Újabb kamu lepleződik le - Szerencsejáték a kocsmákban?

Az állami játékszervezők gondoskodnak róla, hogy a kocsmákból kitiltott nyerőgépek helyére új játéktípusok kerüljenek - írja a Világgazdaság. Két éve Gulyás Gergely, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes tagja a következőkkel indokolta, hogy a kormány döntése alapján kitiltják a pénznyerő gépeket a kocsmákból:  "A kaszinókon kívül működő nyerő automaták betiltását az ezek által okozott társadalmi károk mérséklése indokolja.Szinte minden falusi kocsmában megtalálható nyerőgépek számtalan család életét nehezítették meg sőt, több esetben tették tönkre" – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Lázár János akkor még államtitkárként erkölcstelennek nevezte, hogy a legkiszolgáltatottabb térségekben jellemző a pénznyerő automaták üzemeltetése.

Nos, a vg.hu cikke szerint egy háttérbeszélgetésen Szent-pétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság most sorsjegy automatákat telepít, amelyekből tízet már tesztelnek budapesti és vidéki helyszíneken. „A sorsjegy automaták jelenleg tesztelés alatt állnak, a későbbiekben tudunk bővebb információval szolgálni róluk, ha széles körben bevezetésre kerülnek” – közölte a lappal az állami vállalat. 

A trendek szerint népszerűek lehetnek a sorsjegy automaták, ugyanis tavaly a sorsjegyekből származó bevételek folytatták a korábbi évek dinamikus növekedését. „A 47,7 milliárd forint árbevétel 36,3 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A jó eredményben jelentős szerepet játszott egyrészt a játéktermek bezárása, másrészt 2013 közepétől a sorsjegy értékesítőhelyek számának markáns növekedése több új trafik bekapcsolódása következtében” – olvasható a Szerencsejáték Zrt. éves jelentésében. A sorsjegyek együttes árbevétele a teljes árbevétel 19,6 százaléka. 

Szintén kocsmai játék lett a lóverseny is, miután a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. számos sörözőbe, borozóba telepített terminálokat. Ennek mostanra már meg is lett az eredménye. „A 2013-a esztendőhöz képest a játékba küldött szelvények, valamint a fogadási forgalom jelentősen nőtt. Ez a több mint 40 százalékos emelkedés több okra vezethető vissza, melyből a két legfontosabb tényező a fogadási kínálat jelentős bővülése, valamint a fogadóirodák számának növekedése” – informálta a Világgazdaságot az állami cég ügyvezetője.

Tavaly októberben a Népszava ezt írta: Milliárdos koncessziós díjról mondana le az állam a kormány által "megbízhatónak" ítélt szerencsejáték-szervező cégek javára - tartalmazza két fideszes képviselő sarkalatos törvényben rögzíteni kívánt ötlete. A piacgazdasággal ellentétes, a szektor korai, állampárti szabályozására hasonlító javaslat a szakma szerint a nyerőgépek tavalyi betiltása után a piac újrafelosztását jelenti. A vidéki kaszinók nyitását előkészítő újabb törvényesített mutyi a trafikkoncesszióknál nagyságrenddel több profitot hozhat - de csak néhány kiválasztottnak.

Két éve, amikor a parlament megszavazta a pénznyerőgépek betiltásáról szóló törvényt, az üzemeltetők jelezték: több tízezer ember megélhetése került veszélybe. Most tehát, hogy megdőlni látszik a korábbi egyik érv a kocsmai nyerőgépek betiltása mellett ( a másik, mint emlékszünk "nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról" szólt) elgondolkodhatunk azon, mi lehetett a valódi ok? A - akár ugyebár  legkiszolgáltatottabb térségekből származó - haszon minden esetre ezentúl kizárólag az állami tulajdonú  Szerencsejáték Zrt., illetve a szintén állam tulajdonolta Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft bevételét növeli.  

Szerző

Változatlanul 310 közelében a forint/euró

Alig változott a forint árfolyama a bankközi devizapiacon hétfő kora reggelre. Reggel hét órakor az eurót 309,78 forinton jegyezték, azonos szinten az utolsó, pénteki kereskedési nap zárójával. Az eurót péntek este hét órakor 309,94 forinton jegyezték. A hétfői kereskedés során eddig 309,74 és 309,89 forint között alakult az árfolyam.

A dollár 247,43 forinton forgott hétfő reggel, minimálisan, 0,05 százalékkal gyengült. Péntek este 247,67 forinton állt a jegyzés. Hétfőn a napi legalacsonyabb jegyzés 247,41, a legmagasabb pedig 247,59 forint volt. A svájci frank hétfő reggel hétkor 255,84 forinton állt, 0,01 százalékkal erősödött. A deviza péntek este 256,03 forinton forgott. Az árfolyam hétfőn 255,75 és 255,94 forint között mozgott.

A japán jen 2,2577 forintot ért hétfő kora reggel, 0,14 százalékkal erősödött. Péntek este 2,2563 forintot kértek egy japán jenért. Az árfolyam hétfőn a 2,2546 és 2,2589 forintos sávban mozgott.  Az eurót 1,2519 dolláron jegyezték hétfő kora reggel, a közös európai fizetőeszköz 0,05 százalékos nyereségben állt.

Péntek este 1,2511 dolláron forgott az euró. Hétfőn a legalacsonyabb jegyzés 1,2512, a legmagasabb pedig 1,2521 dollár volt.

Szerző

Pincéből a padlásra

Ismét megtudtunk valamit. Négy éve még Európa pincéjében voltunk, most már a földszinten, és valami nagy-nagy erő az emeletre visz majd bennünket. És utána elszállunk? Orbán Viktor újabb avatóbeszédében szombaton ráerősített a napok óta minisztereitől, államtitkáraitól hallható bejelentésekre az uniós pályázatok beindulásáról, a gazdaságba pumpálandó milliárdokról. A négymillió foglalkoztatott már a múlté, előre az ötéves terv - bocsánat a nyelvbotlásért -, az ötmilliós munkáslétszám eléréséért! A miniszterelnök szerint csak akarni kell mert, mint mondja "ha elszántan akarjuk, sikerülhet". És közben imádkozzunk, hogy ne fogyjon ki az Unió pénze.

Ugyanis azt a bombasztikus kijelentést, hogy "január elsejétől Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét", megint csak a Brüsszelből jövő pénzekre lehetett alapozni. Nem győzik hangsúlyozni kormányék, hogy a következő hét évre várható 34 milliárd euró támogatás 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre fordítják, míg az előző időszakban (amiből négy év ugyan a Fidesz-érára esik) ez csupán 16 százalék volt. Csak csöndben jegyezzük meg: az uniós forrásokat eddig is itthon igyekeztek elkölteni, és amit nem loptak el belőle, az így vagy úgy beépült a gazdaságba. A nagy csinnadratta inkább arra való, hogy elfedje a bajokat, mert úgy tűnik, nem sikerül maradéktalanul lehívni az előző időszak még megmaradt kétezer milliárd forintját a jövő év végéig.

Nézzünk előre, csodálkozzunk a hatalmas számokra, de ne kérdezzük, hogy milyen iparágban van lehetőség elkölteni ilyen irdatlan összeget. Arról nem beszélve, hogy melyik vállalkozó meri megkockáztatni, hogy ha van is eladható terméke, piac nélkül, úgymond "elszámolásra", felvegye a fejlesztéshez kínált támogatást. Hacsak az ingyenpénz szagára meg nem jelennek az "arra pályázunk amire adnak" típusú cégek. A miniszterelnöki szólamot pedig, miszerint „minden magára valamit is adó ország saját nemzeti iparát és tőkéjét igyekszik erősíteni” némiképp árnyalja, hogy a jövendő pályázatokra az iparfejlesztésben és exportban amúgy túlsúlyban lévő multinacionális cégeket is várják.

Szerző