Vasárnap csak a települési nemzetiségi eredmények lesznek meg

A nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán este 7 órakor bezártak a nemzetiségi szavazókörök. Idén először egyszerre választották meg a nemzetiségek a helyi, megyei és országos önkormányzatokat, de vasárnap este csak a települési szintű választások eredménye lesz meg, a területi és országos választás eredménye későbbre várható.

A nemzetiségi választópolgárok attól függően, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kitűzött-e a településen települési szintű nemzetiségi választást, szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság előtt szavazhattak. Azokon a településeken, ahol az NVB egy nemzetiség települési önkormányzati választását sem tűzte ki, a nemzetiségi szavazóköri névjegyzékben szereplő valamennyi választópolgár a helyi választási bizottság előtt adta le a szavazatát, a szavazás napján a helyi választási bizottság szavazatszámláló bizottságként működött. Ahol tartottak települési szintű választást is, ott szavazatszámláló bizottság működött. 

A választópolgárok attól függően, hogy a nemzetiségük tartott-e az adott településen helyi szintű választást, zöld vagy fehér színű borítékot kaptak a szavazáshoz. Fehér borítékot kaptak azok, akik helyi nemzetiségi képviselőket is választhattak, zöldet pedig azok, akik csak országos és (ha kiírták) területi választáson vehettek részt.

A szavazólapok mellé adott borítékok színének azért van jelentősége, mert az urna felbontása után a bizottság szétválogatja színek szerint a borítékokat: a zöld borítékokat nemzetiségenként különválogatja, külön szállítóborítékba teszi, és legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási bizottsághoz. A szállítóborítékokat a területi választási bizottság bontja fel és számlálja össze az azokban lévő szavazatokat.

A fehér borítékokból - amelyek tehát települési szintű szavazatokat is tartalmaznak - nemzetiségenként külön-külön ki kell szednie a szavazólapokat a bizottságnak, és azokat választástípusonként szét kell válogatnia. Ezt követően a bizottságnak meg kell számlálnia a szavazatokat, és arról jegyzőkönyvet kell kiállítania, a területi és országos választás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvet pedig a területi választási bizottsághoz kell eljuttatnia.

A települési szintű választás szavazólapjainak első számlálásáról a szavazatszámláló bizottságnak az adatokat el kell juttatnia a helyi választási irodához, az rögzíti őket a választási informatikai rendszerben, és az adatok - települési szinten - vasárnap este megjelennek a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n. Így vasárnap este - vagy legkésőbb hétfő hajnalban - a nemzetiségek települési szintű választásának eredménye megjelenik a www.valasztas.hu-n.

A települési nemzetiségi választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg, az interneten közölt adatok csak tájékoztató jellegűek lesznek. A helyi választási bizottságnak jegyzőkönyvben meg kell állapítania a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményének helyi részeredményeit, a jegyzőkönyv egy példányát pedig a szavazást követő hétfőn 10 óráig kell eljuttatnia a területi választási bizottsághoz.

A területi választás eredményét a területi választási bizottság állapítja meg a helyi választási bizottságoktól beérkezett jegyzőkönyvek és a szállítóborítékban érkezett szavazatok összeszámlálása után. Az országos választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg a területi választási bizottságok által az országos választás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján.

Szerző

Emlékezés a kamenyec-podolszkiji mészárlásra

Nemzetközi kegyeleti és tudományos konferencián emlékeznek meg a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (WJLF).

A vasárnap kezdődött háromnapos találkozón az 1941. augusztusi kamenyec-podolszkiji tömegmészárlástól az 1944-es deportálásokig tekintik át a soá magyarországi történetét, kitérve az események utótörténetére, értelmezéseire is.
Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij környékén 1941. augusztus 27-én és 28-án mintegy 15-16 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg a német alakulatok.

Iványi Gábor, a WJLF rektora köszöntőjében hangsúlyozta: a kamenyec-podolszkiji mészárlásnak, a soá e feledésbe merült fejezetének meg kell kapnia méltó helyét a megemlékezéseken. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1941-ben még nem állt német megszállás alatt, az intézkedést így nem egy külső hatalom kényszerítette rá Magyarországra. "Önvizsgálat és bűnbánat nélkül nem lehet erkölcsi megújulás Magyarországon" - jegyezte meg.

A WJLF és az amerikai Nazareth College által rendezett konferencia az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem védnöki patronálásával valósul meg. Schőner Alfréd főrabbi, az egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: a most ünnepelt szukkot (sátoros ünnep) idején "a fizikai és lelki vándorlást idézzük fel, amelyen időnként megállunk és emlékezünk". Ez a konferencia is állomás ezen az úton a "közös tanulás, megértés, megbékélés, őszinteség és tudományos objektivitás szellemében".

A konferencia nyitó előadását Heller Ágnes tartotta. Auschwitz okait fejtegetve rámutatott: az antiszemitizmus, a fajelmélet, a totalitárius állam és a modernitás mind feltételei voltak Auschwitznak, mégsem magyarázzák kielégítően még összességükben sem.
"Auschwitzot nem lehet megmagyarázni és megérteni. A bűn olyan foka jelent ott meg, ami megmagyarázhatatlan. Úgy nevezhetnénk: a radikális gonosz" - fogalmazott a filozófus.

Előadásában érintette azt a teológiai kérdést is, hogyan tűrheti el Isten a "radikális gonoszt". Leibniztől és modern szerzőktől idézve a magyarázatot végül az emberi szabadságban nevezte meg, amely egyes felfogások szerint még Isten mindenhatóságát is korlátozza. "Csak mi, emberek tudunk a gonosz ellen tenni. Sajnos Auschwitz megtörtént, így elképzelhető, azaz ismételhető is. Nemet kell mondanunk a radikális gonoszra" - hangoztatta Heller Ágnes.

A Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig című konferenciára a magyarországi egyetemek, levéltárak, könyvtárak és az MTA mellett az Egyesült Államokból, Ausztriából, Franciaországból, Izraelből és Törökországból is érkeznek előadók.

Szerző

Nincs több lehetőség, bezártak a szavazókörök

Publikálás dátuma
2014.10.12. 21:20
Urnabontás az 5. kerületi Sütő utcában, a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban kialakított 9. számú szavazókörben az önkormányzati
Este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és nemzetiségi képviselők választása. A választópolgárok vasárnap reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat. A 10 351 önkormányzati és 3189 nemzetiségi szavazókört már bezárták a szavazatszámláló bizottságok, és hozzákezdtek a voksok összeszámlálásához, szétválogatásához.

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát. Csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A 10 351 önkormányzati szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), képviselő-testületi és - a megyei jogú városok kivételével - a megyei közgyűlési szavazólapot.

A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli őket, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát. A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listás választást tartottak, érvényesen szavazni annyi jelöltre lehetett, ahány tagja van a képviselő-testületnek. A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, és azonnal továbbítja a helyi választási irodához, az rögzíti őket az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki. Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listát választás vagy a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét.
A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

A megyei önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a megyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás eredményét. A Fővárosi Választási Bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.

Szerző