Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) szerint a számtalan javaslat és minisztériumi elképzelés ellenére még mindig semmilyen érdemi konkrét intézkedés sem történt az almapiaci válság enyhítésére. Az alma terméktanács közleményében azt írja, a rövid távú intézkedések nem alkalmasak a termelők versenyképességének fokozására.
A szervezet kivitelezhetetlennek és a piacgazdasággal ellentétesnek tartja a Földművelésügyi Minisztérium tervét, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. felvásárolja a léüzemektől a sűrítményt, a léüzemek pedig a jelenlegi 12 forint helyett visszamenőlegesen is kilogrammonként 20 forinttal fizetik ki a léalmát a termelőknek. Hasonlóképpen elvetik azt a lehetőséget is, hogy a kereskedőház kilónként 35 forintért vásárolja fel az étkezési almát.
Az almaszüret végéhez közeledve sincs semmilyen konkrét és végrehajtható intézkedés annak ellenére, hogy már négy-öt különböző változata volt a válságkezelő intézkedéseknek. A tervezetek "csak arra voltak jók, hogy összezavarják a piacot, két hetente más irányba tereljék a piaci szereplők gondolkodását, és fokozzák az egyébként sem csekély káoszt és zűrzavart" - írta közleményében a szervezet.
A termésbecslések alapján pedig már nyár közepén látni lehetett, hogy jelentős terméstöbblet várható a hazai és az egész európai piacon. Magyarországon kiemelkedő, 750-800 ezer tonnás termést szüretelhetnek le a gazdák.
A szakmai szervezet álláspontja szerint egy állam által kontrollált logisztikai központot kell kiépíteni, piacot kell nyitni Oroszország felé, és egy élhető és hatékony támogatási rendszert kell kialakítani "a túlbürokratizált, lassú és életveszélyes rendszer helyett".
A termelők már a szeptember végi budapesti gazdatüntetésen is jelezték elégedetlenségüket, amikor a Parlament melletti Vértanúk terén a betonra helyezett Magyarország térképen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye körvonalai közé almát halmoztak fel.