Lapzártánkig nem válaszolt a Fidesz frakciója azon kérdésünkre, hogy saját kérésére valóban folytatott-e vagyonosodási vizsgálatot Rogán Antallal szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), holott mint az RTL Klub keddi Híradójában Rogán bejelentette: lezárult az ellene folytatott ellenőrzés, ezért "most már nyugodtan alhat", hiszen "minden forint eredetét igazolta, a NAV nem állapított meg adóhiányt". Azt is mondta, hogy a lakásával kapcsolatos minden forrás és forint eredetét igazolnia kellett, és közel 30 vagy 40 napos vizsgálat alatt az adóhivatal végül is az igazolásokat elfogadta, adóhiányt nem állapított meg.
Rogán az áprilisi országgyűlési választás előtt ígérte meg, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez maga ellen az adóhatóságnál, miután kiderült: március 21.-31. között kétszer is kijavította 2013-as képviselői vagyonnyilatkozatát. A megelőző öt évben ugyanis 50 százalékos tulajdonrészt jelölt meg bevallásában egy 2009-ben vásárolt budai luxuslakásban, amelynek másik fele a bevallás szerint felesége tulajdonában volt. A kézírással javított bevallás szerint viszont már a teljes ingatlan Rogáné lett. Azonban az Index áprilisi cikke felvetette: a frakcióvezető 1998-tól - politikusi karrierje kezdetétől - keletkezett jövedelmei és vagyonnyilatkozatai alapján nem világos, hogy honnan volt pénze 2009-ben a szakértők szerint mintegy 80-100 millió forint értékű lakás megvásárlására.
Az ellentmondások ellenére Rogán Antal nyilatkozata alapján biztosan nem folytatott vele szemben vagyonosodási vizsgálatot a NAV, hanem csupán egy formai eljárást, "az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést" folytathatott le az adóhatóság. Angyal József adószakértő szerint ugyanis a Rogán által említett 30-40 napos eljárás (iratpótlás vagy a vizsgálat elhúzódása miatt tarthat 40 napig, egyébként 30 napos) során pusztán azt ellenőrzik, hogy az adózó - legfeljebb 2008-ra visszamenőleg - határidőre megtette-e az adóbevallását, és a bevallott bevételeit iratokkal alá tudja-e támasztani.
Rogán ellen csak akkor indulhatott volna vagyonosodási vizsgálat, ha a NAV szerint feltételezhető - például sajtóinformációk alapján -, hogy a politikus bevallott, illetve az adómentes és nem bevallásköteles bevételei - például családi kölcsön, örökség - kisebbek, mint kiadásai - tette hozzá. Ez esetben az adóhatóságnak hivatalból el kell indítania a jövedelembevallások utólagos vizsgálatát - ennek része lehet a vagyonosodási vizsgálat -, amely alapesetben 90 napos, de általában egy éven belül nem szokott lezárulni.
A adószakértő szerint Rogán csak abban az esetben kezdeményezhetett volna maga ellen vagyonosodási vizsgálatot, ha önmaga számára terhelő adatokkal támasztja alá bejelentését, így megalapozottá válik a gyanú. A politikus ellen lefolytatott 30 napos eljárás során ráadásul - Rogán állításával szemben - adóhiányt nem, csak mulasztási bírságot lehet megállapítani.
Angyal József úgy fogalmazott, Magyarországon az a sajátos helyzet, hogy nem lehet eltitkolt jövedelmet bevallani, ugyanis az illegális módon szerzett bevételeket is dokumentumokkal kell igazolni. Emiatt például a képviselői vagyonnyilatkozatok alapján sem indulhat NAV-eljárás a politikusok ellen, mivel nincsenek hozzájuk csatolva a megfelelő igazolások - tette hozzá a szakértő.
A NAV korábban lapunknak és más médiumoknak sem árult el semmit - adótitokra hivatkozva - a Rogánnal szemben indított állítólagos vizsgálatról, vagyis amíg a fideszes politikus nem hozza nyilvánosságra az ellenőrzés dokumentumait, nem tudhatjuk, hogy milyen típusú vizsgálatot folytatott az adóhatóság, és hogy milyen információk, bejelentések alapján.
A Rogán-ügy kapcsán korábban a NAV-nál bejelentést tevő Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke kijelentette: a vizsgálat nem jelent semmit, mert az állami szervek a Fidesz hatalmában vannak. Rogán viszont tegnap azt mondta: "Most már papírom is van arról, hogy azok, amikkel a politikai ellenfeleim támadnak, azok nem felelnek meg a valóságnak". A Fidesz-frakció azonban kérdésünkre nem árulta el, hogy a politikus nyilvánosságra hozza-e a dokumentumot.