Élőlánccal tiltakoztak a Ligetért

A Városliget megmentésért tüntetett tegnap a demokratikus ellenzék, szerintük nem a Liget rovására kell felépíteni a város öt új múzeumépületét. A demonstrálók polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak; ha megindul a beruházás, akár saját testükkel is megvédik a fákat. Az eseményen készült fotókat itt tekintheti meg!

A Liget veszélyben van! Egy barbár beépítési terv oda nem illő hatalmas betonépületekkel és mindenféle turista-csalogató építménnyel akarja teleépíteni - ezekkel a szavakkal hívott tüntetni tegnap délutánra a Liget Budapest projekt ellen a Párbeszéd Magyarországért (PM). Az Élőlánc a Ligetért kampányzáró rendezvényen Tóth Csaba Zugló szocialista képviselője hangsúlyozta, hogy Európa első tervezett közparkját a budapestiek közadakozásából építették. "Nekünk az a dolgunk, hogy megőrizzük ezt az unokáink számára" - tette hozzá. Felidézte, országgyűlési képviselőként Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján egy állami cég "azt és akkorát" épít a Városligetbe, amit akar.

Karácsony Gergely, a baloldal zuglói polgármesterjelöltje arról beszélt, hogy a Fidesz nemcsak a Városligetben vágna ki fákat, de így tett a Kossuth téren és az Orczy-kertben is. "Orbán Viktornak nem a kultúra a szívügye, sokkal fontosabb számára a házi pálinka vagy a stadionok" - mondta az Együtt-PM tárelnöke,, hozzátéve: a miniszterelnök a Várba szeretne költözni a Magyar Nemzeti Galéria helyére, ezért kell annak új épület a Ligetben. Karácsony polgári engedetlenséget hirdetett meg, mint mondta: egy dolgot tehetnek a Városliget védelmében: saját testükkel védik meg a fákat. A PM szerint a kormány hazudozása ellenére jelentős mértékben csökkenni fog az érdemi zöldterület a Városligetben. Számításaik alapján 1000-1500 fa esik áldozatul az építkezésnek, köztük sok 100-200 éves platán, helyükre "szép" gyeptéglát raknak majd. Ezt nevezik egyenértékű zöldterületnek - írták a szervezők.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt kérdezte a tüntetőktől: el tudták volna képzelni 3-4 évvel ezelőtt, hogy a miniszterelnök kertje végében stadion épüljön, vagy hogy be akarják építeni "Budapest egyik tüdejét". Az MTI szerint Kukorelly Endre író, az LMP volt országgyűlési képviselője fogadalmat tett arra: ha megépül a Ligetben a múzeumi negyed, elhagyja az országot. Amúgy egyetért egy múzeumi negyed gondolatával, ám azt szerinte a Rákosrendezőn vagy a Nyugati pályaudvar mellett kellene megépíteni. A demonstráción megjelent Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője és Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke.

Építéssel zöldül a Liget

Baán László a hat múzeum befogadására alkalmas, öt épület felépítésével járó, 2018-ra elkészülő múzeum negyed miniszteri biztosa szerint nemhogy csökkenne, hanem nőni fog a zöld felület. A Városliget területének jelenleg kevesebb mint 6 százalékán állnak épületek, ám a park területének ma mindössze 57 százaléka tekinthető zöldterületnek. A többi burkolattal fedett, ilyen például az Ötvenhatosok tere, az utak, a sportpályák. Mire elkészül a fejlesztés, ez a szám elérheti a 65-66 százalékot - érvel a miniszteri biztos. A projektről döntő kormányhatározat pedig azt mondja ki, hogy a zöld felület biológia aktivitásának növekedni kell. Baán szerint ezért a platánokat nem lehet gyeptéglákkal kiváltani, bár szerinte az ősfákból nem is kell kivágni. A zöld felület például úgy növekszik, hogy számos felesleges épületet, burkolatot eltávolítanak. Hasonló tartalmú közleményt adott ki tegnap a beruházásért felelős Városliget Zrt. is.

Az ellenzők ugyanakkor nem nagyon hisznek a miniszteri biztos ígéreteinek, a bármikor felülírható kormányzati döntéseknek, szabályozási terveknek. Ők azt hangsúlyozzák, hogy a projekttel minimálisan 7 százalékra fog növekedni a Városliget beépítettsége, holott a fővárosi parkok esetében csak 3 százalék az engedélyezett. Eszerint a jelenlegi, csaknem 6 százalékos beépítettséggel máris túlépített a terület, ezt csökkenteni, nem növelni kellene. A park rehabilitálását - a projektnek ez is része - minden érintett üdvözli.

A miniszteri biztos szerint ők a park történetének megfelelő irányba mennek, ugyanis a Városligetbe - elérően más országok nagy parkjaival - a kezdettől fogva folyamatosan telepítettek intézményeket. Ilyen az Állatkert, a Széchenyi fürdő, a Vajdahunyad vára, a Szépművészeti Múzeum, a Műjégpálya, vagyis a Liget olyan közpark, ahol együtt él kultúra és a szórakozás és a kikapcsolódás.

Az ellenzők szerint valóban volt idő, például a millenniumi kiállítás, amikor több száz épület állt a Ligetben, ám azóta sok minden megváltozott, a városnak minden eddiginél nagyobb szüksége van a zöld felületekre, a rekreációt és a friss levegőt biztosító parkokra. Magát a múzeum építést kevesen ellenzik, csak a városligeti helyszínt tartják rossznak.

Civilek és politikusok

A projekt ellenzőinek a legerősebb érve ma is ökológiai. Ezzel sikerül a szomszédos kerületek lakóit - akik a parkot leginkább használják - mozgósítani. Számos (valódi) civil kezdett kampányolni a Ligetért, de a politikusok is hamar felfedezték maguknak a témát. A korábban főpolgármesteri ambíciókat dédelgető Horváth Csaba népszavazást helyezett kilátásba, majd aláírásgyűjtést kezdeményezett. A parlamenti választások után azt mondta: a őszi önkormányzati választás a Városliget beépítése szempontjából "ügydöntő népszavazás" is lesz. Az LMP-ből kizárt Várnai László a CivilZugló Egyesület vezetőjeként is sokat kampányolt a Múzeum Liget ellen, ő az egyesület színeiben indul a zuglói polgármesterségért. De a demokratikus ellenzék zuglói polgármester-jelöltje, Karácsony Gergely is kampánytémájává tette a Városliget zöldjének megóvását.

Hogy hány szavazatot ér a Ligetért való fellépés, egyelőre nem tudni, de az kétségtelen, hogy a regnáló polgármestert saját pártja jócskán gyengítette azzal, hogy neki kellett beadnia azt a törvényjavaslatot, mely kivette Zugló kezeléséből a Ligetet, és 99 éves időtartamra egy újonnan létrehozott százszázalékosan állami tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő cég, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kezébe adta. Papcsák tehát önként mondott le a kerület tulajdonáról, és arról, hogy építési hatóságként felléphessen a lakosok mindennapi életetét is meghatározó beruházással szemben. A területet a hatályos fővárosi építési szabályzat alól is kivonta a törvény, s a fővárosi közgyűlés - immár a projekt kívánalmainak megfelelő - szabályozási tervet fogadott el nyáron.

A tiltakozás haszna

Az elfogadott szabályzat szerint az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum a lebontásra ítélt Petőfi Csarnok épületének helyére kerül. A Magyar Zene Háza számára a volt Hungexpo épületeinek elbontásával felszabaduló területet javasolják. A volt Felvonulási tér, mai Ötvenhatosok tere burkolt felületén további három múzeum építési helye biztosított: ide az Új Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum kerül. A Közlekedési Múzeum az eredeti tervek szerinti részleges újjáépítése is megvalósul. Bővítése a jelenlegi szervizút és parkoló helyén, az épület előtt a térszín alatt lesz.

A Fővárosi Állat- és Növénykert bővítését a volt Vidám Park területén tervezik. A közel kéthektáros területen épül fel a Pannon ősvilág, benne - tervpályázat nélkül - a Pannon ősvadon elnevezésű csarnokkal, amely Európa legnagyobb biodómja lesz. Felújítják a Fővárosi Nagycirkuszt is. A szabályozás szerint a párkánymagasság mérete mindegyik új épület esetében 25 méter lehet, de 40 méteres építészeti jeleket is el lehet helyezni. Több, mint 24 ezer négyzetméteren lesznek majd épületek, de természetesen ennél több lesz a burkolattal fedett terület.

Az ellenzők ezt is soknak tartják, a szocialisták el is utasították a rendezési tervet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy részben nyilván a tiltakozások hatására, az eredeti terv jócskán szelídült az elmúlt időszakban. Kikerült projektből az eredetileg a Petőfi Csarnok helyére, majd a Királydomb alá tervezett, nagy méretű Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont terve. Ezen kívül más kisebb projektek is, mint a Gasztrofalu. Az elhelyezési pályázat után kikristályosodó helyszínek is jóval környezetbarátabbak, mint a korábban tervezettek, hiszen a park széleire kerültek az épületek.

Legyen, csak ne itt

Így is kevés meggyőző magyarázat van arra nézve, miért a város legfontosabb közparkjába kell elhelyezni ezeket az épületeket. A Magyar Urbanisztikai Társaság például a rozsdazónát ajánlja, így a Rákos-rendező környezetét. Baán is elismeri, hogy pusztán urbanisztikai szempontból minden bizonnyal jobb lenne egy rozsdaövezetet felfuttatni, de ehhez új múzeumok önmagukban nem elégségesek, ahhoz még jelentős ingatlanfejlesztő magántőke is szükséges, de az a 2008-as válság óta eltűnt Magyarországról. Félő, a múzeumok úgy állnának a Rákosrendező területén, mint most a MüPa és a Nemzeti Színház a Rákóczi híd lábánál - mondta egy interjúban. Mások szerint már meglévő műemlék épületekben kellene elhelyeznia közgyűjteményeket a városban szétszórtan, nem pedig egy egyébként is túlterhelt turisztikai célpontra újabb terhelést szabadítani. Baán szerint viszont ez esetben nem jelentenének turisztikai vonzerőt: "Nem lehet úgy elkölteni ma Magyarországon 150 milliárd forintot, hogy ne várjunk az adott projekttől gazdasági megtérülést."

Jönnek csőstül

Persze az is nagy kérdés, hogy valóban behozzák e az új múzeumok a remélt 1-1,5 millió turistát. Azt Baán is elismeri, hogy Magyarország nem rendelkezik olyan emblematikus műtárgyakkal, amelyek önmagukban turisztikai célpontok lehetnének.

Természetesen erre is van válasz; a Liget Budapest hatástanulmánya szerint várhatóan 10 éven belül megtérül majd projekt költsége. A múzeumok építése a tervek szint 75 milliárd forintba kerül majd, míg a Városliget komplex megújítása és fejlesztése, az új múzeumi negyedet is beleértve, mindösszesen 150 milliárd forint lesz. Számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a mostani 4 millióról 5,9 millióra nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd évi 6,2 milliós látogatószámban.

Összességében 70 százalékos hazai és 30 százalékos külföldi látogatóaránnyal kalkulálnak. A tanulmány több mint 1 milliós turistanövekedést jósol, és úgy kalkulálnak, hogy egy vendég csaknem két múzeumot (1,8) meglátogat. Hatalmas növekedést jósolnak a Liget már meglévő intézményeinél: az Állatkert 996 ezer látogatója helyett 1,45 milliót, a Mezőgazdasági Múzeum 62 ezer látogatója helyett évi 140 ezret fogad majd. A Nemzeti Galéria az új helyszínen 100 ezerrel növeli a látogatószámát, 350 ezerről 450 ezerre, a Ludwig Múzeum pedig 45 ezerről 130 ezerre emeli a jegyvásárlók számát. A fotográfiai múzeum 200 ezer, a Zene Háza 170 ezer látogatót vonz majd - a tanulmány szerint.

Telik-e rá?

Nagy kérdés a finanszírozás. Kezdetben uniós forrásokról volt szó, mára azonban világossá vált, hogy nem, vagy csak nagyon kis százalékban van mód Brüsszellel finanszíroztatni a beruházást. A projekt ellenzői talán ebben, mármint a költségvetés korlátozott teherbíró képességében bízhatnak leginkább. Ugyanakkor, ha a budai Vár felújítása és eredeti formájában való visszaépítése elkezdődik - erre határozott kormányzati szándék van -, a Nemzeti Galéria elhelyezéséről gondoskodni kell. Ahogy a Néprajzi Múzeumnak is helyet kell találni, ha a Kossuth téri épületet visszakapja a Kúria.

De, hogyan is áll jelenleg a projekt? Lefutott a nemzetközi építészeti tervpályázat első fordulója. Azzal a szépséghibával, hogy az Új Nemzeti Galéria épületére ismét kiírják a tendert, mert nem talált a zsűri megfelelő tervet. Az építészeti tervpályázat második fordulója augusztus közepén indult, ebben a szakaszban a továbbjutott pályázatok részletesebb kidolgozását várja a zsűri, az eredményhirdetés pedig várhatóan decemberben lesz. A következő év elején tájépítészeti pályázatot írnak ki a Ligetre, ekkor már tudni lehet pontosan milyen, és mekkora épületek készülnek. Ez azért is érdekes lesz, mert az elhelyezési ötletpályázatot épp a tájépítészek bojkottálták. A kivitelezést 2016-ban kezdik meg.