Hová tűntek az Ökotárs-ügy iratai?

Publikálás dátuma
2014.10.16. 07:05
Házkutatás szeptember 8-án. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Megfeledkezhettek az V. kerületi rendőrkapitányságon azokról az iratokról, amelyeket a rendőrség kérésére adott át az Ökotárs Alapítvány augusztus 14-én. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) augusztus utolsó hetében telefonon érdeklődött az alapítványnál, hogy adtak-e át dokumentumokat az V. kerületi rendőrkapitányságnak - értesült lapunk. Az NNI épp augusztus 14-én indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen, miközben az Ökotárs irataiból és az ügyben az eredeti feljelentést tevő Tényi István vallomásából sem lehettek még információik. 

Mint megírtuk, Tényit - a belvárosi Fidesz-szervezet tagját - csak szeptember 12-én hallgatták ki először az NNI gazdasági bűnözés elleni főosztályán. Tényi vallomásában csak a Magyar Nemzet június 23-i cikkét és Csepreghy Nándor - a Miniszterelnökség helyettes államtitkára - nyilatkozatát ismertette a nyomozókkal.

Vallomásából az is kiderült, hogy pusztán azért tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen, mert a napilap cikkében azt olvasta, hogy korábbi munkáltatója, a SZERSA Oktatási Központ vezetője, Matiszlovicsné Horváth Éva is tagja volt a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatairól döntő bírálóbizottságnak. Matiszlovicsné még 2013 januárjában kirúgta a tanárként a szervezetnél dolgozó Tényit, mert rendszeresen politizált óráin.

A férfinak - vallomása szerint - azért vált gyanússá Matiszlovicsné, mert dolgozott pályázatíróként is, és "szerezhetett esetleg a SZERSA részére is pénzt így, mind nemzetközi, mind uniós, mind magyar pénzalapból származóan". Vagyis Tényi - mint később a vs.hu-nak elmondta - eredetileg nem is az Ökotárs, hanem "a SZERSA-t illetően tett bejelentést" költségvetési csalás gyanújával.

Ennek ellenére az ügyészség július 15-én már sikkasztás gyanújával rendelt el feljelentés-kiegészítést, amellyel az V. kerületi rendőrkapitányságot bízta meg. Pedig Tényi komolytalan feljelentésén kívül akkor elvileg még semmilyen más információ nem lehetett a birtokukban, és a tanárt sem hallgatták még ki. Értesülésünk szerint az Ökotárshoz csak július 30-án érkezett meg az V. kerületi rendőrség - július 25-én kelt - levele, amelyben azokat az iratokat, szerződéseket kérték ki, amelyek alapján az Ökotárs jogosult a Norvég Alap támogatásainak szétosztására.

Továbbá kérték, hogy a "támogatások kritériumrendszerét kijelölő" iratokat is adják át, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek már a konkrét támogatások odaítélése után keletkeztek. Utóbbiakat csak részlegesen adták át, mivel egy részük nyilvános, a többi viszont személyiségi jogi okokból nem volt átadható. Az ORFK azonban nem várta meg az Ökotárs iratait, és az ügyet már ezt megelőzve az NNI hatáskörébe utalta. Az irodának augusztus 14-ig volt lehetősége dönteni a nyomozás elrendeléséről, amelyet végül az alapítványi dokumentumok ismerete nélkül tett meg. Az is kérdés, miért nem tudott arról az ORFK, hogy a belvárosi rendőrkapitányság már adatokat kért be az ügyben.

Nem úgy vizsgálták Rogánt

Publikálás dátuma
2014.10.16. 07:00
A Rogán család által lakott luxusingatlan egyre csak nőtt a vagyonbevallásokban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Állítása ellenére Rogán Antallal szemben biztosan nem folytatott vagyonosodási vizsgálatot a NAV, a fideszes politikus által említett 30 (vagy 40) napos ellenőrzés alatt ugyanis csupán azt lehetett vizsgálni, hogy bevallott jövedelmeit iratokkal alá tudja-e támasztani - az adószakértő szerint. Vagyis a hatóság nem vizsgálta, hogy kiadásai magasabbak-e a bevételeinél, azaz bevallott jövedelmeiből 2009-ben megvásárolhatta-e azt a budai luxuslakást, amely vagyonnyilatkozata alapján 2014-ig még csak 50 százalékban volt a tulajdona.

Lapzártánkig nem válaszolt a Fidesz frakciója azon kérdésünkre, hogy saját kérésére valóban folytatott-e vagyonosodási vizsgálatot Rogán Antallal szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), holott mint az RTL Klub keddi Híradójában Rogán bejelentette: lezárult az ellene folytatott ellenőrzés, ezért "most már nyugodtan alhat", hiszen "minden forint eredetét igazolta, a NAV nem állapított meg adóhiányt". Azt is mondta, hogy a lakásával kapcsolatos minden forrás és forint eredetét igazolnia kellett, és közel 30 vagy 40 napos vizsgálat alatt az adóhivatal végül is az igazolásokat elfogadta, adóhiányt nem állapított meg.

Rogán az áprilisi országgyűlési választás előtt ígérte meg, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez maga ellen az adóhatóságnál, miután kiderült: március 21.-31. között kétszer is kijavította 2013-as képviselői vagyonnyilatkozatát. A megelőző öt évben ugyanis 50 százalékos tulajdonrészt jelölt meg bevallásában egy 2009-ben vásárolt budai luxuslakásban, amelynek másik fele a bevallás szerint felesége tulajdonában volt. A kézírással javított bevallás szerint viszont már a teljes ingatlan Rogáné lett. Azonban az Index áprilisi cikke felvetette: a frakcióvezető 1998-tól - politikusi karrierje kezdetétől - keletkezett jövedelmei és vagyonnyilatkozatai alapján nem világos, hogy honnan volt pénze 2009-ben a szakértők szerint mintegy 80-100 millió forint értékű lakás megvásárlására. 

Az ellentmondások ellenére Rogán Antal nyilatkozata alapján biztosan nem folytatott vele szemben vagyonosodási vizsgálatot a NAV, hanem csupán egy formai eljárást, "az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést" folytathatott le az adóhatóság. Angyal József adószakértő szerint ugyanis a Rogán által említett 30-40 napos eljárás (iratpótlás vagy a vizsgálat elhúzódása miatt tarthat 40 napig, egyébként 30 napos) során pusztán azt ellenőrzik, hogy az adózó - legfeljebb 2008-ra visszamenőleg - határidőre megtette-e az adóbevallását, és a bevallott bevételeit iratokkal alá tudja-e támasztani.

Rogán ellen csak akkor indulhatott volna vagyonosodási vizsgálat, ha a NAV szerint feltételezhető - például sajtóinformációk alapján -, hogy a politikus bevallott, illetve az adómentes és nem bevallásköteles bevételei - például családi kölcsön, örökség - kisebbek, mint kiadásai - tette hozzá. Ez esetben az adóhatóságnak hivatalból el kell indítania a jövedelembevallások utólagos vizsgálatát - ennek része lehet a vagyonosodási vizsgálat -, amely alapesetben 90 napos, de általában egy éven belül nem szokott lezárulni.

A adószakértő szerint Rogán csak abban az esetben kezdeményezhetett volna maga ellen vagyonosodási vizsgálatot, ha önmaga számára terhelő adatokkal támasztja alá bejelentését, így megalapozottá válik a gyanú. A politikus ellen lefolytatott 30 napos eljárás során ráadásul - Rogán állításával szemben - adóhiányt nem, csak mulasztási bírságot lehet megállapítani.

Angyal József úgy fogalmazott, Magyarországon az a sajátos helyzet, hogy nem lehet eltitkolt jövedelmet bevallani, ugyanis az illegális módon szerzett bevételeket is dokumentumokkal kell igazolni. Emiatt például a képviselői vagyonnyilatkozatok alapján sem indulhat NAV-eljárás a politikusok ellen, mivel nincsenek hozzájuk csatolva a megfelelő igazolások - tette hozzá a szakértő.

A NAV korábban lapunknak és más médiumoknak sem árult el semmit - adótitokra hivatkozva - a Rogánnal szemben indított állítólagos vizsgálatról, vagyis amíg a fideszes politikus nem hozza nyilvánosságra az ellenőrzés dokumentumait, nem tudhatjuk, hogy milyen típusú vizsgálatot folytatott az adóhatóság, és hogy milyen információk, bejelentések alapján.

A Rogán-ügy kapcsán korábban a NAV-nál bejelentést tevő Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke kijelentette: a vizsgálat nem jelent semmit, mert az állami szervek a Fidesz hatalmában vannak. Rogán viszont tegnap azt mondta: "Most már papírom is van arról, hogy azok, amikkel a politikai ellenfeleim támadnak, azok nem felelnek meg a valóságnak". A Fidesz-frakció azonban kérdésünkre nem árulta el, hogy a politikus nyilvánosságra hozza-e a dokumentumot.

Kormánypárti ingatlanügyek
- A Rogán-ügy kipattanása után a szintén a Pasa Parkban élő a fideszes Varga Mihály is módosította vagyonnyilatkozatát. A nemzetgazdasági miniszter egy osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázs rá eső tulajdonrészét "felejtette el".
- Miniszteri kinevezése után derült ki, hogy Szijjártó Péter feleségével közösen egy 167 millió forint értékű dunakeszi luxusvillát vásárolt. A tárcavezető először azt közölte, a vételárat több forrásból teremtették elő: 80 millió forint volt saját, 10 millió a felesége megtakarítása, 33 milliót Szijjártó, 10 milliót a felesége szülei adtak ajándékként, további 34 milliót pedig szüleitől kapott kölcsönként. Másnap viszont a miniszter sajtófőnöke már azt közölte, hogy a ház vételárának forrásai között "egy 12 millió forintos tétel hibásan szerepelt", azaz Szijjártó házvásárlásra fordított megtakarítása csak 68 millió forint volt, és a miniszter valójában 45 millió forintot kapott kölcsönként, 34 milliót pedig ajándékként a szüleitől.
- Az RTL Klub kiderítette, hogy a Fidesz alelnökének a felesége, Porkoláb Gyöngyi egy közel 70 millió forint értékű, 155 négyzetméteres, 4 és fél szobás, Duna-parti luxuslakás tulajdonosa - ami így nem szerepelt Kósa Lajos vagyonnyilatkozatában. Ám az ingatlant a gyakorlatban a politikus használja. Kósa azt nyilatkozta, hogy a lakáshoz 2002 decemberében csereszerződéssel jutottak hozzá. Egy bírósági ítélet szerint viszont 2003 novemberében kötötték azt az adásvételi szerződést, amelynek keretében Kósa és felesége elcserélte debreceni, nagyerdei lakásukat az óbudaira.
- A 444.hu szerint mindössze havi 63570 forintot törleszt kamatmentesen, 25 éven keresztül a belvárosi önkormányzatnak Szentgyörgyvölgyi Péter - az V. kerület vasárnap megválasztott fideszes polgármestere, korábban alpolgármester és egy önkormányzati cég vezetője - egy 110 négyzetméteres önkormányzati lakásért. Szentgyörgyvölgyi 25 százalékos kedvezménnyel, 19.102.500 forintért vehette meg a hivatalosan 25.470.000 forint forgalmi értékűre becsült lakást az önkormányzati pénzből felújított Szerb utcai házban.

Kósa bemondta: kétévente lesznek választások

Még egy önkormányzati választás szól majd öt évre, utána visszatérnek a négyéves ciklusra, így kétévente, felváltva lesz majd országgyűlési képviselői, illetve önkormányzati választás - mondta a Fidesz ügyvezető alelnöke, hajdú-bihari elnöke szerdán Debrecenben.

Kósa Lajos a párt megyei kampányértékelő rendezvényén hozzátette: már most fel kell készülni arra, hogy nem lesz elég a négyévenkénti megmérettetés, "arra kényszerítjük magunkat, hogy kétévente forduljunk a választókhoz". 

A Fidesz alelnöke mértéktartásra, nagyvonalúságra, józanságra és emberségük megtartására intette a Fidesz-KDNP megválasztott polgármestereit és önkormányzati képviselőit. 

Felhívta a polgármesterek figyelmét arra: ne feledjék, hogy ők az egész falut, az egész várost irányítják, és azokért is dolgozniuk kell, azokat is meg kell nyerniük, akik nem rájuk szavaztak. 

"Nagy győzelmet arattunk, óriási a felelősségünk" - hangoztatta Kósa Lajos. Szerinte a politikai üzenet, a teljesítmény és a politikusi személyiség határozza meg, hogy továbbra is sikeresek lesznek-e.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen megválasztott polgármestere "hatalmas választói bizalom" megnyilvánulásaként értékelte, hogy 1998 óta folyamatosan az ő pártcsaládjuk képviselői irányíthatják Debrecent, és - mint mondta - 1998-ban fordult elő utoljára, hogy egyetlen egyéni választókerületet elveszítettek a cívis városban.

A város új polgármestere kijelentette: Debrecen ma Magyarország vezető vidéki szellemi és gazdasági központja, de a jövőben szeretnék erősíteni közigazgatási szerepét is. Ezért támogatják a kormány tervét, hogy Debrecen minisztériumi székhely legyen, és a városba költözzön a Földművelésügyi Minisztérium - tette hozzá.

Papp László együttműködést ajánlott a hajdú-bihari települések és a megyei önkormányzat vezetőinek.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP által már a választások idején megnevezett leendő elnöke nagy tapstól kísérve bejelentette: a választások eredményekén Hajdú-Bihar 82 településéből 43-at irányít a pártcsaládjukhoz tartozó vagy az által támogatott polgármester, s 244 képviselőjük járulhat hozzá a következő öt évben településük fejlesztéséhez.

Hozzátette: területfejlesztési célokra 93 milliárd forint áll majd rendelkezésükre, de az ágazati programokkal együtt összesen 600-700 milliárd fejlesztési forrást szeretnének az elkövetkező hét évben terület- és gazdaságfejlesztésre fordítani a megyében.

Szerző