Ez azért problémás az Egyesült Államokban, hiszen az embereknek nincs személyi igazolványuk. A legtöbben a jogosítvánnyal igazolják magukat, ha szükséges. A texasi törvény értelmében hétféle dokumentumot fogadhatnak el a voksoláskor. Ezek között van például a fegyverviselési engedély, de a diákigazolványt, amellyel más államokban nyugodtan lehet szavazni, Texasban nem fogadják el.
A polgárjogi csoportok fellebbeztek, attól tartva, elsősorban többségében a demokratákra szavazó afrikai-amerikai és latino közösséget érinti hátrányosan a rendelkezés. Nagy számban lesznek körükben olyanok, akik egyik, a törvényben felsorolt okmánnyal sem rendelkeznek, s így ha áttételesen is, de elveszítik szavazati jogukat. A texasi fellebbviteli bíróság elfogadta a fellebbezést, s alkotmányellenesnek minősítette a törvényt.
A republikánus többségű texasi törvényhozás azonban a legfelsőbb bírósághoz fordult. A kilenc tagú taláros testület – bár még a washingtoni igazságügyi minisztérium is sürgette a rendelkezés elutasítását – végül úgy döntött, nem alkotmányellenes a szabályozás, s a törvényt már a közelgő voksoláson is alkalmazhatják. Három bíró – Ruth Bader Ginsburg, Sonia Sotomayor és Elena Kagan - különvéleményt nyújtott be. (Ginsburgot még Bill Clinton nevezte ki, Sotomayort és Kagant Barack Obama jelölte a legfelsőbb bíróságba.) Ginsburg bírónő azzal érvelt, hogy 400 ezer texasinak több mint három órát kellene utaznia ahhoz, hogy valamelyik megkövetelt dokumentumot beszerezze, s mégis szavazhasson. Texasban hétfőtől megkezdődik a korai szavazás.