Munkanélkülieknek intéztek "fészekrakást"

Publikálás dátuma
2014.10.04. 20:54
FOTÓ: Népszava
A "Fészekrakó" néven elhíresült ügyek, illetve az  úgynevezett Fészekrakó hitelek eredete a 2000-es évek közepére vezethető vissza, amikor állami garanciával, állami kezességvállalás mellett lehetett igen kedvező konstrukciójú lakáshitelekhez jutni. Miskolc-Avas régiójában gyakorlatilag "iparág" épült az ezen hitelekkel kapcsolatos felhajtó tevékenységre.

Ma már több külön büntetőeljárás is folyik a Miskolci Törvényszéken, illetve másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán. A vádiratok szerint az adásvételi szerződésekbe magasabb vételárat írtak, mint ami a valóság volt azért, hogy az állami keretből biztosított 1.200.000 Ft-os szocpolt az ügylet felhajtói "költség" gyanánt maguk között felosszák.

Nyakó István, a területet jól ismerő szocialista politikus véleménye szerint az ügy visszássága - sok egyéb mellett - , hogy az eljárás már a kezdetektől, tehát a nyomozástól kezdve nem foglalkozik a hitelintézetek felelősségével. A tanúként megidézett számtalan ügyintéző, akkori bankfiókvezető csak annyit mondott el, hogy ők a mindenkori rájuk vonatkozó jogszabályokat, kormányrendeleteket és belső utasításokat veszik figyelembe, ezek alapján járnak el.

A hitelfelvételhez elegendő volt az akkori minimálbér (50-60 ezer forint), és a hitel már kihelyezhető volt. Az ügyfelek szinte mindegyike - a hitel igénylésekor- munkanélküli volt. Ezt a kis "akadályt" a felhajtók úgy oldották meg, hogy ismerősi, vagy érdekkörükbe tartozó gazdasági társaságok ügyvezetőit keresték meg a hamis munkáltatói igazolások kiállítása végett - állítja Nyakó István. A kihelyezett hiteleket egy idő után már nem fizették, ezért végrehajtás majd árverés következett, aminek eredményeképp az ingatlanok túlnyomó többsége az állam, illetve a bankok tulajdonba került.

Az eljárásokban néhány elsőfokú ítélet már megszületett, és egy ügyben már jogerős döntés is van. Eddig senkit nem mentett fel a bíróság, a legsúlyosabb büntetést az ügyletek szervezői kapták, majd az ügyvédi kör, az értékbecslő (valamennyi ügyben ugyanaz a személy), végső soron pedig a vevők és eladók.

Szerző

DK: Vattamány Zsolt megalázó kampányt folytat

Csütörtökön átadták a Dohány utcai gettó emlékfalát. Hiába övezte azonban az átadást nagy figyelem, az emlékfalat már másnap fekete lepel borította. Vattamány Zsolt Fideszes polgármester kampányeseményén Tarlós István főpolgármester mellett részt vett többek között Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és André Goodfriend, az USA budapesti külképviseletének ideiglenes ügyvivője is. Az ő jelenlétükben félkészen átadott fal azonban a lehető legízléstelenebb húzás a kampányban, mely nem csak a VII. kerület, hanem egész Budapest szégyene - olvasható Farkas Ferenc polgármesterjelölt közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A résztvevők joggal érezhetik megalázónak, hogy az emlékfal még az átadás pillanatában is félkész állapotban állt, hogy a beszédeikkel átadott emlékmű valójában nem egy történelmi tragédiára való figyelemfelhívás, hanem Vattamány Zsolt személyes előmenetelét segítő kampányfogás csupán.

Farkas Ferenc, a DK VII. kerületi polgármesterjelöltje szerint Vattamány Zsolt a félkész fal átadásával megalázta az áldozatok emlékét és a megjelent nagyköveteket is, hiszen a Dohány utcai gettó emléke és üzenete számára csak ugyanolyan ügy, mint a tejosztás vagy a Fásy Ádámmal való szereplés. A DK VII. kerületi polgármesterjelöltje követeli, hogy Vattamány Zsolt kövesse meg az általa megbántottakat, továbbá tisztelettel arra kéri, hogy ne adja át még kétszer a félkész emlékművet, mint ahogy az a Várkert Bazárral is történt.

Farkas Ferenc
A DK erzsébetvárosi polgármesterjelöltje

Szerző

Orbán már ötmillió munkahelyet vizionál

Publikálás dátuma
2014.10.04. 19:14
FOTÓ: MTI, Koszticsák Szilárd
Január elsejétől Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Székesfehérváron, a Jüllich irodaház avatásán.

Orbán Viktor közlése szerint cserébe azt várják, "a magyar vállalkozások erősödjenek, bővítsenek, újítsanak, és segítsenek abban, hogy realitássá váljon az ötmillió magyar munkahely megteremtése".
A kormányfő azt mondta, hogy a Jüllich család példát mutat az egész országnak: "ha elszántan akarjuk, sikerülhet". Hozzátette: olyan magyar vállalkozókra van szükség, akikben dolgozik az akarat, hogy kihasználják az előttük álló lehetőségeket.
A miniszterelnök kiemelte: a következő időszak az új lehetőségeket mutató és bővülni akaró magyar vállalkozások korszaka lesz.
"Magyarország elemi érdeke és a természetes életösztön is azt diktálja, hogy a magyar emberek által alapított vállalatok növekedjenek, újabb és újabb beruházásokba kezdjenek, növeljék értéküket, és egyre több embernek adjanak munkát" – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő szólt arról, hogy Európa teljesen nyitott piaccá vált, a kereskedelem globális szinten zajlik. A nemzetek által tudatosan irányított piacokon fokozatosan felértékelődik a nemzeti tőke szerepe, „minden magára valamit is adó ország saját nemzeti iparát és tőkéjét igyekszik erősíteni” - jelentette ki.

Orbán Viktor rámutatott: a globális piacokon bármikor pusztító viharok lehetnek, amelyek nemcsak cégeket, hanem egész országokat „löknek szakadékba”. Szerinte Magyarország gazdasága akkor lesz biztosítva az ilyen viharok ellen, ha a nemzetgazdaságot mozgásban tartó vállalkozások között megfelelő erőt képviselnek majd a magyar cégek. Ma ez még nincs így, ehhez az kell, hogy az exportképes magyar középvállalkozások száma a jelenlegi 2-3 ezerről tízezer fölé nőjön – fűzte hozzá.
A kormányfő kiemelte: a gazdasági patriotizmus híveiként azt akarják, hogy a magyar tőke egyre erősebb legyen. Ennek érdekében „helyre tettük a magyar állam pénzügyeit, Európa egyik legstabilabb költségvetését fogadtuk el, ezért alakítottunk ki olyan adórendszert, amely a termelést és a munkavállalást támogatja, ezért alakítottuk át a Munka törvénykönyvét, ezért vállaltuk át az önkormányzatok adósságát, hogy a cégek közvetlen gazdaági környezete stabil legyen, és minden követ megmozgatunk újabb és újabb munkahelyek létesítéséért” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaságban vannak biztató jelek: a foglalkoztatottak száma négymillió fölött van, a nemzeti össztermék 3 százalék felett bővül, miközben a munkanélküliség nyolc százalék alá süllyedt. Szólt arról is, hogy Székesfehérváron a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék, ami „egy teljesen újfajta problémát vet fel a városban és lassan az egész országban is".
„Jó reményünk van arra, hogy a magyar gazdaság jó úton halad, Európa pincéjéből négy év alatt feljutott a földszintre, és maradt szufla az emeletek megmászására is” – fogalmazott. Hozzátette: a magyar vállalkozások észlelték a kedvező jeleket, és meghallották az iparfejlesztés hangját, mert egyre többen bővítenek, növelik a munkahelyek számát.

Szerző