S. Ábel ötven napja

Publikálás dátuma
2014.10.16. 07:19
Belépett egy lövészklubba, így legálisan vásárolhatott fegyvert (képünk illusztráció) FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Ötven nap közérdekű munkára enyhítette S. Ábel budapesti joghallgató korábban első fokon emberölés előkészülete és más bűncselekmények miatt kiszabott két és fél éves szabadságvesztését szerdán a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A tábla szerint a vádlott "csupán" közveszéllyel fenyegetést követett el, ami jóval enyhébb minősítésű bűncselekmény, mint az emberölés előkészülete. Az ügyvéd szerint hiba volt védencét egy ilyen "kis súlyú vétség" miatt meghurcolni.

Mint ismert, a ma 27 éves S. Ábel a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen több diáktársának megölésére készült 2006 és 2010 között. A vádirat szerint  a vádlott egy sportlövész-egyesületbe is belépett, ahol engedélyeket szerzett, majd 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt.

Ekkor arra készült, hogy az egyik nagy bevásárlóközpontban levő legalább huszonkét embert. A vádirat megemlíti, hogy S. Ábel egyetemi csoporttársai a fiú blogján olvasottakból valamint korábbi, külföldi iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat. A vádlott a rendőrségen kezdetben részletesen beszélt a tervezett cselekményekről, később azonban már tagadta bűnösségét.

S. Ábelt az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli emberölés előkészülete, garázdaság és súlyos testi sértés miatt tavaly ítélte nem jogerősen két és fél év szabadságvesztésre. Ez ellen az ügyész súlyosításért, a védő felmentésért fellebbezett, mondván, hogy a nyomozás elején ügyvéd nélkül rögzített vallomás nem használható fel bizonyítékként.

Tegnap a másodfokú eljárásban az ügyész ismét lényeges súlyosítást indítványozott, az ügyvéd viszont felmentést vagy új elsőfokú eljárást kért.

Felszólalásában a vádlott a bűnüldöző hatóságok eljárását kritizálta, az utolsó szó jogán pedig annyit mondott: "máig nem fér a fejembe, hogy bűnös lennék". A másodfokú bíróság végül alapjaiban változtatta meg az élet elleni cselekmény és a garázdaság minősítését, és mindezt a jóval enyhébben büntetendő közveszéllyel fenyegetésként értékelte.

Nehrer Péter tanácselnök szóbeli indoklásában kitért arra is, hogy S. Ábel beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott, ami szintén indokolttá teszi a büntetés enyhítését.

A bíró szerint az eljárás hátterében az is meghúzódhat, hogy a magyarok próbálnak "szert tenni" egy tömeggyilkosságra készülő elkövetőre, abból a megfontolásból, hogy "mi sem vagyunk alábbvalóak", mint más nemzetek, ahol ilyen cselekmények történnek, és ebben a média is közreműködik.

"Sajnálatos, ha a bűnüldöző hatóságok és a bíróság partner mindebben" - jelentette ki a bíró, hozzátéve: S. Ábel esetében komolynak, konkrétnak és közvetlennek csupán a közveszéllyel fenyegetés tekinthető, az emberölés előkészülete nem.

A bíróság jelentősen mérsékelte a bűnügyi költséget: kimondta, hogy az ötven nap szellemi munkakörben letöltendő közérdekű munkát S. Ábel évekig tartó előzetes letartóztatásával és házi őrizetével letöltöttnek kell tekinteni, mi több, még neki jár kártérítés.

Futó Barnabás, S. Ábel védője az ítélethirdetés után azt emelte ki, hogy a tábla korrekt döntése "helyre tette" az ügyet, szerinte ugyanis hiba védencét egy "kis súlyú vétség" miatt meghurcolni.

Szerző
Frissítve: 2014.10.15. 21:48

Már nem védi Schwezoffot a BZSH

Fegyelmi eljárást indított Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója ellen a szervezet elnöke és azonnali visszahívását is kezdeményezte. Tordai Péter erről körlevélben tájékoztatta a hitközség tagjait, és november elejére rendkívüli közgyűlést hívott össze, melyen a transzvesztita előadóként és katolikus kántorként is ismert Schwezoffról döntenek. 

Pedig Tordai szeptemberben a Mazsihisz állásfoglalására - amelyben "zavaros előélete", és a magyarországi zsidóságnak okozott presztízsveszteség miatt lemondásra szólította fel az ügyvezetőt - válaszul még úgy fogalmazott, mivel Schwezoff kinevezéséről júliusban a közgyűlés határozott, "meg van kötve a keze". A mostani fordulatot az Index információ szerint egy Schwezoff által írt körlevél hozta.

A szeptember óta Lázár János tanácsadójaként dolgozó Zoltai Gusztáv posztját öröklő ügyvezető különböző ingatlanberuházások kapcsán kezdett vádaskodni, és azt állította: "megválasztásom egyben felkérés és felhatalmazás is volt, hogy a BZSH átláthatatlan hatalmi-pénzügyi dzsungelében rendet tegyek". Schwezoff utalt a zsidó kerekasztal szeptemberi ülésére, ahol a Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének, hogy a kormány plusztámogatásokat ad a holokausztmúzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire.

A Mazsihisz szerette volna, ha a Sorsok Háza helyett a BZSH-hoz tartozó Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában létesülne az "együttélésre" koncentráló tárlat, és ehhez támogatási ígéretet is kaptak Lázártól. Schwezoff szerint - ez eddig nem volt nyilvános - összesen 2,7 milliárd forintot terveztek az évtizedek óta romos zsinagóga felújítására. Az ügyvezető szerint viszont Tordai erről nem tájékoztatta a BZSH-t. A portál úgy tudja, Schwezoff a levélben többször céloz arra, hogy Tordai saját üzletet akart kihozni a beruházásból, de eddig azt remélte, ebben az ügyvezető is támogatja majd.

"Tordai úr egészen addig nem konfrontálódott velem nyíltan, amíg remélte, hogy jóindulatáért cserébe kicsit oldalra nézek, ha mutyit találok" - írta Schwezoff. Mindezek után állt Tordai a Mazsihisz korábbi döntése mellé, de mivel az ügyvezető támogatása a botrányok ellenére sem rendült meg, izgalmasnak ígérkezik a novemberi közgyűlés.

Szerző

Már nem védi Schwezoffot a BZSH

Fegyelmi eljárást indított Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója ellen a szervezet elnöke és azonnali visszahívását is kezdeményezte. Tordai Péter erről körlevélben tájékoztatta a hitközség tagjait, és november elejére rendkívüli közgyűlést hívott össze, melyen a transzvesztita előadóként és katolikus kántorként is ismert Schwezoffról döntenek. 

Pedig Tordai szeptemberben a Mazsihisz állásfoglalására - amelyben "zavaros előélete", és a magyarországi zsidóságnak okozott presztízsveszteség miatt lemondásra szólította fel az ügyvezetőt - válaszul még úgy fogalmazott, mivel Schwezoff kinevezéséről júliusban a közgyűlés határozott, "meg van kötve a keze". A mostani fordulatot az Index információ szerint egy Schwezoff által írt körlevél hozta.

A szeptember óta Lázár János tanácsadójaként dolgozó Zoltai Gusztáv posztját öröklő ügyvezető különböző ingatlanberuházások kapcsán kezdett vádaskodni, és azt állította: "megválasztásom egyben felkérés és felhatalmazás is volt, hogy a BZSH átláthatatlan hatalmi-pénzügyi dzsungelében rendet tegyek". Schwezoff utalt a zsidó kerekasztal szeptemberi ülésére, ahol a Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének, hogy a kormány plusztámogatásokat ad a holokausztmúzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire.

A Mazsihisz szerette volna, ha a Sorsok Háza helyett a BZSH-hoz tartozó Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában létesülne az "együttélésre" koncentráló tárlat, és ehhez támogatási ígéretet is kaptak Lázártól. Schwezoff szerint - ez eddig nem volt nyilvános - összesen 2,7 milliárd forintot terveztek az évtizedek óta romos zsinagóga felújítására. Az ügyvezető szerint viszont Tordai erről nem tájékoztatta a BZSH-t. A portál úgy tudja, Schwezoff a levélben többször céloz arra, hogy Tordai saját üzletet akart kihozni a beruházásból, de eddig azt remélte, ebben az ügyvezető is támogatja majd.

"Tordai úr egészen addig nem konfrontálódott velem nyíltan, amíg remélte, hogy jóindulatáért cserébe kicsit oldalra nézek, ha mutyit találok" - írta Schwezoff. Mindezek után állt Tordai a Mazsihisz korábbi döntése mellé, de mivel az ügyvezető támogatása a botrányok ellenére sem rendült meg, izgalmasnak ígérkezik a novemberi közgyűlés.

Szerző