Élete végéig rács mögött tartanák Karadzicot az ügyészek

Radovan Karadzic egykori boszniai szerb vezetőnek élete végéig börtönben kellene maradnia, ha az ellene felhozott vádak jelentős része bizonyítást nyer - írják a perről készült végső beszámolójukban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök elkövetőinek ügyeben eljáró hágai ENSZ-törvényszék ügyészei.

A 800 oldalas dokumentum bevezetőjében megállapítja, hogy Karadzic a boszniai szerb államalakulat legfőbb politikai és katonai vezetője volt, és élharcosa annak a tervnek, amely arra vonatkozott, hogy Bosznia-Hercegovina szerbek által maguknak követelt részeiről mindörökre eltávolítsák a muszlimokat és a horvátokat.

A perirat szerint a cél az volt, hogy a létrehozandó szerb nemzetiségű állam etnikai értelemben a lehető "legtisztább" legyen, mentes minden "vélt ellenségtől", ám a kiszemelt területen jelentős részben más nemzetiségek is éltek, több helyütt a szerbség kisebbségnek számított, a nem szerbeket ezért erővel, vagy fenyegetéssel igyekeztek eltávolítani az elfoglalt területekről.

"A szerb erők és hatóságok a települések elfoglalása közben és azt követően, Radovan Karadzic és társainak irányítása és ellenőrzése alatt ezreket gyilkoltak meg, további ezrekkel kegyetlenkedtek, százezreket űztek el otthonaikból, míg számtalan ember az életét féltve kényszerült menekülni" - áll a dokumentumban, amely szerint az elűzöttek visszatérésének megakadályozása érdekében házaikat sokszor felgyújtották, templomaikat, vallási épületeiket lerombolták.

Ennek a stratégiának a szellemében Karadzic három további terv kidolgozásában és végrehajtásában vett részt az ügyészek szerint; felelősség terheli Szarajevó ostromáért, a srebrenicai vérengzésért, valamint ENSZ-békefenntartók és megfigyelők túszul ejtéséért.

 "A mindennapi életet a félelem hatotta át. A leghétköznapibb tennivalók, átkelni az utcán, vagy lemenni ivóvízért, halálos veszéllyé vált" - írja a dokumentum az ostromlott boszniai fővárosban 1992 és 1995 között uralkodó állapotokról, rámutatva, hogy a város lakossága ellen zajló terrorhadjárat, az ágyúzás és az orvlövészek által végrehajtott gyilkosságok tervezését, előkészítését és végrehajtását Radovan Karadzic vezette.

Srebrenicát 1995 júliusában foglalták el a Karadzic és Ratko Mladic irányítása alatt álló boszniai szerb erők, majd az ott, az ENSZ oltalma alatt menedéket kereső muszlim bosnyákok közül a nőket, kisgyerekeket és időseket erőszakkal máshová szállították, az ott tartott több mint 7000 férfit és fiút pedig meggyilkolták.

Az ügyészek szerint Karadzic felelőssé tehető azért is, mert Mladiccsal és másokkal közösen, a NATO-csapások megakadályozása érdekében mintegy 200 ENSZ-békefenntartót és -megfigyelőt ejtettek túszul, s használtak élő pajzsként, a többi között stratégiai vagy katonai jelentőségű helyeken fogva tartva őket, és azzal fenyegetőzve, hogy ha folytatódnak a légicsapások, megölik őket.

Az ügyészek megállapítják azt is, hogy Radovan Karadzic a boszniai szerb köztársaság messze legnagyobb hatalmú embere volt, állami erőket és szerveket irányított, amelyek jelentős részének alakításában is kulcsszerepet játszott, s amelyeket az erőszak és a pusztítás eszközeivé tett.

"Az állami hatóságok, a rendőrség, a hadsereg és az önkormányzatok , amelyekhez az állampolgárok normális esetben védelemért fordulhatnak, a horvátok és muszlimok, Szarajevó lakói és az ENSZ-túszok számára a terror eszközeivé váltak" - áll az ügyészek által a bíróság elé terjesztett dokumentumban. Az irat arra is kitér, hogy Karadzicnak mindenkinél nagyobb befolyása volt arra, hogy beosztottai mit tesznek, és hatalmában állt volna véget vetni az erőszaknak. Ám ő ennek ellenkezőjét tette - írja végső beszámolójában a vád.

"A bűnös hadjárat léptéke és kiterjedése mérhetetlen" - szögezi le a dokumentum.

Ennek tükrében, figyelembe véve, hogy Karadzic mekkora hatalommal rendelkezett és milyen befolyással bírt az események fölött, "ha a bíróság e három összetevőt alkotó bűncselekmények közül bármelyik esetében bármilyen mértékig bizonyítottnak találja a felhozott vádak jelentős részét, úgy az egyetlen megfelelő büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés" - zárul az ügyészek által benyújtott összefoglaló.

Szerző

Húsz százalékra korlátozzák a külföldi tulajdonrészt az orosz sajtóban

Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 50 százalékról 20 százalékra szorította le a külföldi tulajdonrészt plafonját az orosz nyomtatott és elektronikus sajtótermékekben, így a rádiókban és televíziókban is.

A jogszabály ellen a harmadik, végső olvasáskor mindössze 2 képviselő szavazott nemmel a 450 fős dumában, és 430-an szavaztak igennel - írta a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap online változata.

A törvénymódosítással egyúttal megtiltották nemcsak a külföldieknek, hanem a kettős állampolgároknak is, hogy Oroszországban bármilyen tömegtájékoztatási eszközt alapítsanak.

Az orosz parlament alsóháza alig egy hete tárgyalta első olvasásban a sajtótörvény módosítását, amelyet három ellenzéki politikus nyújtott be. A képviselők most egyszerre második és harmadik olvasásban tárgyalták meg a törvénymódosítást. Annak ellenére fogadták el ilyen gyorsan, hogy orosz szakmai szervezetek szerint azt előbb széles társadalmi vitára kellett volna bocsájtani és szakértői vizsgálatnak kellett volna alávetni.

Az orosz végrehajtó hatalmat ellenőrző úgynevezett Társadalmi Kamara illetékes bizottságában arra is figyelmeztettek, hogy a törvénymódosítás gazdasági szempontból is felülvizsgálatra szorul. Dmitrij Birjukov, az információs társadalomfejlesztési, tömegtájékoztatási és tömegkommunikációs ügyekkel foglalkozó testület vezetője attól tartott, hogy a törvénymódosítás épp az általa hagyományosnak nevezett, nyomtatott orosz sajtót és a televíziós, valamint rádiós csatornákat sújtaná, amelyek versenyképességben és a befektetők vonzását illetően alulmaradnak az internetes médiával szemben.

Szakértők az állam egyre erősebb befolyását és az orosz állásponttal ellentétes vélemények kiszorításának eszközét látják a törvénymódosításban.

Az orosz sajtótörvény módosítása 2016. január 1-én lép hatályba, de a tulajdonosoknak 2017. február 1-re kell az új szabályozáshoz alkalmazkodni.

A jogszabály nem vonatkozik a Független Államok Közösségében és az azon kívül is fogható Mir nevű orosz nyelvű televízióra és az orosz-fehérorosz szövetségi állam televíziós társaságára.

Számos oroszországi nyomtatott sajtóterméket, illetve elektronikus médiát ugyanakkor komolyan érint a korlátozás. Az SZTSZ szórakoztató kereskedelmi televízióban 37,9 százalékban tulajdonos a svéd MTG Group.

Az egyik legbefolyásosabb orosz napilap, a Vedomosztyi részvényei a finn Sanoma Independent Media, a Dow Jones és a brit Financial Times Group között oszlanak meg. A Forbes amerikai magazin a német Axel Springer kiadóé. A Metro című ingyenes napilap orosz változatának társtulajdonosa a vele azonos nevű svéd cég.

Szerző

A Független Államok Közösségéből is áramlanak fegyveresek az iszlamistákhoz

A Független Államok Közössége (FÁK) tagállamaiból is áramlanak a fegyveresek az Iszlám Állam (IÁ) soraiba - közölte az orosz nemzetbiztonsági tanács vezetője a FÁK-országok hasonló testületeinek moszkvai ülésén pénteken.

 Nyikolaj Patrusev elmondta, hogy a Szíriában és Irakban előretörő szélsőséges dzsihadista milíciának 30-50 ezer harcosa van, közöttük a volt Szovjetunió területén, az egykori tagállamokból létrehozott FÁK-országokból verbuvált radikálisok.

Az orosz testület titkára arra figyelmeztetett, ha ezek a harcosok hazatérnek, komoly veszélyt jelenthetnek országuk biztonságára, minthogy az úgynevezett Iszlám Állam fegyveres alakulatainak tagjai igen magas szintű katonai felkészültséggel rendelkeznek, feladataik végrehajtása során végtelenül kegyetlenek. Patrusev, aki korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) volt a vezetője, azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy "azok a személyek, akik ilyen harci tapasztalatra tesznek szert, miközben a szélsőséges iszlám ideológia és politika "megfertőzi" őket, állandó lakóhelyükre visszatérve "meglehetősen veszélyes fenyegetést" jelentenek országaik nemzetbiztonságára.

Patrusev bejelentette, hogy a Független Államok Közössége csúcstalálkozóját október 10-én tartják Minszkben, és a tagállamok vezetői azon ugyancsak megvitatják az Iszlám Állam fenyegetéséből adódó biztonsági kérdéseket is.

A FÁK a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságai közül 9 államot - Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Moldovát, Oroszországot Örményországot, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt - foglalja magába. Türkmenisztán társult államként, a volt Szovjetunión kívüli Afganisztán és Mongólia megfigyelőként vesz részt az 1991-ben alapított, de azóta jelentősen átalakult szervezetben. Az egyik alapító állam, Ukrajna márciusban jelentette be, hogy kivonul a FÁK-ból.

Szerző