"Ez itt az én hazám..." - Búsul a katona...

Publikálás dátuma
2014.10.09. 08:24
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Jogerősen feloszlatta a Szegedi Ítélőtábla a Szebb Jövőért Egyesületet. Szegény, szomorú katonájuk alighanem most azon töri a fejét, ki fogja kiharcolni a "szebb jövőnket", ha nem ő? S mi lesz a helyre egyenruhájával? Alighanem kicsit átszabják és újra felveszi majd. Náluk ez a módi.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Szerző

Halasztási dömping a devizahiteles perekben

Sorra halasztják az ítélethozatalt a devizahiteles perekben a bíróságok. Szerdán két perben, Raiffeisen Lízing kontra magyar állam, valamint az MKB Bank perében is október 22-én "vagy előbb" várható döntés a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblán. 

A kedden tárgyalt két perben is az ítélet elhalasztásáról döntött az ítélőtábla. Ennél is meglepőbb az UCB Ingatlanhitel Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos perében hozott ítélet, ugyanis az ítélőtábla megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék ítéletét és új tárgyalásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. A szóbeli indoklás szerint a törvényszék nem foglalkozott a felperes pénzintézet által benyújtott kereset egyes részeivel, azokat figyelmen kívül hagyta, így az ítélet nem felel meg a teljesség elvének. Az ítélőtábla osztja mind az alperes, mind a felperes álláspontját is, miszerint az elsőfokú ítélet indoklása hiányos.

A Raiffeisen Lízing másodfokon azt kérte a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához, mert szerinte több ponton alaptörvény-ellenes az első devizahiteles törvény. A bank ügyvédei ezt tegnap azzal egészítették ki, hogy álláspontjuk szerint az időközben elfogadott elszámolási törvény is alkotmányellenes, többek között azért, mert sérti a jogbiztonság elvét. A magyar állam jogi képviselője ugyanakkor kiemelte: a per nem lehet "a törvény kritikájának fóruma", és úgy vélte, hogy a felperes nem bizonyította a tisztességtelenség törvényi vélelmének megdöntéséhez szükséges tényeket, ezért kérte a fellebbezés elutasítását.

Az időközben állami tulajdonba került MKB Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében az elsőfokú, elutasító ítélet hatályon kívül helyezését szerette volna elérni, mert az hiányos és ellentmondásos. Kérte azt is, hogy másodfokú tárgyalás keretében állapítsák meg, hogy az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességesek. A fellebbezés szóbeli kiegészítésében a bank jogi képviselője kiemelte: a szerződések megkötésekor a felek megállapodtak abban, hogy bizonyos változás esetén milyen mértékben változik a kamat.

A bíróság az Ab-hez és az Európai Bírósághoz fordulásról sem döntött a szerdai tárgyalásokon, ezekkel kapcsolatban vagy az október 22-i ítélethirdetéskor, vagy az előtt hoz végzést.

Szerző

Almatermelők: káosz helyett tetteket!

A sok javaslat és minisztériumi elképzelés ellenére nem történt semmilyen intézkedés az almaválság enyhítésére. Az északkelet-magyarországi alma terméktanács kivitelezhetetlennek tartja a kormány felvásárlási tervét.

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) szerint a számtalan javaslat és minisztériumi elképzelés ellenére még mindig semmilyen érdemi konkrét intézkedés sem történt az almapiaci válság enyhítésére. Az alma terméktanács közleményében azt írja, a rövid távú intézkedések nem alkalmasak a termelők versenyképességének fokozására.

A szervezet kivitelezhetetlennek és a piacgazdasággal ellentétesnek tartja a Földművelésügyi Minisztérium tervét, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. felvásárolja a léüzemektől a sűrítményt, a léüzemek pedig a jelenlegi 12 forint helyett visszamenőlegesen is kilogrammonként 20 forinttal fizetik ki a léalmát a termelőknek. Hasonlóképpen elvetik azt a lehetőséget is, hogy a kereskedőház kilónként 35 forintért vásárolja fel az étkezési almát.

Az almaszüret végéhez közeledve sincs semmilyen konkrét és végrehajtható intézkedés annak ellenére, hogy már négy-öt különböző változata volt a válságkezelő intézkedéseknek. A tervezetek "csak arra voltak jók, hogy összezavarják a piacot, két hetente más irányba tereljék a piaci szereplők gondolkodását, és fokozzák az egyébként sem csekély káoszt és zűrzavart" - írta közleményében a szervezet.

A termésbecslések alapján pedig már nyár közepén látni lehetett, hogy jelentős terméstöbblet várható a hazai és az egész európai piacon. Magyarországon kiemelkedő, 750-800 ezer tonnás termést szüretelhetnek le a gazdák.
A szakmai szervezet álláspontja szerint egy állam által kontrollált logisztikai központot kell kiépíteni, piacot kell nyitni Oroszország felé, és egy élhető és hatékony támogatási rendszert kell kialakítani "a túlbürokratizált, lassú és életveszélyes rendszer helyett".

A termelők már a szeptember végi budapesti gazdatüntetésen is jelezték elégedetlenségüket, amikor a Parlament melletti Vértanúk terén a betonra helyezett Magyarország térképen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye körvonalai közé almát halmoztak fel.

Szerző