Államosított propaganda

Publikálás dátuma
2014.10.03. 07:06
A PR-csatárok: Lázár és Giró-Szász FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ütésváltás zajlott le tegnap a jobboldali sajtóban, éppen az állami médiaügynökség létrehozása bejelentésének másnapján. Az időzítés nem véletlen, mivel október közepétől kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivatal dönthet majd az állami hirdetések elhelyezéséről, utóbbiak döntő része eddig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiabirodalomba áramlott. Hogy így marad-e, az Orbánnal folytatott "háború" kimenetelétől függ.

Az összes állami intézmény és az állam többségi tulajdonában lévő vállalat reklám-, és PR-kommunikációs kiadásairól október 10-től a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) dönthet majd. A kormánydöntés pozitív és negatív érintettjei azonban valószínűleg már teljesen tisztában voltak a hírrel annak megjelenése előtt, és nem csak azért, mert a médiában - a névtelen kiszivárogtatóknak köszönhetően - már hónapok óta tényként kezelik az NKH létrejöttét. A döntés egyértelmű vesztese lehet ugyanis az a Simicska Lajos tágabb érdekeltségébe tartozó jobboldali médiabirodalom - Magyar Nemzet, Hír TV, Lánchíd Rádió, Class FM, Heti Válasz -, amely 2010 óta rendszeresen és nagy mértékben részesült az állami hirdetésekből. Ezt a médiaportfóliót, illetve Simicska más érdekeltségeit a Fidesz idén áprilisi parlamenti választási győzelme után már több támadás is érte, például a más médiumokat is sújtó, a hirdetési bevételek után kivetett reklámadóval, pedig a Fidesz gazdasági háttéremberének tartott üzletember és sajtótermékei fontos szerepet játszottak a Fidesz újabb győzelmében.

Az, hogy az NKH - amelyet egyelőre a Miniszterelnökséget vezető Lázár János irányíthat majd, bár szóba került Giró-Szász András volt kormányszóvivő kinevezése is - létrehozása hogyan hat majd a jobboldali médiabirodalom bevételeire, valószínűleg attól is függ majd, hogy Simicska hajlandó-e engedni befolyásából. A közelmúltban a kormányzat lényegében a Népszabadságon keresztül üzente meg, hogy akkor hajlandó a kiegyezésre, ha az üzletember átengedi az Orbán által "felemelni" szándékozott, új oligarchák - azaz Habony Árpád "nem hivatalos" miniszterelnöki tanácsadó és Andy Vajna filmügyi biztos, kaszinótulajdonos - részére a médiaportfóliót. Ezután viszont lapunk, az érintett cégek ügyeire "rálátó" informátora kategorikusan cáfolta, hogy a nyár óta apadó hirdetési megrendelések okozta nehézségek ellenére Simicska feladná "állásait".

Pedig ha nem lesz kiegyezés, akkor az NKH bizonyosan nem lesz olyan nagyvonalú a jobbos médiacégekkel, mint a 2014-ig a legtöbb állami médiaköltést kezelő médiaügynökség, az IMG Kft., amely cég tulajdonosának, Patonai Péternek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz vezetőivel, de Simicska Lajossal is. Az IMG eddig szívesen hirdetett a hozzá befolyó közpénzekből a jobboldali médiabirodalomban, amelynek egyik plakátcége az idei parlamenti választási kampány időszakában a második legtöbb állami hirdetési bevételt kapta. Október 10-től azonban az állami intézmények és cégek nem intézhetik önállóan a reklámköltéseiket, vagyis az IMG-t sem feltétlenül fogják megbízni.

A csata még bizonyosan nem dőlt el, bár az utóbbi időben - az önkormányzati választási kampány "hajrájába" fordulva - a jobboldali sajtó visszafogta a kormánykritikát, és élesen támadta a baloldali ellenzéket, valamint a kormányzati támadások kereszttüzébe került civil szervezeteket. Ennek ellenére - az NKH létrehozását követő bejelentés másnapján - a Heti Válasz főszerkesztője vezércikkében "morális alapon" támadt neki a jobboldali újgazdagoknak. "Kialakul egy sikeres, magabiztos, fölényes társadalmi csoport, amely szabályokon felül- és kívülállónak érzi magát: százmilliós ingatlanokat vásárol, külföldi rendszámú luxusautókkal jár, több tízmilliós születésnapi partit rendez, és ennek még reklámot is csap a sajtóban. Holott forrásai legalábbis bizonytalanok". Borókai Gábor mondatai egyértelműen Orbán egyik legfőbb bizalmasára, a dunakeszi luxusingatlanjával a napokban közfigyelembe került Szijjártó Péter külügyminiszterre, illetve a szintén villatulajdonossá avanzsáló Mészáros Lőrincre, Orbán felcsúti barátjára, továbbá Andy Vajnára utalt, akinek a Népszabadság szerint a jobboldali médiabirodalomra fáj a foga. A nyolcéves szocialista-liberális kormányzás alatt folyamatosan "luxusbaloldalozó" és "oligarcházó" jobboldali értelmiségtől meglepőek lennének az ilyen szavak.

Szintén nevek említése nélkül, de durvábban támadt tegnap - a közelmúltban nyilvános szereplést és fotózást is vállaló - Simicskára a Népszabadságnak interjút adó Lánczi András filozófus. A kormányközeli Századvég Alapítvány vezetője, a kabinet "főideológusa" az Orbán-Simicska konfliktusra képletesen utalva kijelentette: "Ha valaki százkilós volt, de egyszer csak kétszáz kilósra hízik, biztos, hogy nem fér el a repülőgépen egyetlen széken, holott csak annyi jár neki. Azt kell megoldani, hogy ne terjeszkedjen túl". A Századvég egyik elemzője, G. Fodor Gábor a közelmúltban - szintén Simicska nevének említése nélkül - írt arról, hogy a "nagyon erős gazdasági befolyással bíró oligarchák veszélyesek a demokráciára".

A médiaháború viszont nem csak "nagy szavakban", hanem olykor kisebb jelentőségű eseményekben is megmutatkozik: a közelmúltban rúgták ki a Simicska érdekeltségébe tartozó Class FM-től a közmédiában is dolgozó Csiszár Jenőt, a Habony Árpáddal jó viszonyt ápoló Jáksó Lászlóval egyetemben. Tegnap kiderült: Csiszár keddtől az MTVA vezérigazgatói kabinetjének munkáját "segíti". Az viszont az enyhülés jele lehet, hogy a fejlesztési tárca éléről eltávolított Németh Lászlóné a jövőre induló nonprofit állami közműszolgáltató holding vezetője lesz. Némethné egyébként legutóbb a 444.hu-nak úgy fogalmazott, "irtózatos méretűre" van felnagyítva a sajtóban az Orbán-Simicska konfliktus.

Az eddigi események
- Az idén júliusban - a jobboldali médiabirodalmat is sújtó reklámadó bevezetése után - élesedett ki az információink szerint már az áprilisi parlamenti választás előtt kezdődő konfliktus Orbán és Simicska között. A kormányfő állítólag megelégelte a Fidesz gazdasági háttéremberének hatalmi befolyását, és inkább olyan "kisebb" oligarchákat akart helyzetbe hozni, mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy Andy Vajna.
- A minisztériumokból "kiseprűzték" az üzletember állítólagos bizalmasait, köztük Németh Lászlóné fejlesztési minisztert is, leállították a közbeszerzéseket és a jobboldali sajtóba irányuló állami hirdetéseket is.
- Nyáron szivárgott ki az építőipari cégeket - köztük a Simicska tulajdonában lévő Közgépet - 2007-ig visszamenőlegesen különadóval sújtó intézkedés tervezete, ami aztán nem valósult meg. Az 1200 hektárnál nagyobb földek után járó európai uniós agrártámogatások leállítása is érzékenyen érintheti az üzletembert.
- Az eddig kormánypárti sajtó támadásokat indított a reklámadó, az agrártámogatás átalakítása, valamint az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós ellen. Őszre annyira megromlott a kormánnyal való viszony, hogy L. Simon László államtitkár a Hír TV riporterének azt mondta: "nehéz lesz az élet a Hír TV-nél, ha továbbra is kellemetlen kérdéseket tesznek fel".Mondatáért később elnézést kért.

Médiaholdingba került a Népszabadság
Mediaworks Hungary Zrt. néven alakult meg kedden Magyarország jelenleg legnagyobb médiavállalata, amelynek tulajdonosa az osztrák Vienna Capital Partners (VCP), amely a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után megvásárolta a magyarországi Ringier és Axel Springer érdekeltségek jelentős részét.
A számos megyei napilapon és a Nemzeti Sporton kívül a cég portfóliójába tartozik a legnagyobb példányszámú nyomtatott napilap, a Népszabadság is. Utóbbi olvasottsága évek óta csökken, a friss adatok szerint a napi eladott példányszám a tavalyi második negyedévben még 49 200 volt, idén viszont már csak 43 600., bár a portfólió összes lapjának csökkent a példányszáma. A Népszabadság élére nemrég került új főszerkesztő, Murányi Marcell, a Blikk egykori főszerkesztőjének személyében. Azóta a napilap terjedelme 20-ról 16 oldalra csökkent, és számos újságírót, szerkesztőt bocsátották el. Egyelőre nem tudni, hogy az új tulajdonosnak mi a terve a veszteséges médiummal, amelynek 27 százalékos tulajdonosa továbbra is az MSZP pártalapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány.
Bár az utóbbi időben több kormányzati tervet először a Népszabadsággal közöltek kormánypárti politikusok, a Magyar Hírlapban L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nem nyilatkozott kedvesen a lapról: "Szomorúan figyelem, ahogy a nagy múltú napilap a bulvár irányába elmozdulva hatásvadász cikkekkel és bulvárhírekkel próbálja megtartani az igencsak megfogyatkozott olvasótáborát".

Falus Ferenc volt a népszerűbb

Publikálás dátuma
2014.10.03. 07:04
Falus Ferenc és Bokros Lajos. FOTÓ: Tóth Gergő
A Medián mérése szerint a baloldali ellenzéki pártok visszalépett jelöltjére a választók 12 százaléka szavazott volna, míg Bokros Lajost 5 százalékuk szeretné főpolgármesternek. Így volt ez legalábbis a Falus Ferenc visszalépése előtti héten.

A főpolgármesteri poszt elnyerésére toronymagasan esélyes Tarlós István, a Fidesz-KDNP jelöltje, aki a szavazatok 37 százalékát remélheti – erre jutott a Medián országos felmérése. Az adatokat a múlt héten, Falus Ferenc visszalépése előtt vették fel, az eredményeket a tegnapi HVG közölte. Furcsa dolgok derültek ki az ezerfős országos felmérés kétszáz-egynéhány fős budapesti részmintájából: Falusra a választók 12 százaléka szavazott volna, ami magasan veri Bokros Lajost, akire 5 százalék szavazott volna. Ennél még a jobbikos Staudt Gábor is népszerűbb volt, a szavazatok 10 százalékával. Az azóta szintén visszalépett Magyar Györgyre 3, az LMP-s Csárdi Antalra 2 százaléka szavazott volna. A liberális Bodnár Zoltánt nem említették. Hasonló arányokat mértek a jelöltek támogatottságában az Ipsosnál is. A Nézőpont közelmúltbeli felmérése jóval előrébb sorolta Bokros Lajost. Az ő mérésük szerint a Modern Magyarország jelöltjére többen szavaznának, mint Falus Ferencre.

Már hivatalosan sem főpolgármester-jelölt a baloldali pártok által hétfőig támogatott Falus Ferenc és a függetlenként ajánlásokat gyűjtő Magyar György. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) tegnap - írásban benyújtott kérésükre - törölte őket a nyilvántartásból. Falus már az Együtt-PM fővárosi kompenzációs listájának az élén sem szerepel, a névsort ugyanis csak főpolgármester- vagy polgármesterjelölt vezetheti. Lapunk kérdésére Falus még hétfőn elmondta, ha lemondását tudomásul veszi az FVB, a kompenzációs listát Karácsony Gergely, a PM társelnöke, a baloldali pártok zuglói polgármesterjelöltje vezeti. Forrásaink szerint jövő szombaton közös kampányzárót tart a MoMa, az Együtt és a Demokratikus Koalíció (DK), ahol a baloldali pártok vezetői Bokros Lajos főpolgármester-jelöltet ajánlják a budapestiek figyelmébe. Úgy tudjuk, a fővárosi szocialisták még nem döntötték el, hogy ott lesznek-e a nagygyűlésen.

A Fidesz helyi politikusait azonban a kampányban szívesen kérdeznék a szocialisták, a DK és az Együtt-PM jelöltjei arról, mit tettek a kerületükért az elmúlt négy évben. Tegnap Komássy Ákos, a VIII. kerület szocialista polgármesterjelöltje hívta vitára a fideszes Kocsis Mátét. Az MSZP-s jelölt a Diószeghy Sámuel utca egyik bérházának udvarán arról beszélt, hogy az Orczy-negyed menthetetlen épületeinek helyére új bérházakat kellene felhúzni, szükség lenne közösségi házra és családsegítő irodára is, de elsősorban munkahelyekre. Kocsissal az Együtt-PM helyi jelöltjei is vitatkoznának. A DK ügyvezető alelnöke tegnap közölte, hogy bár a párt polgármester-jelöltjei minden településen nyilvános vitára hívták kormánypárti ellenfeleiket, erre egyikük sem vállalkozott. Molnár Csaba szerint a fideszes polgármesterek "semmitől sem félnek annyira, mint hogy nyilvánosan számot kelljen adniuk arról, hogy mit - vagy mit nem - csináltak" az elmúlt négy évben.

A kampány egyébként nem csak durvul, hanem bulvárosodik is. A Storynak Rogán Cecilia mesélt arról, hogy hét év után is a férje lányának nézik. A Cink szerint a "magazinnál különösen jól áll a konkurens Blikknek konkrétan bronzszobrot állító Rogán Antal felesége". A legfontosabb, amit a magazinnak "Bulvárné Cecília" önmagáról nyilatkozott az, hogy "marha jól néz ki", elmondta: "bár ott a két gyerek és a sok munka, ők még mindig szerelmesek, és el szoktak járni bulizni". A portál Gábor nevű olvasója az egyik tegnap magjelent kaposvári hetilap fotóját küldte be: Orbán Viktor arról beszél, hogy a városban járva csak néhány percet beszélgetett a polgármesterrel, de ez alatt Szita Károly "jó sok pénzt szerzett meg Kaposvárnak az államkasszából, vagyis jól lobbizik, ügyesen harcol a fejlesztési pénzekért". A Cink szerkesztője meg is jegyezte: "Magyarországon több a polgármester, mint a négyzetméter Szijjártó Péter villájában, úgyhogy ha minden polgármester jó polgármester lenne, szegény miniszterelnöknek minden nap több órán át polgármesterekkel kéne trécselnie". Hozzátette: ezért sem lenne miniszterelnök.

Bálint Antónia, aki a Fidesz színeiben a XIII. kerület egyik egyéni körzetében küzd a voksokért, szerdán saját facebookos rajongói oldalán egy szépségszalon előtt készült fotót tett közzé, amelyen három túlsúlyos, dohányzó hölgy látható. A képnek azt a címet adta: Reklám arcok. Toncsi azonban gyorsan levette a posztot, mert szerinte "ennyi keserű és rosszindulatú ember még sosem járt" az oldalán. Elmagyarázta, hogy nem a súlyfelesleggel kűzdőket gúnyolta, annál kevésbé, mert maga is járt ebben a cipőben, csak a dohányzást ítéli el. Egyébként, akinek van pénze cigarettára, annak lehetne konditeremre is. A magyarnarancs.hu szerint Toncsi a képpel elnyerte a "nap taplójának járó imaginárius díjat".

Szerző

Még nem biztos Navracsics

Publikálás dátuma
2014.10.02. 22:58
Navracsics Tibor derűs volt szerdai európai parlamenti meghallgatásán, de az uniós képviselők pótvizsgára kötelezték a leendő ok
Egyáltalán nem győzte meg az EP-képviselőket Navracsics Tibor, ezért újabb kérdéseket tesznek föl neki, melyekre vasárnap estig kell válaszolnia. Hétfőn döntik majd el, hogy támogatják-e biztosi jelölését, de arról is szavaznak majd, hogy ha egyáltalán biztos lesz, akkor alkalmas-e a rá bízott területek felügyeletére.

Új kérdéseket tesznek fel Navracsics Tibornak az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságának képviselői, egyelőre nem döntöttek arról, támogatják-e jelöltségét. A magyar biztos-jelöltet - az oktatási, a kulturális, az ifjúsági és az állampolgársági tárca várományosát - szerda este hallgatták meg Brüsszelben. Ezután a bizottsági koordinátorok ültek össze eldönteni, támogatják-e a posztra. Csakhogy nem jutottak dűlőre, így újabb kérdéseket intéztek Navracsicshoz. Ezeket a bizottság Martin Schulz EP-elnökön keresztül küldi meg Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének, majd hétfőn délután a teljes kulturális bizottság összeül.

Akkor dől majd el, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök-helyettesének sikerült-e meggyőznie alkalmasságáról, illetve eddig fenntartásokkal kezelt személyéről az EP képviselőit. Annyi biztos, hogy Navracsics szerdai, maratoni meghallgatásán nem oszlatta el az őt övező aggályokat. Az EP szociáldemokrata frakciója közölte: a magyar jelölt nem volt meggyőző, nem határolódott el múltjától, sőt, teljesítményével csalódást és aggodalmat keltett a képviselők többségében. "Annak ellenére, hogy az EU értékeinek tiszteletét hangoztatta, és ígéretet tett arra, hogy független módon fog eljárni, a szociáldemokrata frakció tagjai úgy vélik, hogy nem oszlatta el a szerepével kapcsolatos kételyeket" - írták. A végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania október 22-én. Itt már csak a teljes EB-t lehet jóváhagyni vagy leszavazni, de korábban többször is volt rá példa, hogy a parlament kikényszerítette egy-egy jelölt lecserélését, vagy a tárcák kiosztásának megváltoztatását.

Navracsics nemcsak politikai múltjával nem tudott, s nem is kívánt elszámolni, de teljesen felkészületlennek tekintve az EP-képviselőket sok esetben csúsztatással védekezett a kérdésekkel szemben. Több kérdést is kapott az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseiről, amelyekre nagyrészt kikerülő válaszokat adott annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben Navracsics minden esetben védte a kormánya lépéseit: "Azt kérem, hogy mivel ennek a meghallgatásnak én vagyok a szereplője, az én kijelentéseimet vegyék alapul, amikor a rátermettségemet mérik föl".
A továbbiakban eleget teszünk a biztos-jelölt kérésének.

Médiatörvény - "nem kell szívinfarktust kapni"

Navracsics egy, a médiatörvény ügyét firtató kérdésre a meghallgatásán azt mondta: "Teljes mellszélességgel kiállok a sajtó szabadsága mellett (...) éppen én voltam az egyik közvetítő, aki az EB-vel végigtárgyalta a médiatörvényhez kapcsolódó kérdéseket."

Valóság: Navracsics ugyan aktív szerepet játszott a médiatörvény nyomán kialakult uniós konfliktusban, ám akkoriban úgy tűnt, nem kifejezetten annak elsimítása a célja. Nem az ő, hanem az EB nyomására változtatott a kormány a jogszabályon, azt is csak azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) is több pontban alkotmányellenesnek találta. Sőt, a döntés után külön kérte az Ab-t, hogy értelmezze saját határozatát, mert a kormány csak ennek ismertében tud változtatni a törvényen. Navracsics volt az, aki a magyar kormány képviseletében az EP bizottsági ülésén összeszólalkozott Neelie Kroes telekommunikációs EU-biztossal, s visszautasította az EB médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. Kroes akkor azt mondta, négyszemközt teljesen mást ígért neki a magyar miniszter, mint amiről a bizottságban beszélt (hogy a magyar kormány kikéri az Európa Tanács teljes körű véleményét, és ennek értelmében változtatja meg a jogszabályt). Navracsics ehhez képest csak annyit ígért, csak akkor módosítanak, ha az ajánlások nem ütköznek a magyar alkotmányba. Később Navracsics azt mondta: Kroes az ülésen "liberális politikusként a brüsszeli liberálisok markánsan magyar kormányellenes álláspontjának kívánt megfelelni". Jó egy évvel később pedig szó szerint azt közölte, "nem kell szívinfarktust kapni" attól, ha az EP plenáris ülésén elítélő határozatot fogadnak el Magyarországról.

Igazságügy - "félreérti a reform szándékait"

Navracsics azt állította, maga kezdeményezte az EU és más szervezetek által vitatott magyar jogszabályok, így a bírósági reform módosításait azért, hogy a magyar törvények mindenben megfeleljenek az uniós jognak.

Valóság: Az igazságügyi reformmal kapcsolatban elsőként a Velencei Bizottság fogalmazott meg bírálatokat, ezek hatására a kormány hajlandó volt módosításokra, de 2012 márciusában Navracsics még arról beszélt, vitatkozni fognak a testület álláspontjával, a módosításokat pedig csak "jobb a békesség-alapon" hajtják végre, mert az EU és a Velencei Bizottság "félreérti a reform szándékait". Az EB már 2011 decembere óta vizsgálta "a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő intézkedéseket", a két bírósági törvényt, valamint az eredetileg alaptörvénybe is foglalt bírói kényszernyugdíjazást. Ebben az ügyben - az adatvédelmi ombudsmani és a jegybanki függetlenség sérelme miatt indított vizsgálatokkal egy időben - kötelezettségszegési eljárást is indított, sőt, az uniós bírósághoz utalták a jogsértéseket, amely az EB-nek adott igazat, s a magyar Ab-val egyetemben elkaszálta a bírói kényszernyugdíjazást.

Navracsics még ezután is állította: az uniós kritikáknak "semmi köze sincs az igazságszolgáltatás függetlenségéhez". Sőt, vitákba kezdett az európai intézményekkel, körömszakadtáig védve azokat a bírósági törvényeket, melyek eredetileg a Szájer József fideszes EP-képviselő felesége által vezetett Országos Bírósági Hivatal hatáskörébe helyeztek volna egy sor fontos hatáskört (ügyáthelyezések, igazgatási ügyek). Végül Navracsics módosító javaslatai nyomán változtatott a magyar kormány, ám miniszterként végig azt hangoztatta: az aggályok megalapozatlanok. Sőt, miután Viviane Reding EB-alelnök a Tobin-ügy kapcsán mondta, "Magyarország számos olyan intézkedést hozott már, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban", Navracsics ezután parlamenti határozatban ítéltette el az EU-biztost és utalt arra is: a néppárti Reding "kiszúrta magának Magyarországot", s "tendenciózusan magyarellenes nyilatkozatokat tesz".

Európai értékek - "rá kell bízni a nemzetekre"

Navracsics a meghallgatásán úgy fogalmazott: "Az EU nagy előnye, hogy lehetőséget nyújt a nézetkülönbségek nyílt, demokratikus és békés megvitatására, a közös európai értékek jegyében".

Valóság: Rendszeresen "magyarellenességgel", elfogultsággal és rosszindulattal vádolta azokat az európai intézményeket - kiváltképp az EB-t -, amelyek kritikát fogalmaztak meg a kabinet tevékenységével és a hazai fejleményekkel kapcsolatban. Navracsics volt az, aki rendszeresen turnézott az alaptörvény európai szellemiségével, sőt, többször is azt állította: "abból csak rosszindulattal lehetne demokratikus jogok csorbításának lehetőségét kiolvasni", de az EU-ban "ez a rosszindulat megvan". Ő képviselte az Orbán-kormány álláspontját az EU-val való vitában az alaptörvény negyedik módosításának ügyében is, amelyen a Fidesz egy sor, az Ab által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabályt egyszerűen az alkotmány részévé tett. Tavaly áprilisban a Hír Tv-nek úgy nyilatkozott: az EB "nem is képes ellátni feladatát". A módosítás elfogadását követően 15 oldalas angol nyelvű levélben állt ki kormánya álláspontja mellet: "Egy ország alkotmánymódosításait és a jogállamiságot összekötni nem szerencsés, az alkotmánymódosítások kérdését rá kell bízni a nemzetekre" - mondta már tavaly júniusban.

Civilek - "a megértés legkisebb jelét sem mutatja"

Navracsics - arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány mely lépéseit honosítaná meg Brüsszelben - azt mondta, a civilekkel is nyitott az együttműködésre, és minisztersége idején jó kapcsolatot alakított ki a civilszférával.

Valóság ezzel szemben az, hogy Navracsics közigazgatási és igazságügyi miniszterként felügyelte a civil szervezetek működési célú támogatására szánt állami források elosztását irányító rendszer átalakítását. Létrehozták a Nemzeti Együttműködési Alapot, melynek élére kinevezte a Fideszhez hű CÖF vezetőjét, Csizmadia Lászlót. Navracsics meghallgatásán azt is állította, "személyesen neki nem volt semelyik civil szervezettel problémája", ám az általa létrehozott, és vezetett korrupcióellenes kerekasztal civil szervezetei sorra léptek ki az egyeztető fórumból tavaly áprilisban, mivel - mint fogalmaztak - a kormány és a miniszter semmiben nem volt hajlandó figyelembe venni észrevételeiket. A Transparency International, az Átlátszó.hu, a Társaság a Szabadságjogokért, a Budapest Intézet és a K-monitor vezetőinél akkor telt be a pohár, amikor a kormány minden előzetes ígérete ellenére az információszabadságról szóló törvényt úgy módosította, hogy nehezebbé vált a közérdekű adatokhoz való hozzáférés. De Navracsics tárcája rendszeresen durva, arrogáns közleményekben utasította vissza a civil jogvédő szervezetek aggályait és jelentéseit. 2012 júniusában például a Freedom House jelentésére úgy reagált: "megalapozatlan és több helyen hiteltelen érvelésre épül", a nemzetközi jogvédő szervezet "a megértés legkisebb jelét sem mutatja" a kommunizmusból örökölt hibák miatt további változást igénylő térség, így Magyarország iránt.

A szocialisták és a zöldek sem támogatják
Csalódniuk kellett azoknak, akik vérfürdőt vártak Navracsics Tibor meghallgatásán - jelentette ki Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő szerint két fontos szempont merült fel a meghallgatás során: a szakmai kompetencia és az európai értékek mentén való kiállás. Úgy vélte, a magyar biztos-jelölt esetében elsősorban hitelességével kapcsolatban merültek fel problémák. Idézett egy magyar értékelést, miszerint Navracsics "háromszor tagadta meg Orbán Viktort" meghallgatása során. Lapunk kérdésére, hogy ha a szocialista képviselőktől függ Navracsics sorsa, egységesen szavaz-e a baloldali pártcsalád, vagy a képviselők lelkiismeretére bízzák-e a döntést, Szanyi elismerte: valóban a szocialisták képezhetik a mérleg nyelvét, ugyanakkor az EP-ben olyan pártfegyelem nincs, mint Magyarországon, a szavazásoknál a korrekt magatartás az irányadó. Ám ha rajta múlna, nem szavazná meg Navracsics jelölését.
Az EP-szocialista frakciójának DK-s tagjai sem tudják támogatni Navracsicsot. Niedermüller Péter élénk vitára számít a hétfői bizottsági ülésen, szerinte akár még az is felvetődhet, hogy szűkítik a portfólióját, de még nem tudni hogyan. "A legrosszabb esetben odáig is fajulhat a helyzet, hogy a bizottság struktúráját is újratárgyalják, mivel eddig túl sok jelölt akadt fenn a bizottságok rostáján" - tette hozzá. Neidermüller kiemelte: a szocialisták nem azért ellenzik Navracsisot, mert a Fidesz tagja, hanem azért, mert valójában nem a feltett kérdésekre válaszolt, például a hazai antiszemitizmus ügyében. Kérdésünkre, miként szavaznak majd a kulturális bizottság szocialista tagjai hétfőn, Neidermüller is azt mondta, ez Navracsics szakmai felkészültségétől és attól is függhet, mennyire veszi komolyan az utólagos kérdésekre való válaszadást.
Nem kívánja megszavazni az EP zöld frakciója sem Navracsicsot hétfőn, függetlenül attól, milyen válaszokat ad az utólagos kérdésekre - mondta lapunknak Meszerics Tamás. Az LMP EP-képviselője úgy vélte, rosszul tették fel a kérdéseket a magyar jelöltnek, aki könnyen válaszolhatta és válaszolhatja azt a múltját firtató kérdésekre, hogy nem vállal felelősséget az Orbán-kormány döntéseiért. Meszerics ugyanakkor arra számít, végül átmegy majd a rostán Navracsics, de sok függ a politikai következményektől is, vagyis attól, milyen pártcsalád jelöltjeit küldik pótvizsgára.

Nemcsak vele van baj
Navracsicshoz hasonlóan új kérdéssorozat vár Jonathan Hillre, az Európai Unió leendő pénzügyi biztosára is. Az EP-szakbizottság ugyanis pontosításokat vár Hilltől egy újabb eszmecsere keretében, amelynek az időpontját egyelőre nem tűzték ki. További írásbeli kérdéseket kap a cseh Vera Jourová is, akit igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztosnak jelöltek. A Navracsiccsal egy időben meghallgatott spanyol Miguel Arias Canete esetében pedig elhalasztotta a döntést az energiaügyi és környezetvédelmi szakbizottság. Ők a jogi ügyek bizottságától kértek szakvéleményt, miután az energiaügyi biztosnak jelölt Canete egy nappal a meghallgatás előtt módosította a pénzügyi (olajipari) érdekeltségeiről szóló bevallását.

Szerző