Visszafogott horgászok

Publikálás dátuma
2014.10.12. 19:57
Fotó: Getty Images, Mark Runnacles
A horgászzsákmány igazságosabb elosztása érdekében fogási kvóta bevezetését tervezi a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN).

Nagy Gábor, a BHN horgászturisztikai menedzsere elmondta, a 40 ezerre becsült balatoni horgásztársadalom mintegy 2,2 százaléka fogta ki a pontyok 23 százalékát. Az aránytalanságok elkerülése érdekében a halgazdálkodási társaság kvóta bevezetését tervezi. A süllő, a balin, a csuka és a ponty esetében pedig - többnyire a halak hatékonyabb szaporodása érdekében - megemelnék a méretkorlátokat.

Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója a tavaly december óta felfüggesztett balatoni halászattal kapcsolatban az MTI-nek azt nyilatkozta, még nem dőlt el, hogy folytatódik-e valamilyen módon a halászat a Balaton medrében.
A vezérigazgató arról is beszámolt, a busa gyérítése továbbra is feladat, így előreláthatólag lesz halászat a jövőben, de az bizonyos, hogy olyan halászati terhelésnek nem lesz kitéve a Balaton, mint korábban. Ezért szűnt meg az eresztő-hálós halászat is - tette hozzá.

Mint kifejtette, pontszerű halászatokat terveznek, például a telelésre összeállt állományok befogásával, teljesen új halászati technológiával. Ennek kidolgozása még folyamatban van, várhatóan 2016 előtt nem vezetik be.

A korábbi becslések szerint 3-5 ezer tonnányi busa lehet még a tóban, amiből évente 130 tonnányit fogtak ki a korábbi módszerekkel. "Ez nem volt hatékony, és nem fog hiányozni" - fogalmazott a vezérigazgató. Szári Zsolt arról is beszámolt, hogy a haltelepítések szerkezetén is változtatni kívánnak a jövőben, akár öt-tízszeresére megemelve a süllők számát, míg a telepített ponty mennyiségét valamennyivel csökkenteni szeretnék.

Szerző

Tűzfalfestés és zöldítés Újlipótvárosban

Publikálás dátuma
2014.10.10. 07:19
A festett képhez „zöld falat” is telepítenek FOTÓ: FARKAS ANDRÁS
Tűzfalat festettek a XIII. kerület újlipótvárosi részén, a Kádár utcában. A koncepció teljesen új alapokon nyugszik az eddigi, belvárosi tűzfalfestésekhez képest, ugyanis a festett képhez ,,zöldfalat” is telepítenek.

Ezáltal a tűzfal és a környék nem pusztán új arculatot kap majd, hanem zöld funkciót is, ugyanis vadszőlőt ültetnek a falhoz. Amikor a növény elkezd nőni, egyfajta párbeszéd alakul ki a festett felület, és az élő növényzet között.

A Színes Város Csoport keresett meg minket ezzel az elképzeléssel, és nagyon megtetszett az ötlet, ugyanis Újlipótváros ezen részén kevés a zöld felület – mondta el Csiga Gergely, a terület önkormányzati képviselője-, ezért jól illeszkedett abba a koncepcióba a kezdeményezés, amit mi magunk is szorgalmazunk, hogy növekedjen az ilyen területek aránya.

A beruházás és a 7 napon keresztül zajló falfestés teljes költségét az önkormányzat finanszírozta és a tűzfalra kerülő alkotás kiválasztásába bevonták a Kádár utcai lakosokat, hiszen az ő szavazataik alapján dőlt el, milyen kép kerül a falra.

Szerző

A légszennyezés mellékhatása: nő a folyók vízmennyisége

Publikálás dátuma
2014.10.08. 15:23
Németországban elöntötte az autópályát a Duna 2013 nyarán/Getty Images
A légszennyezés jelentős hatással van a folyók vízmennyiségére a Föld északi féltekéjén - derítették ki brit és francia kutatók. A légszennyezés a nap fényét tompítva gátolja a vízpárolgást, és így hatással van Földünk víztartalékaira - írták a szakemberek a Nature Geoscience című folyóiratban közzétett tanulmányukban, amelyben azt is kimutatták, hogy a légszennyezés csökkenése csökkenti a folyók vízmennyiségét. 

A csoport Észak-Amerika, Európa és Ázsia egyes részeinek 20. századi meteorológiai adatait elemezte, mérlegelve a folyók vízmennyiségére hatást gyakorló számos más tényezőt, például a klímaváltozást, a légköri szén-dioxid-koncentrációt és a növényzet változását is.

Számítógépes modellezéssel kimutatták, hogy a folyók évenkénti változásán túl az aeroszolok légköri jelenléte folyamatosan növelte Európában és Észak-Amerikában a folyók vízmennyiségét. Néhány európai folyó esetében, mint a Duna, az Elba vagy az Odera a vízmennyiség 11-25 százalékos növekedését az aeroszolok jelenléte okozta.

"Észleltük a napfénytompítás hatását a folyóvizek mennyiségének növekedésére az északi félteke erősen iparosodott térségeiben. Úgy becsüljük, hogy a legszennyezettebb közép-európai folyómedencében ez a hatás mintegy 25 százalékkal növelte a vízmennyiséget 1980 körül, amikor a légszennyezés a csúcsán volt. Mivel a klímaváltozás egyik legnagyobb hatása a vízhiány lesz a jövőben, ezek az adatok fontosak a jövőbeli előrejelzések szempontjából" - magyarázta Nicola Gedney, a brit meteorológiai intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Azt már korábban megállapították a szakemberek, hogy a kéntartalmú szén elégetése az 1970-es évek végéig növelte a légkör aeroszol-tartalmát. Mivel az aeroszolok visszatükrözik a napsugárzást, csökkentik a Föld felszínére érő napfény mennyiségét. A légszennyezés csökkentésére elrendelt intézkedések és a tisztább fűtőanyagokra való átállás megfordította a folyamatot Európában és Észak-Amerikában. Amikor Európában az 1990-es években jelentős mértékben javult a levegő minősége, az aeroszolok hozzájárulása a vízmennyiség növekedéséhez egyharmaddal csökkent a munkacsoport becslése szerint.

Ahogy folytatódnak az erőfeszítések a levegő megtisztítására, a folyómedrekben lévő víz mennyisége tovább csökkenhet - hívták fel a figyelmet a kutatók.

Szerző