Előfizetés

Nem állt meg a vád a Magyar Gárda tagjai ellen

A Debreceni Törvényszék pénteken hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és megszüntette a büntetőeljárást az Új Magyar Gárda Mozgalom 13 tagjával szemben.

Az ügyészség által benyújtott vád alapján D. Barnabással és 12 társával szemben a büntetőeljárásnak el sem kellett volna indulnia, a vád ugyanis nem felelt meg a törvényességi kritériumoknak. Az eljárás egyesülési jog megsértésének vétsége miatt indult, az ügyészség szerint a vádlottak a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda jogutód szervezetében, az Új Magyar Gárda Mozgalomban töltöttek be vezetői pozíciókat. Az ügyészség azt állapította meg, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom néhány apróbb változtatástól eltekintve nem különbözik a Magyar Gárdától, és a mozgalom ugyanúgy katonai, hierarchikus, parancsutasításos formában működő szervezet, rögzített szervezeti és szolgálati szabályzattal.

Első fokon, 2013. január 22-én a Debreceni Járásbíróság - bűncselekmény hiányában - felmentette D. Barnabást és 12 társát az egyesülési joggal visszaélés vétsége alól. A tanúvallomásokra alapozva kimondta, hogy a vádlottak a gyakorlatban nem viselték a vádban leírt funkciókat, az Új Magyar Gárda Mozgalom nem minősül társadalmi szervezetnek, magánszemélyek egyesülési jogon alapuló közösségéről van szó, amelynek működése nem rendszeres, és nincs nyilvántartott tagsága. A felmentés ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, így került másodfokra, a Debreceni Törvényszékre az eljárás. A másodfokú felülbírálatot a vád törvényességi vizsgálatával kell kezdeni, meg kell nézni azt, hogy mennyire pontosan körülírt maga a bűncselekmény. 

"Jelen esetben a vádnak egyértelműen tartalmaznia kellett volna azt, hogy a vádlottak konkrétan milyen módon vettek részt vezetőként a mozgalomban. Így részletezni kellett volna az elkövetési magatartás idejét és módját is. Önmagában az, hogy a vád megnevezi a vádlottak titulusát, még nem igazolja azt, hogy ők valóban azokat a vezetői szerepköröket töltötték be" - állapította meg a másodfokú bíróság. 

A törvényszék pénteki - jogerős határozatával - nem arról döntött, hogy a Debreceni Járásbíróság jogosan mentette-e fel a vádlottakat, hanem arról, hogy az elsőfokú bírósági eljárás nem törvényes vád alapján folyt. Így a mostani döntés sem a vádlottak bűnösségéről, sem ártatlanságukról nem rendelkezik. Miután a bűnösség kérdésében nem született eltérő állásfoglalás, harmadfokú eljárásra sincs lehetőség. Az eljárás vádlottainak bűnösségét vagy ártatlanságát legfeljebb egy másik büntetőeljárásban lehet megállapítani, ha elévülési időn belül az ügyészség ismételten vádat emelne.

Miből élünk?

Nagyszabású adatfelvétel kezdődik hétfőn Magyarországon; az Európai Központi Bank által koordinált, egész Európára kiterjedő felmérésben a háztartások megélhetéséről és pénzügyi helyzetéről gyűjtenek információkat. Az adatfelvétel részleteiről pénteken számoltak be Budapesten, a magyarországi felmérést lebonyolító Központi Statisztikai Hivatalban.

A "Miből élünk?" fantázianevű kutatás során 167 településen összesen 18 ezer háztartást kérdeznek meg október 20. és december 7. között. A megkeresettek választhatnak, hogy a kérdőívet személyes interjúval - azaz a kérdezőbiztosnak válaszolva - vagy az interneten töltik ki. A válaszadás önkéntes, a felmérés névtelen. A válaszadók 1000 forint értékű étkezési utalványt kapnak, emellett tíz táblagépet sorsolnak ki azok között, akik az interneten töltik ki a kérdőívet.

Az adatfelvétellel a háztartások gazdálkodási egyensúlyát próbálják feltárni. Rákérdeznek, milyen tárgyi javakkal - ingatlannal, járművel, értéktárgyakkal -, illetve milyen pénzügyi javakkal - értékpapírral, bankbetéttel, nyugdíj-, illetve életbiztosítással - rendelkezik az adott háztartás, mekkora a bruttó jövedelme - a szociális juttatásokat is beleértve -, valamint, hogy milyen kiadásai vannak.

A korábbi, csak az euróövezetben elvégzett hasonló kutatás szerint a háztartások 60 százaléka rendelkezett saját lakással (Magyarországon a KSH adatai szerint 90 százalék az arány) és 75 százaléka saját autóval (Magyarországon kevesebb mint 60 százalék). Az éves bruttó jövedelem átlagosan 38 ezer euró volt (Magyarországon 2012-ben 1 235 000 forint, mintegy 4 ezer euró). Az egy évben élelmiszerre fordított kiadás nagyjából 5400 euró volt az euróövezetben, vagyis a teljes jövedelem nem egészen 15 százaléka (Magyarországon ez nagyjából 10 százalék).

A felmérés szerint 2013-ban az euróövezetben a háztartások 29 százalékának volt hiteltartozása (Magyarországon 21 százaléknak). Az euróövezeti háztartások átlagosan 41 százaléka volt képes megtakarításra, de ez az adat - ahogy a többi is - nagy eltéréseket takar: míg Portugáliában a háztartások mindössze ötödénél haladta meg a bruttó jövedelem a kiadások összegét, Németországban minden második háztartás tudott megtakarítani.

Miből élünk?

Nagyszabású adatfelvétel kezdődik hétfőn Magyarországon; az Európai Központi Bank által koordinált, egész Európára kiterjedő felmérésben a háztartások megélhetéséről és pénzügyi helyzetéről gyűjtenek információkat. Az adatfelvétel részleteiről pénteken számoltak be Budapesten, a magyarországi felmérést lebonyolító Központi Statisztikai Hivatalban.

A "Miből élünk?" fantázianevű kutatás során 167 településen összesen 18 ezer háztartást kérdeznek meg október 20. és december 7. között. A megkeresettek választhatnak, hogy a kérdőívet személyes interjúval - azaz a kérdezőbiztosnak válaszolva - vagy az interneten töltik ki. A válaszadás önkéntes, a felmérés névtelen. A válaszadók 1000 forint értékű étkezési utalványt kapnak, emellett tíz táblagépet sorsolnak ki azok között, akik az interneten töltik ki a kérdőívet.

Az adatfelvétellel a háztartások gazdálkodási egyensúlyát próbálják feltárni. Rákérdeznek, milyen tárgyi javakkal - ingatlannal, járművel, értéktárgyakkal -, illetve milyen pénzügyi javakkal - értékpapírral, bankbetéttel, nyugdíj-, illetve életbiztosítással - rendelkezik az adott háztartás, mekkora a bruttó jövedelme - a szociális juttatásokat is beleértve -, valamint, hogy milyen kiadásai vannak.

A korábbi, csak az euróövezetben elvégzett hasonló kutatás szerint a háztartások 60 százaléka rendelkezett saját lakással (Magyarországon a KSH adatai szerint 90 százalék az arány) és 75 százaléka saját autóval (Magyarországon kevesebb mint 60 százalék). Az éves bruttó jövedelem átlagosan 38 ezer euró volt (Magyarországon 2012-ben 1 235 000 forint, mintegy 4 ezer euró). Az egy évben élelmiszerre fordított kiadás nagyjából 5400 euró volt az euróövezetben, vagyis a teljes jövedelem nem egészen 15 százaléka (Magyarországon ez nagyjából 10 százalék).

A felmérés szerint 2013-ban az euróövezetben a háztartások 29 százalékának volt hiteltartozása (Magyarországon 21 százaléknak). Az euróövezeti háztartások átlagosan 41 százaléka volt képes megtakarításra, de ez az adat - ahogy a többi is - nagy eltéréseket takar: míg Portugáliában a háztartások mindössze ötödénél haladta meg a bruttó jövedelem a kiadások összegét, Németországban minden második háztartás tudott megtakarítani.