Négy éve pusztított a vörös ár

Három település életét forgatta fel 2010 októberében a halálos áldozatokkal is járó ajkai vörösiszap-katasztrófa. Tíz ember vesztette életét, több százan megsérültek, és még ennél is többen veszítették el otthonukat. A katasztrófa szombati évfordulóján megemlékezéseket tartottak az érintett településeken. Míg a kormány példa nélküli összefogásról beszél, az ellenzéki pártok éppen az állami felelősség hiányát sérelmezik. A szerencsétlenség után több per is indult, amelyek mind a mai napig zajlanak.

Négy éve, 2010. október 4-én szakadt át a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén a Kolontár község közelében található timföldgyár X-es számú zagytározójának gátja. A kizúduló, több mint egymillió köbméternyi erősen lúgos, maró hatású vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében – amelyet Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófájaként tartanak számon - tíz helybeli lakos meghalt, több mint kétszázan megsérültek és több száz épület lakhatatlanná vált, és kipusztult a közelben található Torna-patak teljes élővilága.

A gátszakadás után egy hónappal nyilvánosságra hozott kormányhatározat a Mal Zrt.-t nevezte meg a katasztrófa károkozójának, nem sokkal később számos polgári per indult, továbbá halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt vádat emeltek a cég vezetői és alkalmazottai ellen. A Fővárosi Törvényszék múlt hét csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésében több mint negyvenmillió forint kártérítést ítélt meg két, vörösiszapömlés miatt a Mal Zrt. ellen indított perben tucatnyi károsultnak.

A szóbeli indoklás szerint az alperes Mal Zrt. mint veszélyes üzem köteles helytállni a négy évvel ezelőtti katasztrófáért, az ajkai gyártelep X-es vörösiszap-tározójának átszakadásáért, amellyel megsértették a környéken lakó felperes magánszemélyek emberi méltósághoz, egészséges környezethez és testi épséghez fűződő jogait.

Az MSZP szerint négy évvel a katasztrófa után még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Gőgös Zoltán, a párt elnökhelyettese szombati közleményében azt írta: az érintettek láthatták, hogy egy ország mozdult meg a segítségükre, de sem ők, sem a segíteni akarók a mai napig nem kaptak pontos elszámolást arról, mire is fordították a nekik szánt több mint kétmilliárd forintot. Gőgös a bírósági eljárással kapcsolatban úgy vélekedik, hogy mivel a Mal Zrt. a felelős a katasztrófáért és mivel a vállalat csődjét nagy részben a dilettáns hatósági döntések okozták, az érintettek jogosan követelhetik, hogy az állam utalja ki a megítélt összeget. „A kormánytól elvárható lenne, hogy betartsa ígéretét, és a sokat szenvedett emberek végre megnyugtató helyzetbe kerüljenek” – nyilatkozta a politikus.

A katasztrófa évfordulója alkalmából Devecserben rendezett megemlékezésen ugyanakkor Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kormány soha nem engedi el a devecseriek kezét. Kurucz Éva kormányszóvivő pedig a kormány internetes oldalán szombat hajnalban közzétett videóüzenetben emlékeztetett arra, hogy az otthon nélkül maradt családoknak új házakat épített, vásárolt a kormány. Hangsúlyozta: az elmúlt négy évben több százezer szakember és civil végzett emberfeletti munkát a helyreállításban, az újjáépítésen, a közösségek újraszervezésén, a társadalmi, a szociális, az egészségügyi programokban, a beruházásokban, a fejlesztések elindításában.

Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő ugyanakkor azt sérelmezte, hogy az esetnek nincsenek állami felelősei. Emlékeztetett: az érintett cég engedélyei rendben voltak, a hatóságok még nem sokkal a baleset előtt is mindent rendben találtak. Sallai szerint a tragédia kapcsán az elmúlt négy évben bebizonyosodott a kormányról, hogy rossz gazdája a rábízott emberéleteknek és környezeti értékeknek. „Bár a károsultak sorra nyerik a pereket, nyilvánvalóan nincs esélyük a kártérítésre” – írta a politikus, hozzátéve: a tárolókat tulajdonló Mal Zrt.-nek nem volt a szükséges fedezetet biztosító felelősségbiztosítása, az állam pedig csak a vagyoni károkat térítette meg, részben. A nem vagyoni, például az emberéletben, egészségben esett károkért viszont senki nem áll helyt.

Az állami felelősség hiányát Szabó Rebeka ökológus, a Párbeszéd Magyarországért politikusa is hiányolja. Szombaton közzétett blogbejegyzésében a következőket írja: „az esetből alighanem minden normális országban azt a következtetést vonták volna le, hogy a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésre szorul. Magyarországon ehelyett az történt, hogy a harmadik Orbán-kormányban továbbra sincs minisztériuma a környezetvédelemnek”, valamint kitért arra is, hogy a kormány rendszeres pénzelvonásokkal és folyamatos átszervezéssel gyengíti a területi hatóságokat. Mindezekből kifolyólag a politikus szerint egy hasonló katasztrófa bekövetkezésének ma nagyobb az esélye, mint négy évvel ezelőtt.