"2018-ban az lesz a tét, hogy a Fidesz vagy a Jobbik irányítsa az országot" - közölte még a választások éjszakáján a Jobbik elnöke. Vona Gábor hatalmas sikerként értékelte az önkormányzati voksolás eredményét, szerinte ezzel a radikális párt megkezdheti a felkészülést a kormányzásra, ugyanis a "kétharmad sem tart örökké". Sőt, Vona hétfőn a parlamentben napirend előtt lényegében azt is állította, ma is a Jobbik kormányoz, hiszen a szélsőjobboldali párt ötletei, programpontjai immár a fideszes kormányzati cselekvés részei. "Rezsicsökkentés, bankok megadóztatása, devizahitelek forintosítása, keleti nyitás, kettős állampolgárság, közmunkaprogram és a sort még persze folytathatnám" - sorolta a pártelnök, hozzátéve: "mi ennek csak örülünk, ez azt jelenti, hogy egy kétharmados kormányra ráhatásunk van."
Valójában Vona 12 éve nemhogy ráhatását, testvériségét is kifejezte a Fidesszel, hiszen egy jobboldali fiatalokat megmozdító tömörülés szükségében hitt, amely a mai kormánypártot segítheti. Ekkortájt egyetemi szervezetként aktívan részt vettek a 2002-es választásokon vereséget szenvedő fideszesek megmozdulásain. 1999 novemberében, az ELTE Bölcsészkarán alapították a Jobboldali Ifjúsági Közösséget, amely előbb civil szervezetté, majd 2003 októberében párttá alakult. Vezéralakja, Vona - hasonlóan a Jobbik vezetőségének legtöbb tagjához - az ELTE hallgatói önkormányzatának elnökségében szerezte első politikai tapasztalatait, de vezetője volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének, 2002-ben pedig Orbán Viktor személyes meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért polgári körnek is. A 2006-os választásokon viszont a Jobbik és a MIÉP szövetségben indult, de Harmadik út néven mindössze 2,2 százalékos eredményt értek el.Csurka István pártjával azonban Kovács Dávid a Jobbik első elnök állapodott meg, így a kudarcért is ő felelt.
A 2006 őszén pártelnökké választott Vona az önálló politizálás és pártépítés mellett döntött, nyilvánosságot pedig a kormányellenes megmozdulásokban való részvételükkel kaphattak. Az új vezető bejelentette, hogy a fiatalok számára egy új szervezetet hoznak létre, melyet többek között a Demokrata főszerkesztőjével, Bencsik Andrással ötlöttek ki. Vona nyáron alapítója és első elnöke lett a Magyar Gárda Egyesületnek, mely 2007. augusztus 25-én a Sándor-palota előtt alakult meg az első 56 gárdista eskütételével. A Fidesz kivételével minden parlamenti párt élesen elhatárolódott a szélsőséges militarista szervezettől.
Közben a Jobbik meglepő sikerrel szerepelt a 2009-es EP-választáson, vélhetően azért, mert jelöltjei közé emelte a 2006-os zavargások után elhíresült Morvai Krisztina jogászt. A párt három képviselőt is juttatott Brüsszelbe, a 2010-es országgyűlési választásokra pedig olyan országos politikai tényezővé váltak, hogy bejutottak a parlamentbe is, a harmadik legnagyobb frakciót alkotva 47 képviselővel. Mindez nyilvánvalóan pénzt és nyilvános szereplési lehetőséget biztosított a pártnak, ám a 2010-es önkormányzati választáson ettől még nem járt országos sikerrel, sőt, a nagyobb települések zömében nem is indított polgármester-jelöltet, így csak bizonyos régiókban hódított posztokat.
Mindez azonban mára megváltozott: a 2014-es áprilisi országgyűlési választás egyértelműen megmutatta, hogy a korábban elsősorban Kelet-Magyarországon és északon népszerű Jobbik megvetette a lábát az ország közepén, a fővárosban, sőt, a Dunántúlon is, leginkább délnyugaton - országszerte több mint egymillióan szavaztak rájuk. Noha az egy hónappal későbbi uniós választás visszalépést jelentett a Jobbiknak is (ezúttal is csak 3 képviselői helyet tudtak szerezni), ám májusban az áprilisinál jóval alacsonyabb volt a részvétel, és az eleve erősen euroszkeptikus Jobbik nehezen tudta mozgósítani híveit a keveseket érintő EP-választásra.
Az önkormányzati választásokon ugyanakkor meg tudta tartani az általa vezetett települések többségét, sőt, újabbakat nyert el, valamint egy megyét kivéve a második legnagyobb párt lett a megyei közgyűlésekben. Azt már a jelöltállítási adatokból is lehetett látni, hogy a párt igyekezett megerősíteni magát a városok szintjén, korábban ugyanis főként a kisebb településeken volt jelen. 2010-ben csak két kicsi és egy közepes méretű településen (Tiszavasvári) tudott polgármesteri pozíciót szerezni, majd később 12 települést vezethetett, részben a függetlenként győztes polgármesterek Jobbikba lépésének, részben időközi választások eredményeképp. Ehhez képest most 14 településen nyert a Jobbik polgármesterjelöltje, köztük több közepes városban, így Tapolcán, Tiszavasváriban, Ózdon és Törökszentmiklóson. Emellett 6 további településen a Jobbik által is támogatott független polgármesterjelölt nyert. Ez összesen 20 településvezetői poszt, ami korábbi várakozásunk alsó határának felel meg - elemezte a Political Capital (PC).
Az elemzői értékelés szerint a Jobbik által képviselt szigorú rendpártiság, a diszkriminatív szociálpolitika és az oktatási szegregáció tehát még több településen erősödhet fel, ám az, hogy Vona Gábor pártelnök a voksolás után a kormánypárt 2018-as kihívójaként pozicionálta pártját, kissé túlzó. "A Jobbik ettől még nagyon messze van, a leginkább vágyott miskolci polgármesteri széket nem sikerült elnyerni, Budapesten pedig legfeljebb az LMP megelőzésének örülhet a szélsőjobboldali párt" - hívták fel a figyelmet.
A PC szerint a főváros továbbra is a szélsőjobboldali párt leggyengébb pontja, hiába igyekezett ugyanis mérséklet kampányt folytatni, Budapesten nem tudott lényegesen előrébb lépni. Bár a párt mind a 23 kerületben indult, polgármesterjelöltjei összesen mindössze 40590 voksot kaptak. Ez messze elmarad a tavaszi országgyűlési választáson a Jobbik pártlistájára leadott szavazatok számától (111 129), de még az EP fővárosi választási eredménytől (51 995) is - emlékeztettek.
A most töredékszavazatként hasznosuló bő 40 ezer voks egyetlen képviselői helyet eredményezett a Jobbik számára a Fővárosi Közgyűlésben, Staudt Gábor, a párt főpolgármester-jelöltje 42 093 szavazattal (ez mintegy 1700-zal kevesebb a négy évvel ezelőttinél) 7,1 százalékot szerzett, ezzel messze leszakadva az első két helyzettől a harmadik helyen végzett. A párt fővárosban legfeljebb annak örülhet, hogy megelőzte a 2010-ben még erősebb LMP-t - írta a PC.
Nincs rá reális esély, hogy a Jobbik váltópártja legyen a Fidesznek, hiszen az egy szekunder, protest párt csupán. Már csak azért sem lehet a Jobbik a váltóerő, mert noha bizonyos fővárosi balliberális körök, illetve médiumok szeretik azt érzékeltetni, hogy a baloldal egyenlő darabokra töredezett, de valójában az MSZP megmaradt országos nagypártnak, igazi váltópártnak, függetlenül jelenlegi támogatottságától.