Közelkép - Kibukik a nagyság

Köpni-nyelni nem tudtam, amikor húsz évvel ezelőtt először ott lehettem Zubin Mehta egy koncertjén. A körülmények pedig otrombák voltak. Az akkor recsegő-ropogó hangszórókkal ellátott Margitszigeti Szabadtéri Színpadon félház volt, valami fatális szervezési baklövés miatt. Valaki le is írta, hogy ezen a koncerten Mehta évtizedeket fiatalodott vissza, hiszen utoljára akkoriban játszhatott félház előtt. 

Ami a szünetet követően legalább háromnegyed ház lett, mert akik kívülről megálltak hallgatni a zenét, és a drága jegyek árát megfizetni nem tudók, a szünetben belógtak. Mehta, mint most a Művészetek Palotájában, a saját együttesének számító Izraeli Filharmonikusokkal lépett fel, és érződött, hogy az üres székek ellenére, tán csakazértis, a lehető legtöbbet akarja adni. Olyan erőteljesen áradt a zene, hogy a torzító, ócska hangszórók sem tudták lerontani annyira a hatásfokát, hogy ne vált volna döbbenetes szépségűvé az este.

Ez volt az Izraeli Filharmonikusok második szereplése Magyarországon, a mostani pedig a harmadik, nem állítható, hogy túl gyakran járnak hozzánk. Csajkovszkijtól a Patetikus szimfóniát, Richard Strausstól pedig a  Hősi élet című szimfonikus költeményt játszották. Egy több országban való koncertturné végén persze nagyon jó zenekarnak, de kissé fáradtnak mutatkoztak. Nem voltak annyira elemükben, mint a Bécsi Szimfonikusok, akiket Mehta tavasszal vezényelt, szintén a Müpában. De a karmesteren így is érződött a zsenialitás. A Patetikus Szimfónia vége után azt akarta, hogy valószínűtlen hosszú ideig ne legyen még taps, inkább súlyos, döbbent csend honoljon. Ezt úgy érte el, hogy vezénylés után még nem engedte le a kezét. A személyiség karizmatikus vonzereje, hogy a teremben mindenki őt nézte, így egyetlen ember sem akadt, akinek idejekorán összecsattant volna a tenyere.

Ilyen látszólagos kicsiségeken is megmutatkozik a nagyság.

Szerző

Egyre közelebb az iráni atommegállapodás

Sosem került ilyen közel az iráni atommegállapodás megszületése. Legalábbis ezt közölte Frank-Walter Steinmeier, aki háromnegyed órás tárgyalást folytatott Haszan Rohani iráni államfővel az ENSZ Közgyűlésének New York-i helyszínén. 

A német külügyminiszter úgy vélte, rövidesen választ adhatnak a vitás kérdésekre. „Sok ajánlat és javaslat került az asztalra. Most elérkezett az idő a konfliktus lezárására” – hangoztatta a német diplomácia vezetője. Steinmeier azt közölte a megbeszélések során „a legnehezebb szakasz még hátravan” – fogalmazott. A német külügyminiszter reményét fejezte ki, Irán megérti, hogy a jelenlegi válságos helyzetben megengedhetetlen a tárgyalások zátonyra futása. A német külügyminiszterrel szemben nem lát előrelépést a kérdésben Laurent Fabius francia külügyminiszter. Szerinte nem várható, hogy hamar dűlőre jussanak a vitás kérdésekben.

Iránt azzal vádolják, hogy atomfegyvert próbál előállítani. Az Iszlám Köztársaság ezt tagadja, egyes atomlétesítményeinél azonban nem engedélyezi nemzetközi szakértők vizsgálódását. A Nyugat ezért gazdasági szankciókat vezetett be a perzsa állammal szemben, amit az iráni elnök az ENSZ Közgyűlése előtt elhangzott beszédében stratégiai hibának nevezett. Bár tavaly novemberben ideiglenes megegyezés született Teherán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között, ezt állandó megállapodásnak kell felváltania, amelyről november 24-ig kell megállapodásra jutni. Elsősorban a centrifugák számáról és az urándúsítás mértékéről van vita.

A megegyezést nehezíti, hogy bár Rohani erre törekedne, az Ali Hamenei vallási vezető által fémjelzett konzervatívok részéről számos bírálat éri. A Raja News például azért támadta, mert találkozott David Cameron brit kormányfővel. „Rohani és Dzsavad Zarif külügyminiszter mosolyával csak azt érte el, hogy egyes országok még ellenségesebbek lettek az országgal szemben” – írta a lap. A Jahan News azt kifogásolta, hogy miközben a brit kormányfő kemény szavakkal illette Iránt, Rohani „csendben maradt”.

Szerző

Újra találkozhat Porosenko Putyinnal

Kezd stabilizálódni a helyzet Kelet-Ukrajnában. A donyecki szakadárok vezetője, Andrej Purgin azt állította, tárgyalást kezdenek a kijevi kormányzat illetékeseivel a kelet-ukrajnai energiahordozók elosztásáról.

Mint mondta, nem politikai jellegű tárgyalásokról van szó, hanem egy a téli időszakra szóló megállapodásról. Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter nem erősítette meg szavait. Mint fogalmazott, semmiféle egyezkedésről sem tud. 

Feketelista EU-s képviselőkről
Nem engedték be Oroszországba a Zöldek német európai parlamenti képviselőjét, Rebecca Harmst. Megfigyelőként kívánt részt venni egy ukrán helikopterpilóta perében. A nőt gépének lelövése után Kelet-Ukrajnából Oroszországba szállították. Harms meggyőződését fejezte ki, hogy létezik Moszkvában egy hosszabb lista azokról az európai politikusokról, akik persona non gratának számítanak orosz területen.

Kijev és Moszkva tegnap tárgyalásokat folytattak arról a 30 kilométer széles ütközőzónáról, amely a szakadárok és az ukrán kormányerők között jönne létre. A megbeszéléseken, amelyet Donyecktől északra rendeztek meg, az EBESZ képviselője is jelen volt.

Az ütközőzóna létrejöttéről szeptember 19-én született háromoldalú megállapodás. Gyakorlatba való átültetéséig azonban mindkét félnek vissza kell vonnia fegyvereit és hadseregét a másik által ellenőrzött területről.

Várhatóan újabb találkozó jön létre az orosz és az ukrán elnök között. Jirij Usakov, az orosz kormány külpolitikai tanácsadójának közlése szerint Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko telefonbeszélgetésük során felvetették egy újabb négyszemközti megbeszélés lehetőségét.

Szóba jöhet azonban, hogy esetleges tárgyalásaikon Angela Merkel német kancellár é.s Francois Hollande francia elnök is részt vesz majd. Steffen Seibert német kormányszóvivő azt közölte, egyelőre nincs tudomása arról, hogy Porosenko és Putyin újra találkozni kívánnának egymással.

Szerző