A kormány nem tárgyal

Publikálás dátuma
2014.10.04 07:08
„Szabad egyház a szabad államban”: Hack Péter és Paczolay Péter FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Bírálta az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke egy tegnapi fővárosi konferencián, amelynek fő témája a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar államot elmarasztaló ítélete volt. Bár az igazságügyi miniszter korábban azt mondta, módosíthatják a törvényt, a kormány egyelőre nem tárgyal a pernyertes, jogfosztott kisegyházakkal.

Az a helyzet, amelyben vallási csoportok arra kényszerülnek, hogy politikai pártok támogató szavazataiért udvaroljanak, összeegyeztethetetlen az állami semlegesség követelményével - mondta tegnap az Ab elnöke az Eötvös Károly Intézet által szervezett, "Szabad egyház a szabad államban" című, a hazai egyházügyi szabályozással foglalkozó konferencián Budapesten.

Paczolay Péter a strasbourgi emberi jogi bíróság idén áprilisi, jogerőre szeptemberben emelkedett ítéletét kommentálta, amely megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd későbbi módosításaival megsértette az egyházi státuszuktól megfosztott vallási közösségek alapjogait, amelyeket a Magyarország által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál. Az akkori döntés indoklása szerint sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. A tegnapi konferencián az Ab elnöke is az ítélet utóbbi részét emelte ki, bár az emberi jogi bíróság azt is kimondta, hogy a magyar állam az egyházügyi szabályozással a vallásszabadságot és az egyesülési szabadságot is megsértette.

Nem véletlen, hogy Paczolay az állami semlegesség megsértését emlegette fel: tavaly februárban az Ab ugyanis éppen az egyházi elismerésre vonatkozó szabályokat semmisítette meg az akkor már több, mint egy éve hatályban lévő egyházügyi törvényben, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. Az alkotmánybíró tegnap úgy fogalmazott, egy vallási közösség számára az egyházi jogállás olyan lényeges jogosultság, amely szorosan összefügg a vallásszabadság gyakorlásával, ezért az egyházi jogállás megszerzésére vonatkozó állami döntés nem lehet önkényes, azaz megfelelően indokolni kell, illetve jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. "Ám az egyházi jogállásról döntő parlamenti eljárás többségi elven alapuló, politikai szempontokat is érvényesítő, politikai jellegű eljárás, ami nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel az Ab-határozat szerint" - tette hozzá Paczolay, majd emlékeztetett: az alaptörvény negyedik módosítása tavaly nyáron lényegében a megsemmisített szabályokat emelte alkotmányos szintre, tehát a határozat megszületése után nem érvényesült.

Előadásában Paczolay megemlítette, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi kormányzat már dolgozik az Ab határozatával és a nemzetközi fórumok által megfogalmazott elvárásokkal harmonizáló szabályozás előkészítésén. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Indexnek adott interjújában nemrég azt mondta, hogy akár új egyházügyi törvény is születhet a strasbourgi ítélet nyomán, mert érzik, hogy "lépni kell az ügyben". Bár a tárcavezető nem fejtette ki, miért van szükség a változtatásra - hiszen az emberi jogi bíróság ítélete elvileg nem kötelezi a magyar államot a jogszabályok megváltoztatására -, de a lépéskényszer oka egyértelmű: amennyiben változatlan marad az egyházügyi törvény, a most győztes felekezetek és más vallási közösségek újabb pereket indíthatnak a magyar állam ellen. A mostani ítélet nyomán is valószínűleg milliárdos kártérítést kell majd fizetni a jogfosztott kisegyházaknak, amennyiben megegyezés születik velük.

Csakhogy a Strasbourgban pert nyerő jogfosztott felekezetek közül kilencet képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője, Hegyi Szabolcs a konferencián elmondta: egyelőre nem érkezett hozzájuk a kormány részéről semmilyen pozitív jelzés, ami a megegyezési szándékot tükrözné.

2014.10.04 07:08

Bűnözőkkel próbálja összemosni a Fidesz a rabszolgatörvény ellen tiltakozókat

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:44

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A nagyobbik kormánypárt állítja, bűnözői körök is részesei a demonstrációknak.
A Fidesz szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy bűnözői körök is részesei "a bevándorláspárti Soros-hálózat által szervezett utcai zavargásoknak". Ezt szombaton közölték a távirati irodával. Úgy fogalmaztak,  
"a Budapest utcáin randalírozó agresszív és erőszakos vandálok"
között már több bűnözőt azonosított a rendőrség. Köztük drogost, autótolvajokat, lopás, garázdaság, rongálás miatt elítélteket. 
A Fidesz közleményéhez érdemes hozzátenni: figyelemre méltó, hogy egyrészt zavargásokat említenek a szövegben, másrészt a több ezer résztvevő közül mindössze 11 olyan embert állított elő a rendőrség, akik büntetett előéletűek. A rendőrség közlése szerint egyébként jelenleg senki sincs őrizetben. Azt pedig már az unalomig elismételte a Fidesz, hogy a tüntetéseket a Soros-hálózat szervezi, tehát az, hogy a mostani közleményükben is ezt írják, nem újdonság.
Ugyanakkor arról nem beszélnek, és az nem zavarja a Fideszt, hogy jogvédő szervezetek szerint jogsértő módszereket alkalmazott a rendőrség az utóbbi napok tüntetésein. Például a csütörtöki demonstráción felszólítás nélkül vetettek be könnygázt többször is. Minimum furcsa, hogy csütörtök éjszaka úgy igazoltattak tüntetőket, hogy kamerába mondatták a nevüket. Arról pedig, hogy egy elfogott fiatalt fenyegettek a rendőrök, hangfelvétel árulkodik. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter szerint olyan támadás érte a rendőröket, amelynek mértékére és intenzitására a közelmúltban nem volt példa. 
A Fidesz korábbi megnyilatkozásaiban nevezte már keresztényelleneseknek a tüntetőket, akik nem tisztelik a magyar emberek döntését és nem tisztelik a kis Jézust.
2018.12.15 18:44
Frissítve: 2018.12.15 20:14

Vasárnapra újabb vonulós tüntetés szerveződik

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:12

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A menet ezúttal a Hősök teréről indul, beszédek az Alkotmány utca végén felállított színpadon lesznek.
Boldog karácsonyt, Miniszternök Úr! címmel szerveződik a rabszolgatörvény elleni újabb, a jogszabály elfogadása óta immár negyedik tüntetés. A résztvevők az esemény Facebook-oldala szerint 
15 órakor indulnak a Hősök teréről, és az Andrássy út-Oktogon-Teréz körút- Nyugati tér-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon haladva vonulnak.
 A tüntetésen mások mellett az a Donáth Anna mond majd beszédet, aki a Momentum alelnöke, és akit a csütörtöki demonstrációról elvittek a rendőrök a Kossuth térről.
Nemcsak a rabszolgatörvény, hanem az úgynevezett közigazgatási bíróságok felállítása ellen is tiltakoznak a tüntetők. A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a rabszolgatörvény elfogadása mellett szerdán "ugyanezen az ülésen megszavazták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének végét jelentő közigazgatási különbíróságok létrehozását". Eddig 5400 ember jelezte a részvételét, hogy ott lesz a vonuláson. A Momentum a tüntetés előtt a Lendvay utcai Fidesz-székháznál gyülekezik, onnan csatlakoznak a demonstrációhoz, az eddigi visszajelzések alapján több mint 800 fővel.
Pénteken a Magyar Szakszervezeti Szövetség bejelentette: felhívják tagságukat és valamennyi magyar munkavállalót, hogy érdekvédelmi szervezetük zászlajával, molinójával csatlakozzanak a vasárnapi tüntetéshez. Az eddigi tüntetéseken megjelenő ellenzéki pártok is jelezték, hogy mozgósítják szimpatizánsaikat. 
A szervezők a demonstráció felhívásában külön kérik a résztvevőket, hogy békében tiltakozzanak. A korábbi tüntetések ugyanis mindig a rendőrökkel történő kisebb összecsapásokkal értek véget. E mellett Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hívta fel arra a figyelmet , hogy értesülései szerint Fideszhez köthető szélsőjobboldali figurák" jelennek meg a vasárnapi tüntetésen és próbálnak meg feszültséget és a botrányt kelteni. A Fidesz egyébként már megpróbálta összemosni a tüntetőket a bűnözőkkel arra alapozva, hogy a szerdai, a csütörtöki és a pénteki tiltakozás után összesen 11 büntetett előéletű embert állított elő a rendőrség.
A BKK közleménye szerint a tüntetés miatt közlekedési korlátozásokra kell számítani vasárnap 15 órától 18 óráig a Hősök tere és a Kossuth Lajos tér között, változhat több villamos, busz és troli közlekedése.
2018.12.15 18:12
Frissítve: 2018.12.15 20:03