Gazprom: Az EU-ból nem szállíthatnak gázt Ukrajnába

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 1,7 milliárd, feltehetően orosz földgázt exportált idén Ukrajnába - közölte a Gazprom orosz gázipari vállalat, amely megkérdőjelezi ennek  jogszerűségét. Az orosz parlament törvényt készít elő ennek a gyakorlatnak a megakadályozására.

Vlagyimir Gutyenyev, az orosz parlament alsóháza ipari bizottságának alelnöke szeptember elején fordult képviselői kérdéssel a Gazprom vezetőjéhez, akitől az európai uniós tagállamok Ukrajnába irányuló gázszállításairól kért tájékoztatást, illetve arról érdeklődött, hogy az uniós partnerek és a Gazprom által kötött gázszállítási szerződésekkel összeegyeztethető-e ez a gyakorlat.

Az Alekszandr Medvegyev, a Gazprom alelnöke által aláírt válaszlevél szerint Kijev 2012 óta aktívan dolgozik európai vállalatokkal annak érdekében, hogy diverzifikálják az Ukrajnába irányuló gázszállítást.

"A fordított irányú gázszállítás biztosítására az ukrán fél, valamint Lengyelország, Magyarország és Szlovákia gázvezeték-üzemeltető cégei átalakították gázvezetékrendszerüket, ami lehetővé teszi a gáz szállítását a határokon át és a mennyiség mérését" - mutatott rá Medvegyev, kiemelve, hogy a Gazprom nem tudja megakadályozni ezeket a szállításokat, amelyek formálisan nem is sértik az uniós partnerek és az orosz vállalat közötti megállapodásokat.

"Mindazonáltal biztosan állítjuk, hogy Ukrajnába orosz földgázt szállítanak, amelyet nem az ukrán, hanem az európai fogyasztóknak szántunk" - hangoztatta Medvegyev, hozzátéve, hogy az uniós partnereknek szánt gáz egy része Ukrajnában marad, bár az ukrán-EU-határon áramlik vissza gáz. "Ennek a sémának a jogszerűsége kérdésesnek tűnik" - hangoztatta Medvegyev, akinek tájékoztatása szerint 2012 és 2014 között a három említett EU-tagállamból 3,8 milliárd köbméter gáz érkezett Ukrajnába.

Gutyenyev most dolgozza ki azt a jogszabályt, amely megtiltja az orosz földgázexportőröknek a szállítást azokba az országokba, amelyek tartoznak, illetve azokba is, amelyek az adós országokat virtuális reexporttal segítik ki.

Ukrajna 925 millió köbméter földgázt gyűjtött be szeptemberben tározóiba, így a tartaléka 16,7 milliárd köbméterre emelkedett. Az ország 12 földalatti gáztározójának 31 milliárd köbméter a befogadóképessége. Valerij Prodan ukrán energiaügyi miniszter becslése szerint legalább 20 milliárd köbméter tartalékra lenne szükség, hogy az ország átvészelje a telet.

A Gazprom június 16-án leállította az Ukrajnába irányuló gázexportot, miután a Naftohaz ukrán állami gázvállalat több mint 5,2 milliárd dolláros tartozást halmozott fel a korábbi szállításokért. Az árvita rendezéséről és a gázszállítás felújításáról folyó tárgyalások mindeddig eredménytelenek maradtak.

Szerző

Ponta szerint csak Magyarországot bírálták Amerikában

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese Romániát nem, csak Magyarországot és Orbán Viktort bírálta.

Dan Sova, a PSD szóvivője egy pénteki közleményben úgy vélte, az amerikai államtitkár-helyettes csütörtökön a hatodik Egyesült Államok-Közép-Európa Stratégiai Fórumon "nyilvánvalóan a magyarországi helyzetre és Orbán Viktor tetteire" utalt.
A PSD szóvivője szerint "valamennyi európai és észak-atlanti partner tudja, hogy Orbán Viktornak, Traian Basescu barátjának despotikus a viselkedése, Orbán korlátozta a magyarországi média és az állami intézmények szabadságát, valamint Magyarország EU- és NATO-tagsága ellenére elfogadhatatlan politikai irányt követ".

A PSD szóvivője felidézte, hogy Magyarország befejezte a gázexportot Ukrajnába, és úgy vélte, senki számára nem titok, hogy Orbán Viktornak "különleges kapcsolata van Moszkvával és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel". Mint mondta, Bukarest - Budapesttel ellentétben - támogatja Moldovát és Ukrajnát, és segíti az energiára szoruló szomszédjait.

Victor Ponta román miniszterelnök pénteken arra az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli Nuland nyilatkozatát, annyit mondott: Barack Obama amerikai elnök is keményen bírálta már a nyilvánosság előtt a magyarországi helyzetet, amit román miniszterelnökként nem kíván kommentálni.

Nuland csütörtökön aggasztónak nevezte a demokrácia és szabadság belső fenyegetettségét Közép-Európában, a demokráciában tapasztalható visszacsúszást és a korrupciót. A román média egy része úgy értelmezte Nuland szavait, hogy Magyarországot és Romániát bírálta.

Szerző

Összecsaptak a tüntetőkkel az ellentüntetők

Összetűzésekre került sor a demokrácia párti tüntetők és ellentüntetők között pénteken Hongkongban, ahol hatodik napja tart a demokrácia párti tüntetés.

A felvonulás ellen tüntetők a hongkongi lapbeszámolók és internetes videofelvételek szerint péntek délután sokasodtak meg a hatodik napja utcára vonuló demokrácia párti tüntetők körül. A rendőrök sikertelenül próbálkoztak a belvárosi Mong Kok bevásárlónegyedben az erőszak feltartóztatásával, a South China Morning Post becslései szerint a demonstrációt ellenzők közül mintegy négyszázan a békés tüntetőkre támadtak, azok sátrait és transzparenseit szétverve. Hasonló összetűzésekről a város más negyedeiből is érkezett jelentés.

A beszámolók szerint az elmúlt napokban növekedett a demonstrációt ellenzők tábora, mind több lakos, üzlettulajdonos követelné ugyanis, hogy az élet álljon vissza a rendes kerékvágásba. A helyszínen tartózkodó önkéntesek sebesültekről is hírt adtak, ezek száma ugyanakkor nem ismert.

A Foglald el a központot! mozgalmat támogató Anonymous hackercsoport pénteken azt jelentette be, hogy több, a Peking-barát hongkongi vezetéshez kötődő honlapot is sikerült feltörnie. A csoport többek közt elérhetetlenné tette a legnagyobb politikai párt, a Demokratikus Szövetség egy Jobb Hongkongért (DAB) oldalát, de támadta a hongkongi rendőrség és a nemzetközi repülőtér honlapjait is.

Peking-barát törvényhozók pénteken közös nyilatkozatban kérték a kormányt és a diáktüntetőket a helyzet párbeszéd útján való, minél gyorsabb feloldására, mondván, a tüntetések komolyan befolyásolják a lakosok napi életét, a társadalom működését és az üzleti életet. Utóbbival kapcsolatban Gregory So kereskedelmi miniszter, kereskedelmi kamarák, valamint kis- és közepes vállalatok képviselői is felszólaltak pénteken. Azzal érvelnek, hogy komolyan visszaesett Kína különleges igazgatású területén az üzleti aktivitás. A vállalatok szerint például az éttermek forgalma mintegy 70, az óraeladás pedig mintegy 60 százalékkal esett vissza az elmúlt napokban.

Az eseményekről korábban csupán szűkszavúan megemlékező szárazföldi kínai média pénteken szintén a tüntetés káros voltát hangsúlyozta az olvasók számára, a demonstrációt "illegálisnak", felindulásból kezdődőnek nevezve, s károsodott hongkongi lakosokat idézett. Több központi lap, így a Zsenmin Zsipao és a Global Times is azt hangsúlyozza: a tüntetéseknek semmilyen hatásuk nem lesz, Peking nem tesz engedményt a demokráciát követelő aktivistáknak.

A hongkongi tüntetések a választási rendszer reformjának elmaradása miatt kezdődtek. A Kínához 1997-ben visszakerült gyarmatnak Peking az "egy ország, két társadalmi rendszer elve" keretében magas fokú autonómiát ígért és biztosított, ám ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbeni választási reform a hongkongi alaptörvény és az ország törvényei alapján történjen. A hongkongi minialkotmányban foglaltak szerint "a végső cél" egy reprezentatív jelölőbizottság által jelölt hongkongi kormányzó általános választójog alapján, demokratikus úton való megválasztása. A demonstrálók úgy vélik, a szabad választásoknak része kell, hogy legyen a szabad választhatóság, ezért követelik a jelöltállítás jogát.

Szerző