Iszapömlés: több mint 40 milliós kártérítés

Publikálás dátuma
2014.10.03. 07:11
A katasztrófa miatt több száz ház lakhatatlanná vált FOTÓ: NÉPSZAVA
Több mint negyvenmillió forint kártérítést ítélt meg két, vörösiszapömlés miatt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen indított perben tucatnyi károsultnak a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésében.

A szóbeli indoklás szerint az alperes Mal Zrt. mint veszélyes üzem köteles helytállni a négy évvel ezelőtti katasztrófáért, az ajkai gyártelep X-es vörösiszap-tározójának átszakadásáért, amellyel megsértették a környéken lakó felperes magánszemélyek emberi méltósághoz, egészséges környezethez és testi épséghez fűződő jogait.

Nem vagyoni kártérítésként az egyik perben a három felperes közül kettőnek 4,5 millió, egynek egymillió forintot, továbbá a megsemmisült ingóságokért 2,6 milliót ítélt meg a bíróság. Mindhárom felperesnek pszichikai, továbbá közülük kettőnek fizikai sérüléseket is okozott az otthonukat elárasztó maró anyag.

A másik perben nem vagyoni kártérítésként nyolc magánszemély közül kettőnek - aki szüleit vesztette el az iszapömlésben - 6-6 millió, öt unokának fejenként 3-3 millió, egy embernek félmillió, továbbá a tönkrement ingóságokért további 2,7 millió forintot ítéltek meg.

A Mal Zrt. ajkai telephelyén 2010. október 4-én, Kolontár községnél átszakadt a timföldgyár X-es számú zagytározójának gátja, és a kizúduló vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében tíz helybeli lakos meghalt, több mint kétszázan megsérültek és több száz épület lakhatatlanná vált.

A gátszakadás miatt számos polgári per indult, továbbá halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt vádat emeltek a cég vezetői és alkalmazottai, összesen 15 ember ellen, a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel. A két éve indult elsőfokú büntetőpert eddig kétszer kezdték újra az eljáró bírói tanács összetételének változása miatt a Veszprémi Törvényszéken.

Szerző

Hivatásos liftfigyelők

Publikálás dátuma
2014.10.03. 07:10
A Kossuth tér felújítása miatt a trolik felső vezetéke nem került visszaépítésre – az új végállomáson, a Földművelésügyi Miniszt
A lift és a mozgólépcsők is beáznak az 1-es villamos felújított megállóiban, ezért néha leállnak, a BKK munkatársai viszont egész nap a helyszínen strázsálnak, hogy minden rendben működjön. A Kozma utcában is akad tennivaló: ott a trolik áramszedőit kell időnként helyre rakni. Míg a lift- és áramszedő-kezelő személyzet milliós pluszköltséget jelent, a BKV már azt sem tudja, hogyan törlessze hiteleit, a vállalat költségvetésének hiánya már a 7 milliárd forintot is meghaladta. 

Új munkahelyeket teremt a BKK. Ha szerencséje van - és kellő szakmai tapasztalattal rendelkezik, hiszen az minden munkakörben elengedhetetlen -, akár önből is lehet hivatásos mozgólépcső- és liftfigyelő, vagy trolibusz áramszedő-kezelő. Az 1-es villamos frissen felújított megállóiban - például az Árpád hídnál vagy a Flórián térnél - ugyanis előfordul, hogy az újonnan telepített mozgólépcsők és liftek leállnak.

Borzasztó állapotban a 3-as metró
Egy 2012-es állapotfelmérés szerint "a 3-as metróvonal üzemeltetőjének be kell látnia, hogy itt rendkívüli állapot állt elő. A forgalmi terhelés és a korosság miatt mind a pálya, mind a járművek olyan állapotban vannak, hogy műszaki élettartamuk végére értek, és ami most történik, túlhasználat".
A BKV eddig szigorúan őrizte a 3-as metró műszaki állapotával kapcsolatos dokumentációt, amihez azonban közérdekű adatigényléssel a Népszabadság hozzájutott.
A két évvel korábbi állapotokat tükröző dokumentum nagymértékű kopásokról, sínfej-repedezettségről, deformációkról, vízszivárgásról, 35–40 százalékos műszaki állapotban lévő mozgólépcsőkről, kritikus állapotban lévő távközlési eszközökről, 22 és 35 éves régen korszerűtlenné vált biztosító- és vonatvezérlő, az „elöregedés jeleit mutató” áramellátó berendezésekről számol be. Szó esik a "bizonytalan működésű elektromos rendszerről" is, amelynél "már egyetlen hiba is kritikus helyzetet teremthet, több hiba együttes fellépése pedig a rendszer összeomlását okozhatja, ami akár tragédiát is előidézhet".

Ekkor lépnek akcióba a liftfigyelők, akik újraindítják a makacs szerkezeteket. Az Index információi szerint a BKK egy helyszínen két embert is foglalkoztat, feladatuk, hogy hajnali négy órától éjfélig a mozgólépcsőt és a liftet figyeljék. Ha azok éppen jól működnek, akkor pedig az a dolguk, hogy a Combinón "ellenőrizék az ellenőröket ellenőrző biztonsági őröket".

És hogy miért állhatnak le olykor-olykor a vadonatúj mozgólépcsők? Egész egyszerűen azért, mert a felújított perontetők nem védenek teljes mértékben az esőtől, egy kisebb-nagyobb zivatar alkalmával nem csupán a peronon várakozó utasok fejére csöpög a víz, de a lift is beázik; ezért néha leáll.

A BKK szerint a liftfigyelők alkalmazásában nincs semmi különleges, ugyanis - mint írják - a jogszabályok szerint a távfelügyeleti rendszer kiépítéséig biztonsági okokból csak úgy szabad üzemeltetni a lifteket és a mozgólépcsőket, hogy azok működését minden helyszínen felügyelik.

"Az 1-es villamos üzemidejében ezért a BKV erre kiképzett munkatársai felügyelik a lépcsőket, hogy egy esetleges baleset vagy műszaki hiba esetén azonnal intézkedni, segíteni tudjanak" - világosít fel mindenkit a BKK.

Azt is garantálják, hogy a liftfigyelők legalább 2015 január végéig a helyükön maradhatnak, a tervek szerint ekkorra az összes lift és mozgólépcső a távfelügyeleti rendszerbe kerül: "létrehozunk egy olyan központot, ahol egyetlen forgalmi ügyeletes figyeli kamerákon keresztül a helyszíneket, és lehetősége lesz intézkedni és az utasokat tájékoztatni" - ígéri a BKK.

Hosszabb távra tervezhetnek azok, akik trolibuszok áramszedőit kezelik: a Kozma utcai troliforduló lett "az új Vidámpark", a Kossuth tér felújítása miatt ugyanis a 70-es és a 78-as trolik a térre már nem fordulhatnak ki - az átépítés során a buszok felsővezetéke nem került visszaépítésre -, a Földművelésügyi Minisztérium mögött kaptak "ideiglenes" végállomást.

A Kozma utcában viszont csak tolatással tudnak megfordulni, a buszok áramszedőit pedig a BKK kirendelt munkatársai manuálisan kényszerülnek kezelni: leakasztják az áramszedőket, és átteszik az ellenkező irányba haladó áramszedőre. A már-már turistalátványosságnak minősülő bohóckodás több mint egy éve, 2013 júniusától tart.

A BKK az Átlátszó blognak arról is beszámolt, hogy a kényszerből alkalmazott "technológia" az elmúlt évben több mint 47 millió forintnyi többletköltséget jelentett a társaságnak a "személyzeti igények finanszírozása" miatt. A helyzet máig megoldatlan.

Mindeközben a BKV költségvetésének hiánya már a 7 milliárd forintot is meghaladja: Bolla Tibor, a társaság vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjúban elmondta: még a határidők közelgő lejárta előtt megoldást kell találni a BKV hiteleinek refinanszírozására.

Idén 9,4 milliárd forint hitel jár le, 2015-ben viszont több mint 50 milliárd forintnyi kölcsön. Bolla szerint a bankok hajlandóak lennének a további finanszírozásra, ám feltétlenül állami garanciavállalást várnak el cserébe - ami eddig még nem született meg, így a vállalatnak saját forrásból kell törlesztenie a hiteleket.

Szerző

Schmidt: pufajkás van a kormányzatban

Nem lepődne meg Schmidt Mária, ha Zoltai Gusztáv szerződtetése után maholnap Gyurcsány Ferencet ültetné maga mellé kormánytanácsadóként, "akinek az őszödi beszédére néhány hete pozitív példaként hivatkozott" - a Terror Háza főigazgatója erről a Heti Válaszban értekezett. 

Schmidt Mária szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki tanácsaiért négy hónapon át havi egymillió forintért alkalmazza a Mazsihisz egykori ügyvezetőjét - "demonstratív módon" emelte a kormányzatba a "pufajkás és munkásőrmúltú egykori MSZMP-tag" Zoltait. Annak ellenére - emelte ki Schmidt -, hogy Lázár kezdeményező szerepet játszott a Szabadság téri emlékmű felállításának és az amúgy Schmidt által koordinált Sorsok Házának elindításában, pedig Zoltai 2014 április eleji menesztéséig "vezető szerepet játszott a fenti programok ellehetetlenítésében". Schmidt szerint tehát a gesztus nem magyarázható mással, minthogy Lázár engedett a hazai és nemzetközi nyomásnak.

A főigazgató szerint a közvélemény megdöbbenését csak fokozta az a lázári kijelentés, amely szerint a Sorsok Házát a zsidó szervezetek konszenzusával fogják majd megnyitni. Ekkor Schmidt már a Mazsihiszt kezdte bírálni, ami azért is meglepő, mert korábban a szervezet elnöke, Heisler András is tagja volt annak a nemzetközi tanácsadó testületnek, amely hosszan tárgyalt Schmidttel a Sorsok Házáról, de végül a koordinátor szakmai alkalmatlanságára hivatkozva kilépett onnan. Számon kérte Lázáron, miért kaphat vétójogot a projekt ügyében a "mintegy kétezer embert képviselő vallásos szervezet", és cinikusan megjegyezte, majd "a hitközség fogja cenzúrázni a magyar kormány egyik fontos nagyberuházásának tartalmát és szabhatja meg történelemszemléletét". Szerinte ezzel Lázár "újra kifejezésre juttatta, hogy azok az erkölcsi értékek, az a fajta értékközösség, ami a jobboldali politikai tábort meghatározza", számára nem jelentenek semmit. Schmidt mindezek mellett hosszan írt külföldi nyomásgyakorlásról is.

Szerző