Munkanélkülieknek intéztek "fészekrakást"

A "Fészekrakó" néven elhíresült ügyek, illetve az úgynevezett Fészekrakó hitelek eredete a 2000-es évek közepére vezethető vissza, amikor állami garanciával, állami kezességvállalás mellett lehetett igen kedvező konstrukciójú lakáshitelekhez jutni. Miskolc-Avas régiójában gyakorlatilag "iparág" épült az ezen hitelekkel kapcsolatos felhajtó tevékenységre.

Ma már több külön büntetőeljárás is folyik a Miskolci Törvényszéken, illetve másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán. A vádiratok szerint az adásvételi szerződésekbe magasabb vételárat írtak, mint ami a valóság volt azért, hogy az állami keretből biztosított 1.200.000 Ft-os szocpolt az ügylet felhajtói "költség" gyanánt maguk között felosszák.

Nyakó István, a területet jól ismerő szocialista politikus véleménye szerint az ügy visszássága - sok egyéb mellett - , hogy az eljárás már a kezdetektől, tehát a nyomozástól kezdve nem foglalkozik a hitelintézetek felelősségével. A tanúként megidézett számtalan ügyintéző, akkori bankfiókvezető csak annyit mondott el, hogy ők a mindenkori rájuk vonatkozó jogszabályokat, kormányrendeleteket és belső utasításokat veszik figyelembe, ezek alapján járnak el.

A hitelfelvételhez elegendő volt az akkori minimálbér (50-60 ezer forint), és a hitel már kihelyezhető volt. Az ügyfelek szinte mindegyike - a hitel igénylésekor- munkanélküli volt. Ezt a kis "akadályt" a felhajtók úgy oldották meg, hogy ismerősi, vagy érdekkörükbe tartozó gazdasági társaságok ügyvezetőit keresték meg a hamis munkáltatói igazolások kiállítása végett - állítja Nyakó István. A kihelyezett hiteleket egy idő után már nem fizették, ezért végrehajtás majd árverés következett, aminek eredményeképp az ingatlanok túlnyomó többsége az állam, illetve a bankok tulajdonba került.

Az eljárásokban néhány elsőfokú ítélet már megszületett, és egy ügyben már jogerős döntés is van. Eddig senkit nem mentett fel a bíróság, a legsúlyosabb büntetést az ügyletek szervezői kapták, majd az ügyvédi kör, az értékbecslő (valamennyi ügyben ugyanaz a személy), végső soron pedig a vevők és eladók.