Lassan gyűlik a pénz az Ebola ellen

Publikálás dátuma
2014.10.18. 07:17
Gyakorlat a tel-avivi repülőtéren FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó Ebola-járvány elleni küzdelem támogatására ígért 20 millió dollárból eddig csupán százezret igazoltak vissza az ebola elleni ENSZ-alapnál a felajánló országok - jelentette pénteken a New York Times, amely a világszervezet főtitkárának bejelentését idézte. Eddig egyedül Kolumbia utalta át a beígért összeget. A kitűzött cél ugyanakkor a teljes összeg beérkezésével is távoli lenne, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ugyanis az alap szeptemberi létrehozásakor közölte, hogy a következő hat hónapban egymilliárd dollárnyi támogatásra lenne szükség a pusztító kór elleni küzdelem finanszírozására.

A nemzetközi közösség a szeptember közepi segélyfelhívás óta 376 millió dollárt fordított a járvány nyugat-afrikai terjedésének megfékezésére, ennek az összegnek a nagy részét azonban közvetlenül a segélyszervezetek kapták. "Ez nagyon súlyos probléma" - hangsúlyozta a világszervezet vezetője, aki megköszönte az eddigi támogatásokat, ugyanakkor további hozzájárulásokra sürgette a nemzetközi közösséget. David Nabarro, az ENSZ Ebola-ügyi koordinátora pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy a következő napokban és hetekben több ország fogja támogatni az alapot.

Hivatalos adatok szerint eddig 4493-an haltak meg a betegségben a járvány által leginkább sújtott három nyugat-afrikai országban: Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb lehet. A vírus eddig 8997 embert betegített meg.

Az Ebola-járvány terjedésére tekintettel az egyetem vezetése arra kéri a Debreceni Egyetemen (DE) tanuló afrikai diákokat, hogy a közelgő őszi, illetve téli szünetben ne utazzanak haza, maradjanak Magyarországon - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón pénteken a rektor. Szilvássy Zoltán a megelőző intézkedéssel összefüggésben hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi jelentésére, amely szerint az igazolt megbetegedések száma elérte az ötezret, s becsléseik szerint ez a szám fél év múlva megtízszereződhet.

A rektor hozzátette: a hazai oktatási intézmények közül a Debreceni Egyetemre jár a legtöbb, összesen 740, a járvánnyal érintett afrikai országokból származó diák. Szilvássy Zoltán ugyanakkor nyomatékosan kijelentette: nincs drámai helyzet, Debrecenben nincs járványveszély, de miután a járvány növekszik Afrikában, a hallgatók és az intézmény biztonsága érdekében az egyetem vezetésének meg kell tennie az optimálisnak ítélt lépéseket. A rektor utalt arra is, hogy több európai országban, így Szerbiában, Csehországban, Franciaországban is szigorításokat vezettek be, ami megnehezítheti az esetlegesen hazautazó hallgatók visszatérését Magyarországra.

Édes István kardiológus professzor, a DE Klinikai Központ főigazgatója elmondta: a Debrecenben tanuló afrikai diákok közül eddig ketten betegedtek meg, mindkettőjükről kiderült, hogy nem ebolafertőzöttek, hanem maláriások. Elkülönítésük és gyógykezelésük az országos protokoll szerint azonnal megtörtént. Egyébként mindketten Nigériából érkeztek, olyan helyről, amely 700-800 kilométerre fekszik a fertőzött területektől - ismertette a részleteket a főigazgató, hozzátéve: a legtöbb afrikai orvostanhallgatójuk Nigériából érkezett, amelyet időközben már Ebola-mentessé nyilvánítottak. Elmondta azt is, hogy a szakirodalom szerint az Ebola leghosszabb lappangási ideje három hét, hallgatóik pedig már több mint egy hónapja Debrecenben vannak, vagyis fertőzésmentesnek tekinthetőek. Az egyetem rektora elegendőnek ítélte a megelőzés szempontjából a hallgatókhoz intézett felhívást. "Zömében orvostanhallgatókról van szó, akik komolyan vesznek egy ilyen jelzést" - tette hozzá Szilvássy Zoltán. 

Az Eboláéhoz hasonló tünetekkel került kórházba csütörtök este egy koszovói férfi Pristinában - jelentette a Klan Kosova TV pénteken. Orvosai kijelentették: egyelőre nem bizonyított, hogy Eboláról van szó, a szükséges vizsgálatok és elemzések még folynak. Hozzátették azonban, hogy a tünetek teljesen megegyeznek az ebolafertőzés tüneteivel. A beszámoló szerint a férfi mekkai zarándoklata alatt kerülhetett kapcsolatba a vírussal. A Balkánon eddig egy Ebola-gyanús haláleset történt, egy brit férfi halt meg Macedóniában, akiről korábban azt gyanították, hogy a vírus hordozója lehetett. A macedón hatóságok azonban laboratóriumi vizsgálatokkal kizárták az ebolát a halál lehetséges okai közül. Szerbiában ugyanakkor testhőmérséklet-mérést rendeltek el a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren az Ebola által sújtott térségből Szerbiába érkező utasoknál, hogy az esetleges fertőzötteket kiszűrjék. Emellett felkészítő képzéseket tartottak azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik kapcsolatba kerülhetnek fertőzöttekkel.

Ebolával fertőzöttek felismerését, elkülönítését és kórházba szállítását gyakorolják a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren pénteken - közölte reggel az izraeli közszolgálati rádió. Az Izraelbe érkezők szűrésének gyakorlatán olyan helyzetet szimulálnak, amelyben egy százhatvan utast szállító gépen kell megtalálni a járványban megfertőzötteket. Az esetleges betegek felkutatása érdekében megvizsgálják azt is, hogy a beutazók közül kik jártak az érintett afrikai országokban az utóbbi három hétben. A gyakorlatban részt vesznek az egészségügyi minisztérium, a rendőrség és a bevándorlási hivatal képviselői.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök csütörtök este megbeszélést tartott arról, miként készüljenek föl az izraeli hatóságok a járvány esetleges világméretű elterjedésére, és elrendelte a repülőtereken és a határállomásokon a vizsgálatokat.  Izraelbe csak légi úton, valamint Jordánia és Egyiptom felől, néhány szigorúan ellenőrzött határátkelőhelyen lehet beutazni. A Sínai-félsziget és Izrael közé az Afrika felől érkező tömegek feltartóztatására elektronikusan ellenőrzött kerítésrendszert építettek, amely tavaly decemberi elkészülte óta szinte lehetetlenné teszi az Afrikából érkező gazdasági menekültek bejutását Izraelbe.

Az európai népek kollektív öngyilkossági kísérlete

Publikálás dátuma
2014.10.18. 07:16
Fotó: VAJDA JÓZSEF
"Az európai népek kollektív öngyilkossági kísérletének" aposztrofálta köszöntőjében Martonyi János az első világháborút. A volt külügyminiszter az első világháború és következményei Magyarországon és Európában címmel, az Országház Felsőházi termében tartott konferencián beszélt erről.

A konferencia első részének levezetésére Ormos Mária történész professzort kérték fel, aki a "tévedések tragédiájának" nevezte az 1914-1918 közötti időszakot. Romsic Ignác előadásában megemlítette, hogy a háború utáni békeszerződések legfőbb alapelvének a nemzeti önrendelkezés számított, ám a nemzeti etnikai elv a gyakorlatban nem felelt meg a kialakult országhatároknak.

Videón keresztül üzent John Lukács; az Amerikában élő magyar történész leszögezte: a 20. század két világháborújának legnagyobb vesztese a magyar állam - az első pedig máig az ország "legnagyobb veszteségének" számít. Szerinte a Horthy-korszak is az első világháború "következménye" volt, ám úgy vélte, Horthy nem hasonlított azokhoz a kelet-európai vezetőkhöz, akik - olykor a nagyhatalmakkal is dacolva - saját erejükből képesek voltak javítani nemzetük helyzetén.

Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője a háború paradoxonokkal teli utóéletét emelte ki, ilyen ellentmondás szerinte, hogy a harcok az országok közötti hatalmi egyensúlyt kívánták helyrebillenteni, ám az "a háború után borult csak fel igazán". Előadásában Alan Taylor amerikai történészt idézte, aki szerint "az első világháború mindent megváltoztatott (...) magát az emberi lelket is".

Szerző

Ismeretlen képviselők Borgátán

Lemondott a Vas megyei Borgáta független jelöltként megválasztott polgármestere, Gőcze Zsanett. A polgármester nem indokolta írásban benyújtott lemondását, amelyet a jegyzőnek adott át, hiszen még meg sem alakult az önkormányzat. Vasárnap két független jelölt közül választottak a borgátaiak, a 183 választásra jogosult közül 147-en éltek választójogukkal. Gőcze Zsanettet 96 szavazattal lett polgármester, ellenfele, a szintén független Komlósi Tamás 51 szavazatot kapott.

A választás eredményét Komlósi megfellebbezte, mivel szerinte választási esélyeit hátrányosan érintette, hogy a voksolást megelőző hónapokban "ismeretlenek" tömegesen jelentkeztek be állandó lakosként Borgátára és a településhez tartozó Borgáta-fürdőre - köztük több külföldi üdülőtulajdonos is -, emiatt a négytagú képviselő-testületbe három olyan képviselő is bekerült, akik eddig sosem laktak a faluban. Ám Komlósi fellebbezését elutasították, mert a bejelentkezések időben történtek, így a választás körülményei jogszerűek voltak. Gőcze Zsanett a megyei napilapnak annyit megjegyzett: "a megválasztott képviselők nagy része a falu lakói számára sajnos ismeretlen".

Megkerestük Borgáta korábbi polgármesterét, Tóthné Zentai Évát, aki elmondta: az EP-választások idején még csak 118 volt a választásra jogosultak száma a faluban, ami most hirtelen megugrott. "Elöregedő falu vagyunk, 62 év az átlagéletkor, a betelepülés itt nem igazán jellemző" - mondta lapunknak Tóthné, hozzátéve: az októberi választással egy olyan "térhódítás" kezdődött meg az "üdülősök" részéről, ami már évek óta a levegőben volt. Úgy vélte, egyértelmű, hogy a történtek középpontjában a borgátai termálfürdő áll, ami felett bizonyos "vállalkozók át akarják venni az irányítást". Neveket, konkrétumokat azonban nem akart említeni.

Szerző