Előfizetés

Előre kitervelt gyilkossággal vádolják az oklahomai lefejezőt

Előre kitervelt emberölés miatt emeletek vádat az ellen a férfit ellen kedden Oklahoma Cityben, aki lefejezte egyik kolléganőjét, miután elbocsátották egy élelmiszer-feldolgozó cégtől.

A 30 éves Alton Nolent, aki egy másik nőt is többször megszúrt, testi sértéssel is vádolják. Az ügyészség hajlik rá, hogy halálbüntetést kiszabását kérje az ügyében. A támadót pisztolylövésekkel állította meg a Vaughan Foods elnevezésű cég ügyvezetője, aki egyúttal seriff-helyettesként is szolgál.

Nolen a közelmúltban áttért a muszlim hitre és a munkatársait is megpróbálta megtéríteni. A szövetségi hatóságok azt vizsgálják, hogy ennek köze volt-e a gyilkosságokhoz. A férfi sajtójelentések szerint a dzsihadista ideológia hatása alá került és Facebook-oldalán, amelyen iszlamista fegyveresek fotóit és muszlim vallási szövegeket posztolt, Jah'Keem Yisrael néven szerepel.

Egy oklahomai újság szerint Nolent azért bocsátották el, mert egy vitában azt követelte, hogy kövezzék meg azokat a nőket, akik megsértik az iszlám előírásait.  Alton Nolent korábban egy rendőr megtámadásáért, valamint kokain értékesítési szándékkal való birtoklásáért hat év börtönbüntetésre ítélték, de két év letöltése után, 2013 márciusában feltételesen szabadon engedték.

Mindig a külföldiek ellen

A Handelsblatt című német üzleti lap a devizahitelek forintra váltásának tervéről közölt kommentárt keddi számában. Mindig a külföldiek ellen című írásában Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy a magyar kormány "a média után most a bankokat szorongatja", és a forintosítás "drákói intézkedésével" 3 milliárd eurós költséget terhel a bankrendszerre.

 A külföldi bankok "szankcionálása Orbán Viktor kormányfő részéről belpolitikailag népszerű", hiszen sok devizaadós érzi úgy, hogy "a könnyelműen aláírt kölcsönszerződéssel a bank becsapta", ugyanakkor a tervezett eljárás rontja az ország befektetői megítélését - vélekedett a Handelsblatt szerzője.

Hozzátette, hogy egyes bankok "inkább ma, mint holnap" hagynák el Magyarországot, ha a kivonulás nem járna nagyobb veszteségekkel.

Kiemelte, hogy a forintosítást jogszabályba foglaló "szokatlan törvényalkotás" célja világos, a pénzügyi rendszer további államosítását szolgálja, és ezért a kormány "nem könnyezi meg az országot elhagyó bankokat".

A Le Monde című francia balliberális napilap szerint az új Európai Bizottságnak "előbb vagy utóbb foglalkoznia kell Magyarország esetével". A 2010 óta a "nacionalista konzervatív" Orbán Viktor által vezetett ország ugyanis a cikkszerző Joelle Stolz szerint olyan problémát vet fel, amellyel nem számoltak az Európai Unió megalkotói: tiszteletben tartja ugyan a maastrichti költségvetési kritériumokat, de egyre aggasztóbb demokráciadeficitet halmoz fel.

"Az Európai Unió vajon eltűrheti-e hosszú ideig, hogy miközben az egyik tagállama az engedélyezett 3 százalékos költségvetési deficitküszöb alatt marad, könnyedén eltávolodik az európai család hatályban lévő normáitól, legyen szó a médiaszabadságról vagy egy lehetséges politikai alternatíva garantálásáról?" - tette fel a kérdést a lap. A szerző szerint a magyar kérdés egyelőre még nem szerepel a brüsszeli prioritások között, Washington radarjára viszont már felkerült. Idézte Barack Obama amerikai elnököt, s úgy vélte: precedens nélküli a rendszerváltás óta, hogy az amerikai elnök az Orbán Viktor vezette Magyarországot Vlagyimir Putyin Oroszországával és az Alijev-klán Azerbajdzsánjával egy kategóriában említse. A tudósító azt is megjegyezte, hogy a politikusi kommentárokat megelőzően nem túl hízelgő szerkesztőségi írások jelentek meg a nagy amerikai napilapokban, valamint a német konzervatív lapokban. Valamennyi írás meglepőnek tartotta Brüsszel passzivitását Orbánnal szemben - hangsúlyozta a lap. A lap szerint az Egyesült Államokban, Lengyelországban vagy a balti államokban is Magyarországot a NATO gyenge láncszemének tekintik.

Viszonylag terjedelmes cikkben foglalkozott a The Wall Street Journal című amerikai lap a honlapján  azzal, hogy "Magyarország betiltja egy általa +rasszistának+ nevezett amerikai csoport értekezletét".

A szóban forgó, amerikai székhelyű National Policy Institute (NPI) elnöke, Richard Spencer erre reagálva kijelentette: "csak azt a következtetést vonhatom le, hogy Orbán Viktor és mindazok, aki támadják a konferenciát, félnek a mondandónktól."

A The Wall Street Journal megszólaltatta Gyöngyösi Mártont, "a szélsőjobboldali Jobbik párt prominens tagját, aki eredetileg rajta volt a felszólalók listáján", de "hétfőre a neve lekerült onnan". Gyöngyösi azzal indokolta távolmaradását, hogy "a konferencia időpontja ütközik több kampányeseménnyel" a helyhatósági választások előtt. "Ráadásul nemigen tudok rokonszenvezni néhány felszólaló nézeteivel - nevezetesen az amerikai rasszistákkal; az ő ideológiájukat egyáltalán nem osztom" - fűzte hozzá a lap szerint a jobbikos politikus.

A Tages-Anzeiger című zürichi napilap azt írta, hogy a magyar kormány akadályozza a svájci kohéziós támogatások kifizetését.
Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány vezetője a lapnak elmondta, hogy ha a hatóságok "valóban elveszik" az adószámunkat, valószínűleg nem tudják majd megvalósítani a Svájc által finanszírozott projektjeiket.

Bata úgy véli, hogy a magyar kormány a nyomozásokkal megszegte a Svájccal kötött együttműködési megállapodást, ugyanis a szerződés alapján az ellenőrzés joga nem a KEHI-t illeti. A svájci Szövetségi Külügyminisztérium szóvivője, Georg Farago szerint ugyanakkor - írja a szerző - "tekintettel a magyar kormány azon felelősségére, hogy a projektek megvalósulása rendben történjen, nem lehet megtagadni tőle azt, hogy a KEHI házkutatást hajtson végre".

A lap kedden összesen négy írásból álló körképet közölt az észak-magyarországi Kazincbarcikáról és térségéről. Kommentárja szerint rossz a térség gazdaság és szociális helyzete, és Svájcban éppen az ilyen térségek megsegítésére gondoltak, amikor a kohéziós támogatás mellett döntöttek.

A magyar miniszterelnököt bírálja kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. "Huszonöt évvel ezelőtt Orbán Viktor, még mint a fiatal liberálisok vezére, azzal írta be magát a tankönyvekbe, hogy a televízió egyenes adásában Magyarországról való távozásra szólította fel a szovjet hadsereget. Ugyanez a férfi azonban az idén a szovjet politikusok utódait Közép-Európába való visszatérésre szólította fel" - írja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.

Az Orbán kormány az év elején meglepetésre nagy összegű kölcsönt fel Moszkvától a Paksi atomerőmű kibővítésére, majd a múlt héten leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, amivel aláásta az európaiak igyekezetét, hogy segítsenek Kijevnek a Moszkvával fennálló vitájában.    "Az atomkölcsönnel, s legutóbb az Ukrajnába irányuló szállítások leállításával az egykori radikális Orbán orosz vazallussá vált" - zárja jegyzetét a Hospodárské Noviny.

Brüsszel segít az embargó ellen

További forrásokkal, újabb 165 millió eurós rendkívüli pénzalappal igyekszik segítséget nyújtani az Európai Bizottság azoknak a gazdáknak, akik romlandó zöldséget vagy gyümölcsöt termeltek orosz exportra, de a Moszkva által bevezetett importtilalom miatt félő, hogy nem tudják eladni termékeiket - közölte kedden a brüsszeli testület.

A bizottság augusztusban már bejelentette ugyanerre a célra egy 125 millió eurós keret felállítását, ám az igényléseket rövid időn belül felfüggesztették, mert gyorsan kimerült volna a keret, és sok igény érkezett olyan térségekből, amelyek hagyományosan nem exportálnak annyit Oroszországba.

A kedden bejelentett forrásokat viszont címkézi az Európai Bizottság; tagállamokra és termékcsoportokra bontva meghatározza, ki mennyi segítségre lehet jogosult. A kvótákat az elmúlt három év exportstatisztikái alapján állították össze.

A pénzzel az Európai Unió gyakorlatilag felvásárolja az eladatlanul maradt zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket aztán főleg ingyen osztanak szét, vagy nem élelmiszerként hasznosítják, például komposztálják. Előbbi esetben az uniós szabályok lehetővé teszik a 100 százalékos uniós finanszírozást, utóbbinál valamivel alacsonyabb a maximális támogatás mértéke. Természetesen a gazdák dönthetnek úgy, hogy nem mihamarabb, éretlenül vagy egyáltalán nem takarítják be a terméket, de akkor még kevesebb uniós forrást kaphatnak.

A 165 millió eurós keretből alapvetően 12 tagállam termelői juthatnak támogatáshoz; almából és körtéből 181 ezer tonnát, citrusfélékből 96 ezer tonnát, zöldségekből, répából, uborkából, paprikából és paradicsomból 44 300 tonnát, egyéb gyümölcsökből, kiviből, szilvából és szőlőből 76 900 tonnát vásárol fel az Európai Unió. Emellett mind a 28 tagállam kap 3-3 000 tonna "tartalékot", vagyis a többi 16 tagállam összesen ennyit vásároltathat fel uniós pénzből. A korábbi programmal ellentétben viszont a karfiol, káposzta és gomba felvásárlása már csak ez utóbbi keret terhére lehetséges. Brokkoli és bogyós gyümölcsök felvásárlását pedig ebben a programban már nem támogatja az Európai Unió.