Több százan tüntettek tegnap délután a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szervezésében, tiltakozva a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a közszférában érvényesítendő bérbefagyasztás, illetve a korkedvezményes nyugdíjak december 31-el történő megszüntetése ellen. A mintegy 250 ezer aktív tagot tömörítő érdek-képviseleti szövetség egyhónapos aláírásgyűjtési akciót is indított, a petíciót pedig szakmai javaslataikkal együtt fogják elküldeni Orbán Viktor miniszterelnöknek.
2012. január elsejétől szinte minden korhatár előtti nyugdíjellátás megszűnt. A veszélyes munkát végzőket, többek között a járművezetőket, a bányászokat, a kohászokat, a röntgeneseket, az atomerőműben dolgozókat és egyes vegyipari dolgozókat érintheti súlyosan hátrányosan, hogy jövő januártól nem szerezhetnek jogosultságot korkedvezményes nyugdíjra, így már rájuk is az általános, öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik majd - mondta lapunknak Székely Tamás. Az MSZSZ alelnöke szerint képtelenség, hogy az embereknek még 65 éves korukban is olyan munkakörökben kell dolgozniuk, amiben az átlagéletkor nem éri el a 65 évet. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíj egyik alapeleme, hogy a munkáltatók a rendes nyugdíjjárulékon felül plusz járulékot is befizetnek dolgozóik után - a vegyiparban például 13 százalékot -, és ebből képződik a korhatár előtti nyugdíjba vonulás fedezete. Vagyis az ellátás nem az állami költségvetést terhelte. A korengedményes nyugdíj esetében pedig a munkáltatónak előre ki kell fizetnie az érintett után a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra esedékes járulékot, az államnak tehát ez sem kerül egyetlen fillérjébe.
- csökkentett összegű előrehozott
- korkedvezményes
- korengedményes
- bányásznyugdíj
- művésznyugdíj
- polgármesterek, országgyűlési és EP-képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja
- fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja
A mai magyar nyugdíjrendszer nem csak a korkedvezményes nyugdíjak kivezetése miatt abszurd, célszerűtlen és embertelen - mondta lapunknak Simonovits András. A közgazdász szerint ezt bizonyítja, hogy a közszférában viszont az új szabályok szerint egy nappal sem lehet tovább dolgozni az öregségi nyugdíjkorhatár - jelenleg a 62. életév - betöltése után, pedig sok tapasztalt, dolgozni akaró szakember munkájára szükség lenne. Simonovits úgy vélte, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése hosszútávon nem javítja a nyugdíjkassza helyzetét, ráadásul a korhatár előtti ellátástól elesők jelentős részéből munkanélküli lehet, vagy egészségügyi állapotuk miatt rokkantsági ellátásba "menekülhetnek".
A közgazdász úgy vélte, sokkal jobb megoldás lenne, ha a korkedvezményes ellátásban részesülők nyugdíjából az öregségi korhatár betöltéséig levonnának néhány százalékot a nyugdíjukból, és ezzel javítanának a nyugdíjkassza egyenlegén. Simonovits szerint egyetlen külföldi nyugdíjrendszer sem működik úgy, mint a magyar, bár Norvégiában például 67 év az egységes nyugdíjkorhatár, azon kívül csak rokkantnyugdíj létezik. Németországban viszont hiába emelik lassan 67 évre az általános korhatárt, arra ott is rájöttek, hogy nem lehet ugyanazt a szabályozást alkalmazni az egyetemi tanárokra vagy a bányászokra. Ezért a nehéz fizikai munkát végzőknél 65-ről 63 évre csökkentették a nyugdíjkorhatárt - tette hozzá Simonovits.
