Duplán is fizettethető a reklámadó

Továbbra is bízik abban a TV2, hogy jövőre terjesztési díjat kérhet a műsoráért a kábelszolgáltatóktól, miképpen abban is, hogy ebből jelentős bevétele lesz - hangzott el Simon Zsolttól egy hét elején tartott szakmai konferencián.

A TV2 vezérigazgatója megerősítette lapunk korábbi információit, melyek szerint nem csak az RTL Klubnak, de társaságuknak is hatályos szerződése van a médiahatósággal arról, hogy január 1-jétől, miután a digitális átállással ingyen nem lennének elérhetők a háztartásokban, lehet bevétele a terjesztésből, és mint fogalmazott, "nem adtuk fel", hogy ez így is legyen.

Emlékezetes: lapunknak a médiahatóság nemrég megerősítette, "törvényi vagy szerződéses tilalom" jelenleg nincs a programdíjról; ám Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter három hete benyújtott törvényjavaslatát a múlt héten már megszavazták. Ez pedig az év végéig megtiltja a legnagyobb kereskedelmi tévéknek, hogy programdíjat kérjenek mondván, a kábelszolgáltatók megemelnék az előfizetések árát, és inkább majd a kormány határozza meg a díj mértékét. Simon azonban a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) Media Platform nevű kétnapos rendezvényén azt mondta, szerinte elég erős a portfóliójuk ahhoz, hogy megfelelő összeget kapjanak érte a piacról, de ha mégsem kaphatnak pénzt a műsorért, új módszereket és forrásokat is találni kell.

A konferencián részt vett Dirk Gerkens is, az RTL Klub vezérigazgatója ennek kapcsán iparági összefogást sürgetett, és értetlenségét fejezte ki, amiért a Kábelszövetség nem reagált Lázár javaslatára. Parázsvita alakult ki, miután azt mondta, figyelembe kellene venniük a médiahatósággal kötött szerződésüket, mert két szervezet kontraktusába szerinte a kormány nem szólhat bele. Kéry Ferenctől, az MKSZ elnökétől erre olyan választ kapott, miszerint a helyzet még teljesen bizonytalan és új - noha elismerte, nincs ínyükre a kormányzati beavatkozás -, szerinte a szövetséget sem az RTL, sem a TV2 nem kereste meg. Gerkens szerint azonban az ügyben mindenképpen szükség volna az állásfoglalásukra, mindegy, milyen tartalommal.

Közben a reklámadó is újabb bonyodalmakat okozhat a piacon. A Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati verdikt szerint ugyan egyértelműen értelmezhető a törvény - így az, hogy minden reklámtevékenység 500 millió forint feletti reklámbevétel esetén adóköteles -, a gyakorlatban olyanok is szembesülhetnek adókötelezettséggel, akik üzletszerűen nem foglalkoznak reklámok közzétételével.

Békés Balázs szerint a beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt ez igaz lehet a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokra, vagyis a bevásárlóközpontokra, áruházláncokra is. Ha ugyanis ezek a cégek a beszállítóikkal, bérlőikkel kötött megállapodásaik alapján úgynevezett "marketing-hozzájárulásként" kapnak ellenértéket, akkor e bevételük szintén a reklámadó hatálya alá eshet. Így egy hipermarket láncon, ha reklámújságot ad ki akciós termékeiről, amiért a beszállítóitól ellenértéket kap, rögtön két jogcímen is behajtható lesz a reklámadó.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára eközben hárítani igyekezett a Magyar Hírlapnak, hogy emelni akarnák a reklámadó mértékét, ám hozzátette, "készülnek az adótörvények", áttekintik a reklámadó rendszerét, és ezután hoznak döntést. Idézte Lázárt is, aki szerint elképzelhető, hogy lesz valamilyen változás.