A hivatalos infó úgy szól, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Magyar Filmakadémia közreműködésével rendezi meg október 13-19 között az első Magyar Filmhetet. Sokan vannak a rendezők, ám egyik sem vállalta, hogy - a hagyományos Magyar Filmszemléken korábban megszokott módon - az esemény előtt sajtótájékoztatón informálja a részletekről a sajtón keresztül a nagyérdeműt, hogy mi várható a hazai filmnek szánt egy hét során. Így marad a lenyűgöző szám, 332 benevezett mű.
Viszont nem tudjuk, Hajdu Szabolcs nemrégiben Torontóban ősbemutatott Délibáb című filmjén kívül még mely elkészült új magyar filmeket nem mutatnak be mégsem az első Magyar Filmhéten és miért nem. A Délibábról is inkább belső infó kering, miszerint rendezője nem nevezte be a programba, de a többi kimaradt filmről hivatalos, tehát megbízható forrásból nem lehet tudni biztosat.
Ez így nem csak nagyon személytelenné teszi a korábbi szemléken igazi filmes ünnepnek megszokott seregszemlét, hanem elég kényelmetlen helyzetet is teremt. Kényelmetlen a szervezőknek is, hiszen eleve le kellett mondani a díjakról. Seregszemle díjak nélkül, illetve jövő februárban kiosztandó díjakkal. Korábban ugyanis arról volt szó, hogy már most, ezen az októberi eseményen kiosztják az újonnan átkeresztelt Magyar Filmdíjakat is. Mégpedig a friss Magyar Filmakadémia tagjainak szavazatai alapján. Ám a vadonatúj szerveződés bírói bejegyzése még nem történt meg, nincs tehát ki szavazzon. Lesz tehát seregszemle, elmondható, ám ennek a mostani felsorakozásnak nincs igazi tétje díjak nélkül.
A számok azért persze szépek. Összesen 12.620 percnyi magyar film pereg majd a Cinema City MOM Park moozi hat termében párhuzamosan. Köztük 105 dokumentumfilm, 87 fikciós rövidfilm, 62 animáció, 36 ismeretterjesztő film, 16 TV játékfilm és 26 egész estés játékfilm. És lesz 65 külföldi vendég is.
Miután - bevalljuk vagy sem - minden nemzeti filmgyártás zászlóshajója a játékfilm, nyilván ezt a műfajt előzi meg a legnagyobb érdeklődés. Ehhez képest a filmhétre felkínált 26 egészestés közül a legtöbb már futott a mozikban. Igaz viszont, hogy ott vannak köztük a magyar film igazi nagy dobásai, bevallott büszkeségeink, a fesztiválsikerekkel ékes olyan munkák, mint a Fehér Isten (Mundruczó Kornél), A nagy füzet (Szász János), a Szabadesés (Pálfi György), az Aglaja (Deák Krisztina). Plusz az olyan elismerő külföldi visszhangot keltett fiatal művek, mint a Viharsarok (Császi Ádám), az Utóélet (Zomborácz Virág), és a magyar mozikban csak a hónap végén látható, de a CineFesten már díjat nyert VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Reisz Gábor) című elsőfilmek. Természetesen a két nézőcsúcsot döntögető sikerfilm is ott lesz a MOM Park "utánjátszó programjában", a százezres hazai nézőszámot túllépő Megdönteni Hajnal Tímeát (Herczeg Attila) és az eddig több mint százötvenezer nézőt vonzó Coming Out (Orosz Dénes) című vígjátékok.
Viszont figyelemre méltó jelenség, hogy úgy nagyjából a játékfilmes mezőny harmada-negyede független film. Azaz, ezek nem a Magyar Nemzeti Filmalap által közvetített állami támogatással készültek, hanem vagy külföldi vagy hazai magánfinanszírozással. Köztük van például a mozikat már megjárt Fekete leves (Novák Erik), a Nejem, nőm, csajom (Szajki Péter), a Free entry (Kerékgyártó Yvonne), Drága Elza! (Füle Zoltán). Itt lesz a délvidéki rendező, Tolnai Szabolcs magyar szerb koprodukcióban készült Az erdő című filmje, amelyet ismét Pohárnok Gergely fotografált, és a marosvásárhelyi születésű, korábban dokufilmesként jeleskedő, jelenleg Németországban dolgozó Kincses Réka első játékfilmje, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségek is.
A legnagyobb érdeklődés érthetően Török Ferenc Senki szigete című filmjének bemutatójára irányul. Mondhatni, ez a film a debütáló Magyar Filmhét legnagyobb eseménye. A csupa nagybetűs premier. Ehhez képest az az abszurd helyzet állt elő, hogy a forgalmazó éppen erről a premierről zárta ki az újságírókat. S habár egy bizonytalan ígéret lebeg a levegőben, de egyelőre nem tudható, egyáltalán lesz-e a Senki szigetéből vetítés a sajtómunkásoknak, mert a kérdések elől a forgalmazó a Company Hungary eddig elzárkózott. Ez a helyzet olyan röhejes, hogy csak szomorkodni lehet rajta. Ugyanis Török Ferenc nem az a rendező, akit dugdosni kell a kritikusok elől. Filmjének feltétlenül kijár az a tisztelet és megbecsülés, hogy a sajtó és kritika ugyanúgy láthassa és mérlegelje a teljesítményt, mint a többi hazai film esetében.
Az első Magyar Filmhét vitán felül óriási dobása az eseményt nyitó gálapremier a Művészetek Palotájában. Hétfő este kerül sor arra, hogy a Casablanca világhírű rendezőjének legkorábban fennmaradt filmjét, az idén éppen 100 éves A toloncot láthassa a magyar közönség. Ráadásul Michael Curtis, azaz a film elkészültének idején, 1914-ben még Kertész Mihály Jászai Mari főszereplésével forgatta A toloncot, s mindez ideig ez az egyetlen fennmaradt mozgókép, amely a nemzet legendás színésznőjét filmszerepben örökítette meg. A felújított, digitalizált változat ősbemutatója igazi nemzetközi kulturális csemege, hiszen nem egyszerűen a magyar film, hanem a nemzetközi filmtörténet egy kiemelkedő alkotója lép a néző elé pályája elejéről.
A filmhét nyitóestjén a némafilmet egy erre az alkalomra komponált zene kíséri majd, Pacsay Attila kísérőzenéjét az 52 tagú Pannonia Símphony Orchestra adja elő.
