Előfizetés

"Putyin most olyan, mint Puskin"

Publikálás dátuma
2014.10.15. 17:40
Forrás: Saun Gallup/Getty Images
Az oroszok egyre jobban szeretik Vlagyimir Putyint, de ezt nem tartják személyi kultusznak - legalábbis a moszkvai Levada közvélemény-kutató központ szociológusai szerint.

Számos orosz számára Vlagyimir Putyin sokáig a "remény elnöke" maradt, jóval kevesebben voltak, akik úgy vélték, hogy sikeresen oldja meg az ország problémáit. 2014 szeptemberében viszont első ízben magasabb volt azon válaszadók száma, akik szerint Putyin a realitások embere. "Ennek nincs köze a valós problémák megoldásához, sokkal inkább az elnök irányvonala soha nem látott támogatottságáról tanúskodik" – közölte a Vedomosztyi.ru hírportál szerdai írása szerint Natalja Zorkaja, a Levada központ szociológusa.

A megkérdezettek 31 százaléka azonosul az elnök nézeteivel, 23 százalék kész támogatni Putyint mindaddig, amíg "kész demokratikus és piaci reformokat véghezvinni", további 17 százalék pedig "megfelelő politikusok híján" támogatja a jelenlegi vezetőket.

A válaszadók 42 százaléka szerint Putyin őszintén akar javítani a lakosság helyzetén, további 28 százalékuk szerint hat éven belül ez sikerülni is fog neki.

Jelentősen csökkent azoknak a száma, akik szerint a lakosság belefáradt abba, hogy az elnöktől még a saját életében pozitív eredményeket várjon: míg 2013 augusztusában ez az arány még 19 százalék volt, idén szeptemberben viszont már csak 9 százalék.

Zorkaja szerint a lakosságnak a hatalomhoz való viszonyulását a nyílt nyugatellenesség szemszögéből kell nézni. A társadalom egy része megszabadult a nyugati eszmék követésének igényétől, előtérbe került az egység, visszaszorultak az egyéni érdekek. Az ukrán válság előtt körülbelül 25 százalék volt a demokratikus beállítottságú lakosok aránya, de ez az arány jelentősen csökkent a Krím Oroszországhoz való csatolásának támogatottsága miatt.

Putyin szinte kizárólagos támogatottságában ugyanakkor a megkérdezettek nem látják a személyi kultusz jegyeit. Míg 2010 júliusában a válaszadók 27 százaléka látott erre utaló jeleket, jelenleg csak 19 százalék, szemben a 40 százalékkal, aki szerint egyáltalán nincsen személyi kultusz. "Az emberek nem szeretik a Szovjetunióhoz viszonyítást, Putyin pedig minden kritikán felül áll, ő most olyan mint Puskin - mindnyájunké. Nem tudni, ebbe mennyire játszik bele a lelkesedés és az arra való hajlam, hogy szemet hunyjanak a problémák felett" – mutatott rá a szociológus.

Orbán "autoriter rohamai"

Publikálás dátuma
2014.10.15. 15:56
Fotó: Népszava
Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról és az arra adott európai reakciókról közölt cikket az osztrák és a magyar államfő szerdai budapesti találkozójához kapcsolódóan a Der Standard című liberális osztrák napilap.

Felfoghatatlan, hogyan hagyhatják magukat az orruknál fogva vezetni Orbán Viktor európai partnerei - vélekedett jegyzetében Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója. Amikor Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök szerdán hivatali partnerénél, Áder Jánosnál tesz látogatást, tudnia kell: Áder végül minden törvényt aláír, amelyet Orbán előterjeszt. Így volt ez annál a földtörvénynél is, amelynek alapján most "kisajátítják külföldi gazdák birtokait" - fogalmaz a tudósító.

A szerző szerint az EU eddigi ártalmatlan reakcióitól Orbán csak megerősítve látja magát "autoriter rohamaiban", Fischer budapesti látogatása pedig értelmetlen rutingyakorlat csak, ha Bécs nem száll síkra határozottan azért, hogy az eddiginél "komolyabb fegyverzetet" sorakoztassanak fel az Orbán-kormány ellen az európai színtéren.

A Rzeczpospolita szerdán Jaroslaw Gizinskinek, a jobbközép napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztőjének terjedelmes véleménycikkét közölte a vasárnapi önkormányzati választásokról.
Elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy az elsöprő győzelem után a Fidesz rendelkezésére álló három és fél "választásmentes" év lehetővé teszi az ország makrogazdasági helyzetét javító - például a nagy államadósságot csökkentő - népszerűtlen döntések meghozatalát. Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében azonban a várakozások ellenére nem tért ki a hosszú távú strukturális változásokra, ehelyett főként a kormány eredményeire összpontosított.

A cikk a Fidesz győzelmének okai között említi "a választók tetszésének elnyerésére irányuló" intézkedéseket - első helyen a rezsicsökkentést -, továbbá a devizahitelesek segítését. A választási eredményre Gizinski szerint a leginkább a baloldal gyengesége hatott ki, s a baloldali pártok kompromisszumképtelensége miatt az ország második legerősebb pártja a Jobbik lett.

Áder: A földvita ellenére is jó az osztrák-magyar kapcsolat

Publikálás dátuma
2014.10.15. 15:42
Forrás: MTI Fotó: Kovács Tamás
A vitás kérdések nem befolyásolhatják a jó magyar-osztrák politikai és gazdasági kapcsolatokat - mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten.

Az államfő ezt a földkérdéssel kapcsolatos újságírói érdeklődésre jelentette ki, miután délelőtt megbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel a Sándor-palotában.

A két államfő sajtótájékoztatóján Heinz Fischer ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az elnökök feladata, hogy tárgyaljanak egy konkrét törvényről, de abban egyetértenek, hogy az ügyben az Európai Bizottság döntése vált szükségessé, és azt tiszteletben kell tartani.

Áder János hozzátette: meg kell várni a remélhetőleg hamar megszülető döntést, és annak korrekt végrehajtása mindkét ország érdeke.

A magyar köztársasági elnök a megbeszélés témái között említette a két ország közötti gazdasági együttműködést. Ezzel kapcsolatban kifejtette: Ausztria a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és az osztrák működő tőke érdeklődése a 2013-as megtorpanás után idén ismét erősödni látszik Magyarország iránt. Két évvel ezelőtti találkozójukon, amikor a magyar gazdaság helyzetéről beszéltek, még a válságkezelés időszakában volt Magyarország, de mostanra már sikerrel teljesítette azt a célt, hogy "ne váljon Európa újabb beteg emberévé" az ország - vélekedett. Hozzáfűzte: sikerült leszorítani az inflációt, csökkenteni a munkanélküliséget, két éve 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, megállították az államadósság növekedését, és az elmúlt fél évben beindult gazdasági növekedés.

Az osztrák elnök azt mondta, örömmel hallottak a gazdasági eredményekről. Egyúttal megjegyezte: Ausztriában a legalacsonyabb a munkanélküliség az európai országok közül, és az egy főre eső jövedelem is nagyon jól alakul.

Áder János kitért az energetikai kérdésekre is. Kiemelte: mindkét országnak érdeke, hogy a Déli Áramlat megépüljön, ahogyan az is fontos, hogy mindkét ország állampolgárainak és vállalkozásainak a gázellátását megfelelően biztosíthassák. 

Az uniós kérdéseket illetően a magyar államfő arról beszélt: mindkét országnak érdekében áll, hogy az új Európai Bizottság mielőbb elkezdje a munkáját, és a személyi kérdéseket meghaladva az EU legfontosabb érdemi kérdéseivel kezdjen el foglalkozni.

Áder János kérdésre emlékeztetett arra, hogy 2011-ben Ausztriában is bevezették a bankadót. A devizahitelesek helyzetéről pedig azt mondta, hogy több százezer magyar család került nehéz helyzetbe az elmúlt években, és a magyar kormány arra törekedett, hogy ez a probléma ne terebélyesedjen szociális gonddá. Ezért született egy jogi megoldás, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányosnak talált, most a vita a bíróságokon zajlik a bankok és a kormány között, és amint a jogerős döntések megszületnek, a kormány továbbléphet a családok problémáinak megoldására - magyarázta.

Heinz Fischer arról beszélt, hogy az osztrák törvényhozásban a kormánypártoknak 99, az ellenzéknek 84 mandátuma van, ami erősíti azt a demokráciafelfogást, hogy egyenrangú feleknek kell lenniük. A kormány és az ellenzék feladatai ugyan eltérőek, de fontos az ellenzék kontrolljoga - vélekedett.

Az osztrák elnök azt is megjegyezte, hogy a két ország Ukrajnát illetően egyetért abban, hogy el kell utasítani a fekete-fehér megközelítést. Remélhetőleg a mostani fegyverszünet meghosszabbodhat, és rendben lebonyolítható lesz a választás azokon a területeken, amelyeket a  kormány az ellenőrzése alatt tart - közölte. Hozzáfűzte: olyan megoldásra van szükség, amelynek révén Ukrajna mind Európával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápolhat.

A sajtótájékoztatón Áder János emlékeztetett arra, hogy első hivatalos útja 2012-ben Bécsbe vezetett, és azóta is gyakran találkozik osztrák kollégájával. 

Heinz Fischer is felidézte, hogy 2004-ben, első elnöki mandátuma kezdetén Budapestre látogatott el először, mivel a magyar-osztrák kapcsolatokat szívügyének tekinti.