Csak aki már járt itt, az tudja, mit jelent magyarként csavarogni ezeken az érintetlen tájakon. Nem elég egyszer ellátogatni ide, mert minden utazás újabb és újabb kalandot kínál. Az egykori Gyergyószék központjában, a György-patak környékén már a 13. században település állt és az évszázadok alatt minden ideérkező hozzátett valamit a város arculatához.
Egykor örmények, székelyek, zsidók kereskedtek itt. Fakitermeléssel, tutajozással, állattenyésztéssel teremtettek viszonylagos jólétet a város lakói. Fában pedig soha sem szűkölködött ez a vidék. A csodálatos örmény kereskedőházak, a templomok, az ódon hangulatú épületek télen és nyáron egyaránt sétára csábítanak. Mindezt pedig bekeretezi a csodálatos természeti környezet, a város körüli dombok. A város különleges nevezetessége a több mint ezer méter magas Csobot hegyen épített Szent Anna kápolna vagy a 16 hektáros arborétum, a Csíky-kert, mely különleges növénygyűjteményével kedvelt kirándulóhely.
Számos templom tanúskodik róla, milyen fontos volt a hit az itt élők körében. Sokféle vallás és felekezet hagyta nyomát Gyergyószentmiklós kultúrájában. Katolikusok, reformátusok, örménykatolikusok vagy zsidók éltek együtt békességben. A templomokban pedig igazi különlegességek várnak felfedezésre. Az örmény katolikus templomban sokszáz éves miseruhákat rejtenek a szekrények. A római katolikus templom helyén pedig valamikor régi gót templom állott. Az elhagyott zsinagóga az itt élő zsidóság tragédiájáról beszél. Ki hinné, hogy itt még a lányok-asszonyok ruhája is titkokat rejt? Különleges üzeneteket és információkat szőttek ugyanis a ruhák mintájába. Aki ismeri a titkos jeleket, az például azt is meg tudta mondani egy ruha alapján a viselőjéről, hogy férjezett-e vagy milyen gazdag családból származott. Mindezek a csodák ma is megtekinthetők a városi múzeumban, ahol az itt élő összes nemzetiség egykori viselete és életmódja látható a tárlókban.
Gyergyószentmiklós téli pompájában a legszebb. A város névadója, Szent Miklós is talán ekkor érzi igazán jól magát. A hó sokáig fedi a hangulatos utcákat és a főteret, hiszen Gyergyószentmiklós Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa. Itt évente akár 160 napon is fagypont alatt van a hőmérő higanyszála. Gyergyószentmiklós legnagyobb ünnepe természetesen Szent Miklóshoz, vagyis a Mikuláshoz kapcsolódik. December elején a város apraja-nagyja a főtéren várja a fehérszakállú megérkezését. Mikulásból nincs is hiány ilyenkor, hiszen szinte az egész város piros palástot ölt. A Mikulások bevonulnak a város főterére, gyalog vagy akár lovaskocsival, hogy ezzel kezdetét vegye a több napon át tartó mulatság és vásár. Az árusok természetesen a gyergyói vidék különlegességeit kínálják. Mézet és kürtöskalácsot, különleges erdélyi ízeket, melyeknek ínycsiklandozó illata nemcsak a turistákat marasztalja a főtéren. Ilyenkor mindenki itt van. Szól az erdélyi muzsika és előkerülnek az eredeti gyergyói népviseletek is.
A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, a Súgó-barlang, melynek gerinces barlanglakója a horgas szőrű denevér. Egyedül vagy csoportosan telepszenek meg a szárazabb falrészeken, illetve a mennyezeten. A barlangban öt denevérfajt találtak. A turisták számára az eddig megismert járatrészeket kiépítették, de azért egy szakavatott vezető és strapabíró ruha is szükséges. Ha pedig elhagyjuk a legforgalmasabb turistautakat, akkor bizony azzal is számolnunk kell, hogy egy jól megtermett barnamedve sétál velünk szemben. Egész Erdélyben ugyanis itt a legnagyobb a vadon élő mackók száma. Bár a medve alapvetően békés természetű jószág, azért egy-egy ilyen találkozáskor nem árt az óvatosság. A medvék - mint általában mindenhol, ahol ember közelében élnek - itt is megtanulták hogyan lehet megszerezni a turisták által elhagyott ételmaradékokat. Aki biztonságosan szeretne találkozni a Kárpátok legnagyobb ragadozójával, annak talán a legjobb, ha egy medveszafarira vált jegyet. Az izgalmas fotók ebben az esetben biztosan a családi fényképalbumba kerülnek és a turista sem jut a medve bendőjébe.
Egy igazi reneszánsz várkastély várja a turistákat a Gyergyószentmiklóstól alig pár kilométerre levő Szárhegyen. A belépőért kért, szinte jelképes összeg fejében akár várúrnak is képzelhetjük magunkat a hatalmas fogadóteremben. Viszont aki felmászik a bástyákra, annak jutalma talán Erdély legcsodálatosabb panorámája. Mintha egy mesekönyv lapjai elevenednének meg a kis falu feletti dombok oldalán. A Lázár kastély az erdélyi reneszánsz építészet legszebb példája, Szárhegy és Székelyföld egyik büszkesége. Itt nevelkedett, nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették, ami ma "Tatárdomb" néven ismeretes. Évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról.
A várkastélyt - miután többször is leégett - Lázár Ferenc helyreállíttatta. 1842-ben azonban egy súlyos tűzvész nyomán végleg romba dőlt. A restaurálási munkálatok napjainkban is folynak, az asszonyok háza épületet még nem sikerült helyreállítani. Gyergyószentmiklós szinte kiapadhatatlan élményforrás. Az emberek, a tájak és a történelem adnak randevút egymásnak és a kíváncsiskodó látogatónak.
