A kormány nem tárgyal

Bírálta az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke egy tegnapi fővárosi konferencián, amelynek fő témája a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar államot elmarasztaló ítélete volt. Bár az igazságügyi miniszter korábban azt mondta, módosíthatják a törvényt, a kormány egyelőre nem tárgyal a pernyertes, jogfosztott kisegyházakkal.

Az a helyzet, amelyben vallási csoportok arra kényszerülnek, hogy politikai pártok támogató szavazataiért udvaroljanak, összeegyeztethetetlen az állami semlegesség követelményével - mondta tegnap az Ab elnöke az Eötvös Károly Intézet által szervezett, "Szabad egyház a szabad államban" című, a hazai egyházügyi szabályozással foglalkozó konferencián Budapesten.

Paczolay Péter a strasbourgi emberi jogi bíróság idén áprilisi, jogerőre szeptemberben emelkedett ítéletét kommentálta, amely megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd későbbi módosításaival megsértette az egyházi státuszuktól megfosztott vallási közösségek alapjogait, amelyeket a Magyarország által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál. Az akkori döntés indoklása szerint sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. A tegnapi konferencián az Ab elnöke is az ítélet utóbbi részét emelte ki, bár az emberi jogi bíróság azt is kimondta, hogy a magyar állam az egyházügyi szabályozással a vallásszabadságot és az egyesülési szabadságot is megsértette.

Nem véletlen, hogy Paczolay az állami semlegesség megsértését emlegette fel: tavaly februárban az Ab ugyanis éppen az egyházi elismerésre vonatkozó szabályokat semmisítette meg az akkor már több, mint egy éve hatályban lévő egyházügyi törvényben, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. Az alkotmánybíró tegnap úgy fogalmazott, egy vallási közösség számára az egyházi jogállás olyan lényeges jogosultság, amely szorosan összefügg a vallásszabadság gyakorlásával, ezért az egyházi jogállás megszerzésére vonatkozó állami döntés nem lehet önkényes, azaz megfelelően indokolni kell, illetve jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. "Ám az egyházi jogállásról döntő parlamenti eljárás többségi elven alapuló, politikai szempontokat is érvényesítő, politikai jellegű eljárás, ami nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel az Ab-határozat szerint" - tette hozzá Paczolay, majd emlékeztetett: az alaptörvény negyedik módosítása tavaly nyáron lényegében a megsemmisített szabályokat emelte alkotmányos szintre, tehát a határozat megszületése után nem érvényesült.

Előadásában Paczolay megemlítette, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi kormányzat már dolgozik az Ab határozatával és a nemzetközi fórumok által megfogalmazott elvárásokkal harmonizáló szabályozás előkészítésén. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Indexnek adott interjújában nemrég azt mondta, hogy akár új egyházügyi törvény is születhet a strasbourgi ítélet nyomán, mert érzik, hogy "lépni kell az ügyben". Bár a tárcavezető nem fejtette ki, miért van szükség a változtatásra - hiszen az emberi jogi bíróság ítélete elvileg nem kötelezi a magyar államot a jogszabályok megváltoztatására -, de a lépéskényszer oka egyértelmű: amennyiben változatlan marad az egyházügyi törvény, a most győztes felekezetek és más vallási közösségek újabb pereket indíthatnak a magyar állam ellen. A mostani ítélet nyomán is valószínűleg milliárdos kártérítést kell majd fizetni a jogfosztott kisegyházaknak, amennyiben megegyezés születik velük.

Csakhogy a Strasbourgban pert nyerő jogfosztott felekezetek közül kilencet képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője, Hegyi Szabolcs a konferencián elmondta: egyelőre nem érkezett hozzájuk a kormány részéről semmilyen pozitív jelzés, ami a megegyezési szándékot tükrözné.