közmunkaprogram;cigányság;Orbán Viktor;

2014-10-10 07:00:00

„Jótétemény” lett az éhbér

A közmunka volt a legnagyobb jótétemény a roma közösség számára az elmúlt négy évben - jelentette ki Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökével, Farkas Flóriánnal. A kormányfő a tárgyalás után több diszkriminatív kijelentést tett, majd közölte azt is, miniszterelnöki biztosnak kéri fel Farkast.

Félórás késésessel kezdődött az Orbán Viktor és Farkas Flórián részvételével meghirdetett sajtótájékoztató az ORÖ Dohány utcai központjában, pedig a miniszterelnök már az eredeti kezdési időpont előtt az épületben tartózkodott. Orbán így nem csak az eseményen megjelent Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, és Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert váratta meg, de a meghívott roma művészeket is, többek között az énekes házaspár Bódi Gusztit és Margót, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt és Raduly Józsefet, a 100 Tagú Cigányzenekar volt elnökét is. Ők ennek ellenére lelkesen fogadták a miniszterelnök szavait, de a megjelent sajtómunkások lelkesedése a beszédek után hamar lelohadt, ugyanis "szokás szerint" nem lehetett kérdéseket feltenni. Ezúttal azonban nem Havasi Bertalan sajtófőnök, hanem egy testőr akadályozta meg, hogy az egyetlen mégis próbálkozó újságíró kérdezhessen a miniszterelnöktől.

A kormányfő beszédében ismét azzal állt elő, hogy az európai - és a hamarosan Magyarországon is jelentkező - munkaerőhiányra nem a bevándorlást, hanem "a rejtett tartalékok" mozgósítását tartja a helyes erkölcsi megoldásnak, márpedig Európa és benne Magyarország legnagyobb rejtett tartaléka szerinte a roma közösség. "Ha nekünk képzett, sokszázezres munkaerőpiacra lesz szükségünk, akkor elsőként a Magyarországon élő roma közösség képzésével, oktatásával, nevelésével, munkaerő-piaci részvételre való felkészítésével kell foglalkoznunk" - fogalmazott. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban elmondta, szerinte "a közmunka a roma közösség számára a legnagyobb jótétemény, amit az elmúlt négy évben adhattunk". Hozzátette: a programban egy év alatt részt vevő mintegy 300 ezer emberből 57 ezren voltak olyanok, akik korábban semmit nem dolgoztak, ez volt rá az első lehetőségük. Orbán a nyílt és burkolt megkülönböztető kijelentéseket követően, a bevándorlást kritizálva ismét úgy foglalt állást, azt szerinte meg kell állítani, mert komoly bajok adódnak belőle. Ehelyett - folytatta - az európai politikának segítséget kell nyújtania azoknak az országoknak, ahonnan az emberek el akarnak jönni, és Európában akarnak letelepedni.

Orbán a megbeszélés után bejelentette azt is: az önkormányzati választást követően miniszterelnöki biztosi munkára kéri fel Farkas Flóriánt, hogy - mint a kormányfő fogalmazott - "istápolja" a roma közösséget. Farkas, aki nemcsak az ORÖ elnöke, hanem fideszes országgyűlési képviselő is persze vállalja a felkérést, s egyetlen szóval sem kommentálta a kormányfő megkülönböztető kijelentéseit. Egyelőre ugyanakkor nyitva hagyták azt a kérdést, hogy az ORÖ-vel kötött kormányzati megállapodást megújítják vagy újat kötnek majd. Előbbiről Orbán azt állította: a vállalások nagy része teljesült, 35 ezer roma fiatalnak adtak segítséget, hogy megpróbáljon leérettségizni, 2011 óta évente hétezer roma fiatal kap továbbtanulási ösztöndíjat, s "170 cigány fiatal tart a diplomaszerzés felé". A kormányfő az eredmények között említette azt is, hogy körülbelül ezer roma asszonyt képeztek ki óvodai segítőnek. Hozzátette ugyanakkor, még sok munka van hátra például a szakképzés területén, hogy a romák se maradjanak ki belőle. Emellett a cigány közösség egészségügyi ellátásának ügyében sem lehet elégedett a kormány. A miniszterelnök végül a vasárnapi választáson való részvételre kérte a roma közösség tagjait.

Ezzel csak bennragadnak a zsákutcában
Valóban a közmunka volt a legnagyobb jótétemény, amit az ország a romáknak adhatott? Látható-e, hogyan lesz a képzetlen - akár cigány - közmunkásból a munkaerőpiacon alkalmazható, képzett munkás? Muhi Erika szerint a kormányfő tévedett. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója elmondta: hivatalosan nem lehet tudni, hány cigány közmunkás van ma Magyarországon, de nem kell szemérmeskedni. Annyit ugyanis biztosan tudni, hogy az ország azon településein a legerősebb a közfoglalkoztatás, ahol nagy szegénységben, nagyobb arányban élnek romák, bár ennek ellenére a közmunkát és a cigányságot nem lehet teljesen azonosítani. A közmunkának örülni kell, hiszen ötvenezer forint több mint a 22 ezer kétszerese. "Nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy a szociológiai felmérések szerint a közmunka nem vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra, az így foglalkoztatottak bennragadnak a közmunka zsákutcájában" - fogalmazott az igazgatónő.
Ezen nem változtat, csak bonyolítja a helyzetet, hogy jobb esetben létezik értékteremtő közmunka is, bár ettől sem szűnik meg a zsákutcás jelleg. Hát még akkor, ha többnyire annyi a feladat, hogy kiszedjük a füvet az árokból, vagy a sittet ide-oda tesszük. Pedig fontos volna, hogy a közmunkások értelmes munkát végezzenek, ne alázzák meg őket. Feltűnő, hogy a NEKI-hez beérkezett panaszokat eddig főként az ország keleti feléből címezték, de mostanában már a magasabb életszínvonalú nyugati országrészekről is mind többen teszik szóvá, ha egy volt halastó elmocsarasodott szemétdombját kell például eltakarítani, mindenféle védőöltözet nélkül. A munkakörülményekre, bánásmódra érkező panaszok száma sem feltétlenül mérvadó, hiszen az emberek félnek, mert az önkormányzat a foglalkoztató és a "renitenst" könnyen kifelejtik a közmunkából, amit, ha valaki elveszít, mert "nem együttműködő", akkor megvonják tőle annak a szociális támogatásnak a lehetőségét is, amelyet egyébként közmunka híján kapna.