfogalmazását, mely a törvényszék szerint nem átlátható és a fogyasztó számára sem egyértelmű. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy költségeit az általa igénybe vett Magyar Posta Zrt. szolgáltatás díjai befolyásolták, amelyre ő nincsen hatással. A bíróság azonban úgy vélte, hogy a felperes szerződéseiben nem határozta meg pontosan mely postai szolgáltatásokat veszi igénybe és melyek azok, amelyeknek költségei a fogyasztót terhelik.

A törvényszék ugyanakkor helyt adott a felperesi érvelésnek abban, hogy a pénzintézetek szerződéses kikötései egyaránt biztosítják a fogyasztó számára az ingyenes felmondás lehetőségét, tehát a felmondhatóság elvének eleget tettek. A bíróság szintén elutasította a pénzintézetek eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó indítványát is.

A törvényhozási aktus mellett tovább folytatódnak a devizahitelezéssel kapcsolatos, a pénzintézetek és az állam közötti perek.

Jövő hétfőn az EvoBank Zrt. keresetének tárgyalásával kezdetét veszi a devizahiteles törvénnyel kapcsolatos másodfokú tárgyalások sorozata a Fővárosi Ítélőtáblán. A bíróság honlapján szerdán közzétett tárgyalási jegyzék szerint a jövő hétre összesen 6 tárgyalást tűztek ki, a Milton Hitelezési Zrt., a Sopron Bank Burgenland Zrt., a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet és a Retail Prod Zrt. ügyét fogják elővenni.

A bíróságnak másodfokon is - ahogy az augusztus 22-én kezdődött első fokú eljárásokban - arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A törvényszék eddig összesen 57 ítéletet hozott, ebből 54 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.

A kiváltságos bankokon segít az állam

Az egyenlők között is egyenlőbbek a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó pénzintézetek - derül ki a ma elfogadott pénzügyi "salátatörvény" egyik részéből.

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter nevéhez fűződő módosítást mintha a fideszközeli üzletember, Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB-re szabták volna - állapította meg a vs.hu. Lázár javaslatának az a lényege, hogy a legtöbb magyar pénzintézet előtt megnyitja az utat ahhoz, hogy belépjen a takarékszövetkezeti integrációba. Csak kérni kell a felvételt, és szerezni legalább egy TakarékBank-részvényt.

Ennek azért lehet értelme, mert az integrációba lépő bank hozzáfér a takarékok számára elkülönített 136 milliárd forintos állami tőkéhez, ráadásul a takarékszövetkezeti integráció tagjainak nem egyenként, hanem együtt kell megfelelniük a szigorú tőkemegfelelési szabályoknak.

Tehát ha egy bank tőkemegfelelési mutatója az előírt 8 százalékos minimumszint közelébe csökken, megmenekülhet, ha bekéredzkedik az integrációba, és még a 136 milliárd kamataiból is részesedhet. Mindezt úgy, hogy – Lázár javaslata szerint – még az integráció többi résztvevőjére kötelező szigorú ellenőrzés sem terjedne ki az új belépőkre -írja a vs.hu

A jogszabálytervezet szövegezése említi például, hogy nyilvános részvénytársasági formában működő bankok kérhetik a felvételüket az integrációba, és Magyarországon csak két Nyrt-ként működő bank van, az OTP és az FHB. De míg előbbi tőkehelyzete a devizahiteles-mentés miatt leírt veszteségek ellenére is kifejezetten stabil, az FHB-ról régóta az a hír járja, hogy komoly tőkepótlásra szorul.

Mint ismeretes az FHB közvetve már részese az integrációnak: az integráció azzal kezdődött, hogy államosították a TakarékBankot, majd kiszorították belőle az addigi részvényeseket (a vidéki takarékokat). A TakarékBankot ezután újra eladták egy magánbefektetői körnek, aminek középpontjában az FHB Bank áll.