Terepjáróra is jutott a parlagfűirtás pénzéből

Végkielégítésekre, terepjáróra, irodaszerekre költötte az akkor még Vidékfejlesztési Minisztérium, mai nevén Földművelésügyi Minisztérium a parlagfűirtásra szánt adófizetői 1 százalékokból befolyó pénzt. A szaktárca vezetője szerint teljesen törvényesen vették semmibe az állampolgárok akaratát, miközben százezrek szenvednek Magyarországon például parlagfűallergiában.

Másra költötte az adózók által személyi jövedelemadójukból (szja) parlagfű-mentesítésre felajánlott 1 százalékot a Vidékfejlesztési, pontosabban a Földművelésügyi Minisztérium - írta a hvg.hu. 2009-ben több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel az állampolgárok az szja-juk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre. Az adózók minden évben felajánlhatják az szja 1-1 százalékát civil szervezetnek, illetve egyháznak. Aki nem akar egyházat támogatni, minden évben választhat egy úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatot is. 2009-ben ez a parlagfű elleni harc volt, és 177 031 adózó rendelkezett úgy, hogy erre használják fel a pénzét. Parlagfűpollen No Társaság szerette volna megtudni, hogy a felajánlott 1,1 milliárd mire ment el, mert a betegek szempontjából semmilyen hatását nem lehetett látni. Mivel felvilágosítást nem kaptak, 2013-ban közérdekű adat kiadása iránt pert indítottak a TASZ segítségével. A Fővárosi Törvényszék pedig kötelezte a tárcát a közérdekű adatok kiadására. Így kiderült, hogy a pénz nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosított másra: 542 millió forintot zárolt, 100 millió forintot pedig visszatartott "maradványként" más kiadásokra. A zárolt összeget később felszabadították és "kiemelt prioritásokra" költötték, például 120 millió ment el "létszámleépítések végrehajtására" és informatikai kiadásokra, 105 millió a tanyafejlesztési programra, 70 millió génmegőrzési feladatokra. 247 millió forintot pedig a minisztérium egyszerűen felélt, saját működésére költötte.

Mindez már az Orbán-kormány műve, a 2009-es felajánlások a következő évben, 2010-ben kerültek be a büdzsébe. Az 1 milliárdból az átcsoportosítás után maradt 483 millió forintból lecsíptek 20 milliót, amit szintén az elbocsátások miatti végkielégítésekre költöttek. A megmaradó 463 millióból finanszírozták a parlagfű ellenőrzésével megbízott földhivatalok helyszíni ellenőrzéseit, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak kiadásait, valamint 100 millió forintért a gyomnövény légi felderítését. A beszámoló mellé csatolt szerződések és számlák alapján azonban a hvg.hu úgy vélte, irodaszereket, számítógépeket, laptopokat is ebből vásároltak, sőt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ebből vett magának egy új Ford Ranger terepjárót. De jutott 3 millió a 2011-es Sziget Fesztiválon való részvételre is.

Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár a Népszavának elmondta, Fazekas Sándor agrárminiszternek nem volt joga a parlagfűirtásra szánt források átcsoportosítására. Ezt az intézkedését ráadásul a tárca vezetője el is ismerte. Azért nem lett volna lehetősége a tárca vezetőjének erre a lépésre, mert ebben az esetben a célhoz kötöttség elve érvényesül, magyarán a pántlikázott pénz csak a meghatározott célra fordítható. Az államháztartási törvény megsértését normál esetben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), illetve az Állami Számvevőszék kivizsgálja és megállapítja a jogsértést, azért elmarasztalják az elkövetőt.

Hídvégi Fanny, a TASZ információs-szabadság programvezetője a Népszavának elmondta, a szervezet azzal nem foglalkozott, hogy a VM jogszerűen, vagy jogszerűtlenül költötte-e el a parlagfűre szánt 1 százalékokat, de azt határozottan állította, ha meg is van a jogi alapja az átcsoportosításnak, amikor az állampolgárok egy nagyon konkrét célra ajánlják föl a pénzüket az a legminimálisabb következmény, hogy az állampolgárok bizalma megrendül az államban és nem csak annak a több mint 170 ezer embernek, akit becsaptak.

Ki hazudik?

A vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szinte napra egy évvel ezelőtt már hadakozott a TASZ-szal. Közleményükben 2013. októberében azt írták: "Valótlanságokat és pontatlanságokat állított minapi közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASz), amikor a ParlagfűpollenNO Társaság és a Vidékfejlesztési Minisztérium közötti perben született elsőfokú ítéletről beszámolt, s amelyben már a jogerős döntés előtt elmarasztalja a tárcát".

A szaktárca állítása szerint elszámolt a 2011. évben parlagfű elleni védekezésre szánt pénzekkel. Mint írták a " VM gazdálkodásáról beszámoló készült, amely nyilvánosan elérhető. A fejezeti beszámoló a 2011. évi központi költségvetés zárszámadásának része, annak tartalmát az Állami Számvevőszék vizsgálta és észrevételt nem tett. Ez a beszámoló tartalmazza a parlagfű elleni védekezésre szánt költségvetési források felhasználására vonatkozó információkat, és azokat az adatokat is, amelyekből kiderül, hogy mely előirányzatok javára csoportosított át a tárca összegeket" ismerte el már egy éve a szaktárca.

Prüszkölhetnek az allergiások

A magyar lakosságnak mintegy a negyede szenved valamilyen allergiás tünettől. Közülük majd' 1,5 millióan kifejezetten ennek az Amerikából a XIX. században Európába áthurcolt gyomnövénynek az áldozatai. Ráadásul a környezetszennyezés miatt a "szénanátha" egyre fiatalabb korosztályokat támad meg.
Abban minden szakember és laikus egyetért, hogy Európában talán Magyarország a legfertőzöttebb a parlagfűvel. Aki átmegy például a szomszédos Ausztriába, már a határtól néhány kilométerre megkönnyebbülten veheti észre, hogy "elmúlt" az allergiája.

Kegyelem a parlagűnek

Az Európai Unió agrárminisztereit tömörítő tanács elfogadta hétfőn az úgynevezett, a parlagfüvet is magába foglaló idegenhonos özönfajok, vagyis az EU-n kívülről származó, agresszíven terjedő, a helyi élővilágra fenyegetést jelentő állat- és növényfajok kizárását és visszaszorítását szolgálni hivatott uniós rendeletet.
A minősített többségi szavazásnál egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen, Németország, Bulgária és Románia tartózkodott. Budapest garanciát akart kapni arra, hogy az unióban nem kívánatosnak minősülő fajok listájára nem fog rákerülni az egyébként Amerikában őshonos hungarikummá minősített fehér akác.