Előfizetés

Pistorius ítéletre vár

Publikálás dátuma
2014.10.14. 07:17
Fotó: Pool/Getty Images
Több napba telhet, mire kihirdetik, börtönbe kell-e vonulnia Oscar Pistoriusnak. A dél-afrikai paralimpikon pere tegnap folytatódott, Thokozile Masipa bírónő még további tanúkat hallgat meg, mielőtt végleg dönt a büntetési tételről.

Az amputált lábú sportoló tavaly február 14-én megölte barátnőjét, Reeva Steenkamp modellt. Az "évszázad perét" vezető Masipa egy hónapja, szeptember 13-án hirdette ki az ítéletet: nem előre megfontolt gyilkosságban, hanem gondatlanságból elkövetett emberölésben találta bűnösnek a "pengelábú sprintert".

Ezért akár 15 évet is kaphat a sportoló, általában öt-nyolc évet szabnak ki hasonló esetekben. Masipa bírónő azonban dönthet úgy is, hogy felfüggeszti az ítéletet, netán pénzbüntetést szab ki. Tegnap a védelem három tanúját hallgatták meg. Lore Hartzenberg, a sportoló pszichoterapeutája szerint Pistorius "megtört ember", aki soha nem fogja tudni kiheverni a történteket.

Hartzenberg a vádat képviselő ügyész kérdéseire azt mondta, Pistorius nem beszélt neki arról, folytatni akarja-e sportkarrierjét, ahogy arról sem, hogy új barátnője lenne. Joel Maringa, egy állami szociális munkás azt javasolta, börtön helyett inkább házi őrizetre vagy közmunkára ítéljék Pistoriust.

Maringa úgy nyilatkozott, három év, havonta 16 óra közmunka - takarítás kórházban vagy múzeumban - "bőven elegendő lenne". Peet van Zyl, Pistorius menedzsere vastag paksamétával érkezett, amely a sportoló eddigi jótékonysági tevékenységét, s jövőbeni jótékony felajánlásait taglalja. Gerrie Nel, a vádat képviselő ügyész "sokkolóan elfogadhatatlannak" vélte a felvetést, hogy Pistoriust ne ítéljék letöltendő börtönre.

Összeakasztották a bajszukat

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.10.14. 07:08
Tóbiás Józsefnek a Népszava fogalmazása miatt is fájhat a feje, mert a korábbi összefogás pártjait baloldalinak neveztük FOTÓ: T
Tisztítókúrára küldené a baloldali ellenzéket Szabó Tímea, mert a PM társelnöke szerint ez így nem mehet tovább. Tóbiás József szerint az egyetlen baloldali párt Magyarországon jelenleg az MSZP, a választók pedig őket bízták meg azzal, hogy ezt a politikai oldalt újjáépítsék. A DK bármikor kész újra összefogni a partnerekkel, mert hisz abban, hogy csak együtt tudnak eredmény elérni, amit azonban a többiek elutasítanak.

Szinte semmiben nem értenek egyet a baloldal pártjai, derült ki tegnap, amikor a parlamenti folyosón az MSZP elnökét, a DK pártigazgatóját, a PM társelnökét és az Együtt elnökségi tagját kérdeztük a jövőről, a lehetséges szövetségről. Tóbiás József lapunkat "helyreigazította", mert a korábbi összefogás pártjait baloldalinak neveztük. Mint lapunknak elmondta, jelenleg az MSZP az egyetlen baloldali párt Magyarországon és a választók őket bízták meg azzal, hogy ezt a politikai oldalt újjáépítsék, aminek a felelősségét az elnökség vállalja is.

A szocialisták elnöke szerint a következő lépéseket a holnapra összehívott párttanács, illetve a szombati választmányi ülés határozza meg. Az elmúlt évek, de a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad értékelését is - politológusok, közgazdászok, társadalomtudósok közreműködésével - el kell végezni, ez azonban nem pótolja a cselekvést - fogalmazott Tóbiás, aki szerint vasárnap éjjel pontosan elmondta, hogyan, merre akarnak tovább menni.

Megírtuk: Tóbiás azzal kezdte a voksolást értékelő beszédét vasárnap, hogy lezárult az alkuk korszaka. A pártelnök kijelentette: az MSZP vezetése döntött, nem kíván a jövőben részt venni az elitek játékában, nem kötnek több rossz alkut, kifelé nyitnak az emberek, a nép felé. Úgy fogalmazott, nem fogadják el "az orbáni hatalmi" nemzeti együttműködés rendszerét, sem azt a Gyurcsány Ferenc által képviselt hatalmi, vezérelvű politikát, amely bezárta a baloldalt az elmúlt négy évben és lehetetlenné tette, hogy értékazonos, baloldali, modern, nemzeti elkötelezettségű politikát folytasson. Létezik baloldal, úgy hívják MSZP - fogalmazott.

Tóbiás Józsefnek a Népszava fogalmazása miatt is fájhat a feje, mert a korábbi összefogás pártjait baloldalinak neveztük FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Tóbiás Józsefnek a Népszava fogalmazása miatt is fájhat a feje, mert a korábbi összefogás pártjait baloldalinak neveztük FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A DK nem akarja kisajátítani az együttműködést, csupán a szereplője kíván lenni, de támogatja, mert enélkül nem lehet leváltani az antidemokratikus kormányt. Ezt már Varju László, a DK pártigazgatója mondta lapunknak, aki szerint ma csak a demokratikus ellenzék együttműködése mutathat kiutat az emberek számára. Ő minden párttal szövetséget kötne, amelyik hisz a demokratikus értékekben és a demokratikus intézményeket újjá akarja építeni. Varju nem számított arra, hogy az önkormányzati választásokat követő napon "egymás nyakába borulnak" a baloldali pártok, de hisz a későbbi együttműködésben.

Arra is figyelmeztetett, hogy még nem kell az ügyben "eredményt hirdetni", véleménye szerint a következő hónapokban mindenki végig fogja gondolni, hogyan tovább és bármilyen nehéz is, de a demokratikus ellenzék rá fog jönni, hogy a jelenlegi rendszerrel csak közösen képesek szembeszállni. A DK pártigazgatója bízik abban, hogy formális és informális beszélgetésekre, a demokratikus értelmiség támogatására és az emberek véleményére is szükség van ahhoz, hogy demokratikus választékot nyújthassanak az országnak.

Ezzel szemben - mint ismert - vasárnap este éppen Gyurcsány Ferenc volt az, aki az Együtt-PM szövetséget "kifelejtve" azt mondta: négy országos párt van most, a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a Demokratikus Koalíció. A DK elnöke szerint ráadásul összességében sem nyereség, sem vereség nem történt, nem a baloldal van mélyen, hanem Magyarország. Emlékezetes az is, hogy Gyurcsány néhány napja arról beszélt, egy nagy néppártnak kellene létrejönnie a baloldalon, amely magába gyűjtené a kisebb ellenzéki erőket, egy közös szövetségbe.

Csakhogy Szelényi Zsuzsa szerint másfajta politizálásra, más ellenzéki attitűdre van szükség a jövőben. Az Együtt elnökségi tagja szerint nekik továbbra is a PM-el szövetségben kell politizálni, közösen feldolgozni az idei három választás tanulságait. Annál is inkább, mert a két párt jól tud egymással dolgozni és mára barátságok is kialakultak. Annyi vita, amennyi náluk van, más pártokban is előfordul - fogalmazott, hozzátéve: a párt, illetve a szövetség Bajnai Gordon nélkül is képes boldogulni, így a híresztelések ellenére sem széthullani, sem eltűnni nem fognak. Uniópárt létrehozásában azonban nem partnerek, legalábbis jelenleg nem - jelentette ki, noha hozzátette azt is: ma megjósolni sem akarja, mi lesz három év múlva.

A baloldalnak Szelényi szerint értékelnie kell az idei három választás eredményét és elgondolkodnia történteken. Az Együtt elnökségi tagja szomorú ugyan, hiszen vasárnap fölényes győzelmet aratott a Fidesz, de véleménye szerint fél év alatt nem változhattak meg a politikai erőviszonyok, ezért senki sem hihette, hogy a kétharmad októberben veszíteni fog. Ami történt, ennek ellenére kudarc az Együttnek, annál is inkább, mert a májusi EP-választás eredményéhez képest nem tudtak előbbre jutni. A Fidesztől azt lehet várni, hogy a szabadságjogok szűkülni fognak, ezért az eddiginél hatékonyabban kell az embereknek elmondani, hogy ez milyen veszélyes az országra.

Elismerte, hogy ezt az elmúlt években nem tudták megtenni. Kijelentette, vasárnap minden demokratikus párt vesztett a választáson az LMP-től az MSZP-ig. Hozzátette, ha valaki másokra mutogat, ahelyett, hogy saját magán akarna segíteni, az nem fog tudni talpon maradni. A baloldal újjáépítéséhez kreativitásra van szükség, nem "pitiáner" vetélkedésre, amiben maga nem akar részt venni - fogalmazott Szelényi Zsuzsa.

Az egymásra mutogatás vélhetően arra a Horváth Csabára vonatkozott, aki még vasárnap este azt nyilatkozta: az Együtt-PM szövetségnek és Szigetvári Viktornak, a szövetség társelnökének el kell gondolkoznia azon, hogy megbukott a fővárosi választási stratégiájuk. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője - aki egyébként maga is részt vett a nyári ellenzéki tárgyalásokon - azt is mondta, megbukott a koordinált indulás stratégiája, amely számos kerületben szétszakította az együttműködni akaró partnereket.

Szabó Tímea eközben úgy, ahogy van, tisztítókúrára küldené a baloldali ellenzék pártjait. A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke szerint az ellenzék az idei három választáson rosszul szerepelt, ami nem jó, az Együtt-PM viszont vasárnap is megmutatta, hogy van lehetőség a megújulásra. Karácsony Gergely zuglói győzelme szerinte bebizonyította, hogy a magyar embereknek van igénye a megtisztult, hiteles, korrupciómentes, újfajta baloldalra. A pártszövetség jövőjét firtató kérdésünkre a politikus azt mondta, az Együtt-PM egy választási szövetség volt, de nagy valószínűséggel 2018-ban is szükség lesz valamiféle együttműködésre. A PM-hez politikailag és kulturálisan is az Együtt áll a legközelebb, ezért meggyőződése, hogy a jövőben is együttműködésben fognak politizálni.

Szabó Tímea sajnálatát fejezte ki azért, mert Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke úgy érezte, "hátába szúrták a kést" azzal, hogy a PM nem állt be Bokros Lajos főpolgármester-jelölt mögé, de ők a régi politikusok visszahozásában nem partnerek. Hozzátette, vannak olyan politikusok a baloldalon, akikkel nem akarnak együttműködni, de helyi szinten az MSZP-s és a DK-s aktivisták is teljes erőbedobással küzdöttek velük együtt, így őket meg kell becsülni. Azt nem árulta el, hogy személy szerint ki ellen van kifogása, de szerinte "ez teljesen nyilvánvaló, nem szeretnénk visszanyúlni az elmúlt 24 év olyan politikusaihoz, akikről a választók egyértelműen azon akaratukat fejezték ki", hogy nem szeretnék döntéshozói pozícióban látni őket.

Orbán ideológiáktól búcsúzott, Rogán tanácsokat osztott
Októberben is győzött az ország, méghozzá fölényesen - értékelte Orbán Viktor a választási eredményt a parlamentben. A kormányfő szerint azért lehet ezt mondani, mert soha nem tapasztalt az egység, márpedig egy ország csak akkor emelkedhet fel, ha egységes. Az egység erejét azonban jól kell felhasználni, ez a kormány felelőssége - tette hozzá.
Már 2010-ben is világossá tette a kormány, hogy van egy komoly terve, ami a teljes foglalkoztatottság - állította a miniszterelnök, aki szerint korábban a cinizmus, a széthúzás és a közgazdasági divat miatt nem lehetett erről beszélni. "Ideje, hogy magunk mögött hagyjuk az ideológiák és az izmusok korszakát" - fogalmazott Orbán, hozzátéve: a győzelem nem a vége, hanem a folytatása a munkának.
A kormányfőre reagálva az ellenzéket bírálta a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal ugyanis "elvárta volna", hogy kicsit nézzen magába a baloldal, és önkritikával éljen.
Úgy vélte, az ellenzék idén harmadszor kapott intőt választóktól, ennek ellenére tegnap mást sem lehetett hallani a parlamentben, minthogy "megszorító csomagra készül a kormány", ami szerinte nevetséges attól az ellenzéktől, amely az elmúlt két hétben folyamatosan "sztárolta" Bokros Lajost.
"Na ne!" - fogalmazott Rogán, aki szerint a kormánypárt a rezsicsökkentéssel és a bankok elszámoltatásával érte el újabb sikerét, "ezen intézkedések mögött van igazi társadalmi támogatás, a választók azért a Fidesz-KDNP-vel kötnek szövetséget, mert a kormánypártok képviselik a számukra fontos kérdéseket".

Önkormányzati fent és lent

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.10.14. 07:04

Meglepetésszerű győzelmekre, váratlan bukásokra éppúgy volt példa a vasárnapi önkormányzati választáson, mint a várt települési eredmények beigazolódására. Összességében azonban kijelenthető: a Fidesz országszerte tarolt, az alacsony részvétel és a választási szisztéma miatt pedig győzelmi arányán nem sokat változtat az, hogy folyamatosan csökken szavazótábora.

Egyértelműen győzött a Fidesz az önkormányzatok mindhárom szintjén (Budapesten, a megyei jogú városokban, s a megyei közgyűlésekben); minden második választó a kormánypártra szavazott vasárnap - állapította meg a Republikon Intézet saját módszertana alapján készített összegzésében.

Az elemzés szerint a háromszintű önkormányzati választási szisztémában leadott voksok 51 százalékát szerezte meg a Fidesz, 17,1 százalékot ért el a Jobbik, 15,3-at az MSZP, a DK 6,6, az Együtt-PM 4, végül az LMP 2,9 százalékkal zárta az október 12-i választást. Ami a második helyet illeti, az MSZP Budapesten és a megyei jogú városokban jobban szerepelt a Jobbiknál, az összesített baloldali eredmény pedig e két színtéren sokszorosa a radikális párténak.

A megyei közgyűlésekben azonban a Jobbiké az egyértelmű második hely, s mivel itt a szavazatok számszerűen több voksot jelentenek, mint a fővárosi és megyei jogú városi szavazatok, a Jobbiké az országos második hely. Felhívták a figyelmet arra is, hogy igen csekély az MSZP és a Jobbik közti országos különbség, ráadásul a DK és az Együtt-PM eredményét is a szocialistákéhoz adva, a baloldal csaknem 26 százalékos eredménye áll szemben a Jobbik 17 százalékával.

Pállfy nem tudja, mi lesz
A végleges jogi eredmények megállapítása előtt nem tudnak megalakulni az önkormányzatok képviselő-testületei - mondta Pálffy Ilona.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke ismertette az önkormányzati és nemzetiségi választások nem jogerős eredményeit, s elmondta, ha mindenki kihasználja a jogorvoslatokra rendelkezésre álló határidőket, akkor a végleges jogi eredmény november 10. körül várható. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben ugyanakkor az áll, hogy a képviselő-testület és a megyei közgyűlés a választást követő 15 napon belül tartja meg az alakuló ülését.
Az NVI elnökétől erre utalva azt kérdezték, melyik törvény az erősebb, tehát mi a helyzet akkor, ha a jogorvoslati eljárás 15 napon túl húzódik. Pálffy nem tudta eldönteni, melyik törvény erősebb, de szerinte nem tud megalakulni egy települési önkormányzat, amíg nincs meg a jogerős végeredmény.
Egyébként 14 helyen időközi polgármester-választást kell tartani: hét településen szavazategyenlőség alakult ki a jelöltek között, hét településen pedig jelölt hiányában vasárnap elmaradt a polgármester-választás.
A választáson a végleges részvételi arány 44,3 százalékos volt.

A Political Capitalnak (PC) a voksolás következményeit levonó elemzése arra is kitért: a politikától való elfordulást jelzi a folyamatosan csökkenő részvétel, hiszen 2006 óta folyamatosan elmarad a részvétel az előző önkormányzati választásokétól. "A kormánnyal nem szimpatizálók jelentős részének inaktivitása a Fidesz rendszerének legfőbb támasza. Az alacsony részvétel biztosítja ugyanis, hogy a választásról választásra fogyatkozó Fidesz-tábor rendre elegendőnek bizonyul a győzelemhez" - írták.

Lényegesen kevesebb szavazattal aratott ugyanis hasonlóan nagy győzelmet a kormányoldal, mint négy évvel ezelőtt. 2010-hez képest a Fidesz mintegy 5 százalékponttal visszaesett, s noha Tarlós István újra elnyerte a főpolgármesteri címet, ő is sokkal kevesebb szavazatot kapott (290 675), mint 2010-ben (321 908), s mindössze 13 százalékponttal kapott többet, mint Bokros Lajos.

Ami az MSZP-t, illetve a baloldalt illeti, a három párt összesített 26 százalékos eredménye némiképp meghaladja a 2010-es önálló szocialista eredményt - a baloldal tehát egyáltalán nem tűnt el, csupán több pártból áll össze a hasonló végeredmény - fogalmazott a PC. Azokon a politikailag releváns helyeken, ahol a baloldal most is és négy éve is nyerni tudott (XIII. XIX., XX. kerület, Szeged), idén nagyobb arányú győzelmet arattak. A Fidesz két budapesti kerületet (XIV., XV.) és két megyei jogú várost (Békéscsaba, Salgótarján) veszített el, a közgyűlési többség azonban a békési városban is a Fideszé maradt. Ugyanakkor: noha 20 megyei jogú városban továbbra is fideszes lesz a városvezető, két kivétellel jóval kisebb arányban győztek, mint négy évvel korábban.

A PC szerint a Fidesz alternatívájának hiányát jelzi, hogy úgy is meg tudta őrizni minden megyei közgyűlésben az abszolút többségét, hogy (egy megye kivételével) mindenhol visszaesett támogatottsága. A közgyűlésekben ráadásul az MSZP-nek csak egyetlen megyében sikerült megelőznie a Jobbikot, de további 9 megyében a baloldali pártok együttesen még mindig több szavazatot kaptak a szélsőjobboldali pártnál. Négy évvel ezelőtt a Jobbik csak három megyében előzte meg az MSZP-t.

A baloldali pártok között a megyei közgyűlésekben és a fővárosban továbbra is az MSZP vezet, őket követi a DK, és az Együtt zárja a sort, bár Budapesten a különbségek kisebbek. A PC kitért arra is: az LMP az önkormányzati választások legnagyobb vesztese, hiszen országosan nem tudták bővíteni táborukat, Budapesten pedig nemcsak a főpolgármester-jelöltjük teljesített jóval gyengébben, mint négy éve (9,9 százalékról 5,7 százalékra estek vissza), de a polgármesterjelöltjeik is - egy kivétellel - mindenhol rosszabbul szerepeltek.

 
A legnagyobb bukások
- A Fidesz "visszafoglalta" Esztergomot: jelöltjük, Romanek Etelka 46,8 százalékot szerzett, Tétényi Éva független polgármester pedig 43,3-at
- A fideszes Balázs Árpád 1994 óta vezette Siófokot, most 62-35 százalékos arányban maradt alul Lengyel Róbert független jelölttel szemben, akit hallgatólagosan a baloldal és a Jobbik is támogatott
- A kormánypárti színekben induló Kozmann György kajak-kenus olimpiai bajnok Pakson 78-22 százalékarányban kapott ki a Néppárt jelöltjétől, Süli Jánostól
- Miskolcon nem jött be Pásztor Albert leigazolása a baloldalnak: 33 százalékos eredményével elmaradt az MSZP négy évvel ezelőtti jelöltje, Káli Sándor 38 százalékától
- A fővárosi VII. kerületben a várakozásokkal ellentétben az eddigi fideszes polgármester, Vattamány Zsolt 44-32 százalékos arányban győzött a baloldali pártok DK-s jelöltje, Farkas Ferenc előtt
- A jobbikos Juhász Oszkárt leváltották a gyöngyöspataiak: 55-36 arányban fideszes riválisára szavaztak.
- Felsőregmecen Gergely Zoltánnak, a Fidesz jelöltjének 176 szavazatból 9-et sikerült elhoznia a polgármester-választáson, ez 5,1 százalékos eredmény, ennél rosszabbul sehol nem teljesített a kormánypárt
- Felsőmocsoládon polgármesternek választották Mocsai Tamás válogatott kézilabdázót. Mocsai Lajos fia függetlenként indult és több mint 62 százalékos eredménnyel utasította maga mögé Ladányiné Kozár Anikót, a Fidesz-KDNP jelöltjét
A legyőzhetetlenek
- Szegeden a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Kothencz János a 2010-es kormánypárti 46-tal szemben most csak a szavazatok 36,88 százalékát tudta összeszedni, míg az MSZP-s Botka László 52 százalékról 58-ra növelte előnyét
- A XIII. kerületben Tóth József szocialista polgármester csaknem 70 százalékkal győzött, a 21 fős képviselő-testület 15 tagja szintén MSZP-s lesz
- Polgárdi polgármestere, Nyikos László csaknem 84 százalékkal nyert a Fidesz jelöltjével, Szilasy Katalinnal szemben, aki alig több mint 16 százalékot kapott. Nyikos korábban fideszes támogatással nyert, most azonban már nem támogatták
- Debrecenben a fideszes Papp László - Kósa Lajos utódja - 56,41 százalékot szerzett, a második helyezett, a jobbikos jelölt mindössze 15 százalékot kapott.
A legbotrányosabbak
- Egyedüli jelöltként, függetlenként indult a polgármesteri posztért Fülöpházán a "vak komondoros" Balogh József, aki legutóbb fideszes színekben indult. Nyert is, 100 százalékos támogatottsággal
- Simán bejutott a püspökladányi önkormányzat képviselő-testületébe Kiss Zsigmond, az augusztusban lemondott fideszes alpolgármester, akiről több videó is megjelent, ahogy a helyi fesztiválon részegen dülöngél, és egy fiatal lányt molesztál
- A zászlóégető, izraeli politikus-bábukat nyilvánosan akasztó Orosz Mihály Zoltán 39 százalékkal újrázhat érpataki polgármesterként
- A jobbikos Toroczkai László - egyetlen indulóként - 100 százalékkal győzött Ásotthalmon, így polgármester marad