Már nincs olyan nap, hogy ne értesülnénk a politikusok disznóságairól. Az a szerencséjük, hogy az emberek csak legyintenek, mit is tehetnének, hová fordulhatnának? A feljelentéseket visszadobják, az eljárások pártoskodásba torkollnak. Még egy illiberális államrendszerben sem tolerálnák, hogy a külügyminiszter két napon belül kétféleképpen emlékezik, honnan és mennyi kölcsönt kapott luxusházához. (A rokoni "kölcsönök" hallatán arra gondolnánk, a NAV utánanéz, honnan származik ez a pénzeső, persze ilyenkor semmi sem történik.)
Némaság övezi Rogán Antal ügyeit is. A bűnüldözésre szakosodott intézmények bőven válogathatnának felderítésre váró ügyek között, ám a százmilliós pénzmozgások nem ügyek, annál hevesebb a roham egy drogtanya felderítésekor. Álarcos legények ráncigálják a bűnöst, aki "akár ennyi és ennyi börtönbüntetésre számíthat". A nagyobb bűnök elkövetői ellen nem indítanak rohamot, háborítatlanul üldögélnek a parlamentben, felszólalnak és szavaznak, sopánkodnak, mert terjed a bűnözés, sürgősséggel szigorítanak a törvényeken, amelyek sosem rájuk vonatkoznak.
Elképzelhetetlen, hogy a szigorú erkölcseiről nevezetes házelnök ne tudna ezekről a csalásokról. Akkor most miért hallgat? Miért nem üt szét saját párttársa között ugyanolyan lendülettel, ahogy balfelé szokott lesújtani? És hol van ilyenkor a máskor elszánt Polt Péter? Egyszer azért szembe kellene nézni azzal a ténnyel, hogy lassacskán szétlopják az országot. Ez volna az "illiberalizmus" lényege? Keletre tekintve a pasák lesznek ideáljaink? A jog lényege, hogy szabadcsapatainkat ráeresztjük a kiszemeltekre, aztán láncon elvezetjük? Aki megpróbálja elmondani az igazságot, nem érvekkel cáfoljuk meg, hanem megbüntetjük, hogy attól koldul. Holnap komoly arccal cáfoljuk meg önmagunkat, ahogyan Hoffmann Rózsa teszi? És senki nem olvassa rá tegnapi önmagát. Vagy ha mégis, akkor tüstént kész az ellenérv: tendenciózusan meghamisították, amit mondott.
Lehet csodálkozni azon, hogy a fiatalok vándorbotot vesznek a kezükbe, s megmagyarázhatatlan okból nyugatra és nem keletre indulnak szerencsét próbálni? Talán abban reménykednek, hogy ott a bűnösöket, bármilyen pártállásúak, bármekkora is a hatalmuk, megbüntetik, s nem haveri alapon működik a gazdaság, nem pártszimpátia alapján az igazságszolgáltatás és van tartalma az igazság fogalmának.
