büntetőeljárás;Debreceni Törvényszék;Magyar Gárda Mozgalom;
2014-10-17 18:00:00
Az ügyészség által benyújtott vád alapján D. Barnabással és 12 társával szemben a büntetőeljárásnak el sem kellett volna indulnia, a vád ugyanis nem felelt meg a törvényességi kritériumoknak. Az eljárás egyesülési jog megsértésének vétsége miatt indult, az ügyészség szerint a vádlottak a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda jogutód szervezetében, az Új Magyar Gárda Mozgalomban töltöttek be vezetői pozíciókat. Az ügyészség azt állapította meg, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom néhány apróbb változtatástól eltekintve nem különbözik a Magyar Gárdától, és a mozgalom ugyanúgy katonai, hierarchikus, parancsutasításos formában működő szervezet, rögzített szervezeti és szolgálati szabályzattal.
Első fokon, 2013. január 22-én a Debreceni Járásbíróság - bűncselekmény hiányában - felmentette D. Barnabást és 12 társát az egyesülési joggal visszaélés vétsége alól. A tanúvallomásokra alapozva kimondta, hogy a vádlottak a gyakorlatban nem viselték a vádban leírt funkciókat, az Új Magyar Gárda Mozgalom nem minősül társadalmi szervezetnek, magánszemélyek egyesülési jogon alapuló közösségéről van szó, amelynek működése nem rendszeres, és nincs nyilvántartott tagsága. A felmentés ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, így került másodfokra, a Debreceni Törvényszékre az eljárás. A másodfokú felülbírálatot a vád törvényességi vizsgálatával kell kezdeni, meg kell nézni azt, hogy mennyire pontosan körülírt maga a bűncselekmény.
"Jelen esetben a vádnak egyértelműen tartalmaznia kellett volna azt, hogy a vádlottak konkrétan milyen módon vettek részt vezetőként a mozgalomban. Így részletezni kellett volna az elkövetési magatartás idejét és módját is. Önmagában az, hogy a vád megnevezi a vádlottak titulusát, még nem igazolja azt, hogy ők valóban azokat a vezetői szerepköröket töltötték be" - állapította meg a másodfokú bíróság.
A törvényszék pénteki - jogerős határozatával - nem arról döntött, hogy a Debreceni Járásbíróság jogosan mentette-e fel a vádlottakat, hanem arról, hogy az elsőfokú bírósági eljárás nem törvényes vád alapján folyt. Így a mostani döntés sem a vádlottak bűnösségéről, sem ártatlanságukról nem rendelkezik. Miután a bűnösség kérdésében nem született eltérő állásfoglalás, harmadfokú eljárásra sincs lehetőség. Az eljárás vádlottainak bűnösségét vagy ártatlanságát legfeljebb egy másik büntetőeljárásban lehet megállapítani, ha elévülési időn belül az ügyészség ismételten vádat emelne.