Bár meglehet, hogy nem ez vezérelte őket, mind szavazhatnak az önkormányzati választáson. A jegyző és a járási hivatal szerint nincs mit tenni, a bevándorlási hivatal ellenben vizsgálatot indított a lap kérdéseinek nyomán.
Kétség kívül szokatlan jelenség, ha egy panzióba tömegesen jelentkeznek be állandó lakosként. Ha pedig a fogadó a nagybani zöldségpiac területén van, gyanítható, hogy nem az ellátás vagy Budapest turisztikai vonzereje a magyarázat. A Nagykőrösi út 353. alatti Viktória panzióban tavaly 391-en, idén az első fél évben 334-en létesítettek állandó lakóhelyet. Nyár közepén a szállásra 711 román, 89 szlovák és 75 magyar állampolgár volt bejelentve, azóta még százhúsz ember állandó lakóhelye. További 171 honosított – romániai lakóhelyű – magyar állampolgár tartózkodási helyet létesített ott. A bejelentkezettek 18 és 60 év közöttiek. A fogadó tíz éve szolgál hasonló célokat: 2005-ben 42-en, 2007-ben 69-en jelentkeztek be állandó lakosként, majd 2008 és 2010 között mindössze hárman.
Soroksáron egy ideje már pletykálnak a „betelepülőkről". A mindössze 22 ezer lakosú, legkisebb budapesti kerület elöljáróinak tavasszal, az önkormányzati választókerületek kialakításakor tűnt fel a létszámgyarapodás. Laza Margit jegyző a Népszabadság érdeklődésére közölte: egyeztettek a járási hivatallal, és arra jutottak, nincs jogszabályi korlátja annak, hogy egy címen hányan létesíthetnek lakóhelyet. A lakcímek fiktívvé nyilvánításának lehetőségéről utóbb tájékoztatták a szállásadót, de álláspontjuk szerint erre „egyedi, azaz több száz eljárásban kerülhet sor, amely eljárások hivatalból nem indíthatók meg".
Ilyen esetekben azonban megszokott, hogy a hivatal levelet küld a bejelentkezetteknek. És ha az a címzett ismeretlen megjelöléssel visszajön, fiktívvé nyilvánítja a lakhelyet. De tarthat helyszíni szemlét is, meggyőződve arról, a címre bejelentkezettek valóban ott laknak-e életvitelszerűen – magyarázta a lapnak egy hasonló ügyeket ismerő forrás, aki szerint a járási hivatalvezetőnek most is ezt kellett volna tennie. Majd miután megállapította, hogy a negyvenágyas panzióban nem élnek ezernél is többen, közokirat-hamisítás miatt feljelentést kellett volna tennie.
Nem ez történt. Foglalkozott viszont az üggyel a helyi választási bizottság (hvb), miután egy delegált a jegyzőhöz fordult. Laza Margit szeptember 25-i beszámolója szerint már 1185 ember volt bejelentve a fogadóba. A hvb ülésén azonban a jegyző úgy érvelt, ha a szállásadó hozzájárul a lakóhely létesítéséhez, akkor a bejelentkezést a jogszabályok lehetővé teszik. Dücső Csaba, a hvb elnöke ezt azzal egészítette ki: a lakóhelyek létesítése „nem alkalomszerű, hanem hosszabb ideje tartó folyamat", ezért nem függ össze a választások tisztaságával. „Milyen jogszabályt sértettek meg?" – kérdezte a jegyzőkönyv szerint.
Aki azonban olyan állandó lakóhelyre jelentkezik be, ahol ténylegesen nem él, közokirat-hamisítást követ el. A bejelentkező pedig az elkövető, a tulajdonos a bűnsegéd. Szakértők szerint a fiktív lakcímbejelentések oka a tartózkodási engedély megszerzése, illetve az lehet, hogy számos ellátás lakóhelyhez, nem állampolgársághoz kötött. Az ügy napvilágra kerüléséhez mégis az kellett, hogy kiderült: a panzióba bejelentkezett több mint ezer ember – uniós állampolgár lévén – szerepel a XXIII. kerületi választói névjegyzékben, és voltaképpen eldöntheti az önkormányzati választás kimenetelét. Ezért arra lehet számítani, hogy vasárnap árgus szemek figyelik majd azt a szavazókört, amelyhez a fogadó tartozik.
forrás és további részletek: nol.hu