NAV-os szál a korrupciós ügyben

Összefüggés lehet a magyar kormányzathoz köthető személyek Egyesült Államokból való kitiltása és a Horváth András által feltárt milliárdos áfacsalások között. A volt adóellenőr lapunknak elmondta, tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől is kenőpénzt próbáltak kicsikarni, ezek egy "számlagyárat" működtető magyar vállalattal üzleteltek. A magyar cég NAV-vizsgálatát azonban felsőbb utasításra leállították. Sajtóhírek szerint pedig épp a NAV elnökének és néhány elnökhelyettesének beutazását is korlátozta az USA.

Két amerikai multicéggel kapcsolatban is korrupciós kísérlet történt, a két vállalat egy magyar gabonakereskedelmi cég vásárlója volt, utóbbi magyar cég Horváth András volt adóellenőr szerint milliárdos áfa-csalásokban vett részt. Mint Horváth András a Népszavának elmondta, egyik forrása úgy tájékoztatta, bizonyos személyek kenőpénzt próbáltak kérni a két amerikai vállalattól. Ezek egyike nagykereskedelmi cég, a másik gyártással is foglalkozik - tette hozzá, de a két amerikai céget nem nevezte meg. A volt NAV-ellenőr minderről a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak is részletesen beszélt januári kihallgatásán. Vallomásában Horváth akkor azt is elmondta, hogy az érintett gabonakereskedelmi céggel kapcsolatos adóhatósági vizsgálatot felsőbb - NAV-on belüli - utasításra leállították. A volt adóellenőr szerint azt nem tudni, hogy a korrupciós kísérletben résztvevő személyek állami szerv alkalmazásában álltak-e.

Mint ismert, pénteken az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője bejelentette: kevesebb mint tíz olyan, a magyar kormányzathoz köthető magánszeméllyel szemben rendeltek el beutazási tilalmat, akik korrupciós cselekményekben vettek részt, illetve azokból hasznot húztak. André Goodfriend akkor arra utalt, hogy a NAV-körül kipattant korábbi korrupciós ügyek, illetve az USA nagykövetségének tudomására jutott esetek között összefüggés lehet. A 444.hu előzőleg azt írta, hogy forrásai szerint Magyarországon üzletelő amerikai cégektől kértek kenőpénzt magyar kormányzati tisztségviselők, illetve a kabinethez közel álló személyek. Későbbi sajtóinformációk szerint az amerikai beutazástól eltiltottak listáján ott lehet a NAV elnöke, Vida Ildikó, illetve két vagy három NAV-elnökhelyettes is. A NAV ugyanakkor nem válaszolt azokra a megkeresésekre, hogy mely munkatársaikat érintette az esetleges beutazási tilalom. Sokatmondó azonban, hogy - szemben más személyekkel, akiknek neve kiszivárgott - Vida Ildikó, illetve a NAV nem kért helyreigazítást.

Bár az amerikai ügyvivő pénteken este már úgy fogalmazott az M1 Híradójának, hogy kormánytagok is szerepelnek a kitiltottak listáján, Szijjártó Péter külügyminiszter szombaton azt mondta: az amerikaiak kormánytagokat nem tájékoztattak arról, hogy ne utazhatnának az Egyesült Államokba. Goodfriend tegnap este az ATV-ben arra a kérdésre, hogy érintettek-e az ügyben kormánytagok, azt mondta: "nem hajlandó barkóbázni".

A kitiltásokról azonban a kormánynak már jóval Goodfriend nyilvános bejelentése előtt tudnia kellett, ugyanis az ügyvivő azt is közölte, Magyar Levente külügyi államtitkárral már a pénteki bejelentést megelőző héten beszélt az ügyről. Szijjártó viszont azt állította, hogy ő csak múlt hétfőn, október 13-án értesült az ügyről. Vagyis Magyar Levente nem tájékoztatta felettesét a kormányzathoz köthető magánszemélyek kitiltásáról, csak az október 12-én lezajlott önkormányzati választások másnapján. Ez egyáltalán nem tűnik életszerűnek, de az bizonyos, hogy az amerikaiak diszkréten akarták kezelni az ügyet, pedig a választási kampányban nyilvánosságra hozott információikkal keresztbe tehettek volna a kormánypártoknak.

Goodfriend ugyanis csak azután hozta napvilágra az amerikai döntést, hogy a Napi Gazdaság múlt csütörtökön azt írta, értesülésük szerint a NAV több "amerikai érdekeltségbe tartozó" intézménnyel és vállalattal szemben is adóhatósági vizsgálat folytat. Emiatt pedig az amerikai fél állítólag arra készült, hogy "megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását". Az amerikai ügyvivő ezután lépett a nyilvánosság elé, cáfolva a NAV-vizsgálatokat. Azt viszont megerősítette, hogy néhány személyt beutazási tilalommal sújtottak, de a magánélet védelmére vonatkozó amerikai törvényekre hivatkozva nem árulta el nevüket.

Talán többet tudhatunk meg az ügyről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mai ülése után, azt azonban még nem tudni, hogy ez zárt vagy nyilvános lesz-e. Szijjártó szombaton azt mondta, egyetért Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető nyílt ülésre tett javaslatával. A bizottság elnöke, az ülést összehívó Molnár Zsolt azonban lapunknak azt mondta, a titkosszolgálatok előzetes véleménye alapján dőlhet el, hogy az ülés egy része, vagy teljesen nyilvános lehet-e. Szijjártó "nagyon komoly ügynek" nevezte az affért, amelyben sem találgatásoknak, sem feltételezéseknek nincs helye.

Az MSZP felszólította Orbán Viktort, soron kívüli vizsgálattal derítse ki, mely kormányzati szereplők beutazását tiltották meg korrupció gyanúja miatt. Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes szerint a vizsgálat során minden miniszternek és állami szerv vezetőjének büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia érintettségéről, ennek megtörténtéig "a korrupciós bélyeg a teljes kormányon ragad".

A Demokratikus Koalíció nevében Vadai Ágnes kijelentette, ma a Külgazdasági és Külügyminisztériumban betekintést fognak kérni az amerikai ügyvivővel folytatott tárgyalásokról és a tájékoztatásról készült feljegyzésekbe. "A polgároknak joguk van tudni, kiket érint a korrupciós skandallum" - tette hozzá.

Kormánytagokat is kitilthat az USA?

Az Egyesült Államok egy-egy meghatározott személy beutazását tilthatja meg, annak beosztásától, kormányzati rangjától függetlenül - válaszolta lapunk azon kérdésére Valki László, hogy az USA-ból kitiltott kormányzati személyek hivatalos minőségben esetleg mégis beutazhatnak-e az Egyesült Államokba. Az ELTE nemzetközi jogi tanszékének professor emeritusa szerint az USA nem tesz különbséget a kitiltott személyek között. Formálisan fellebbezni sem lehet az amerikai döntés ellen, legfeljebb a magyar diplomácia próbálhat informálisan "lobbizni" az érintett személyek beutazási tilalmának feloldása érdekében.

Kérdésünkre, hogy milyen további lépésekkel fokozhatja a nyomásgyakorlást az Egyesült Államok, Valki kijelentette, ilyen esetekben gyakran az érintettek amerikai bankszámláinak befagyasztása következik. Annak a ténynek, hogy már több mint egy éve nincs kinevezett amerikai nagykövet Magyarországon, önmagában nincs jelentősége, mert a republikánusok ellenállása miatt több más országba sem neveztek még ki nagykövetet.

Nem fogadja Szijjártót az amerikai külügyminiszter

Szóba kerülhet a beutazási tilalmak ügye Szijjártó Péter holnapi washingtoni tárgyalásán, melynek során találkozik Victoria Nulanddal, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettesével. Jelzésértékű azonban, hogy az új magyar külügyminisztert bemutatkozó látogatásán nem John Kerry amerikai külügyminiszter fogadja. Utoljára épp két éve, 2012. október 18-án volt amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó Washingtonban, akkor Hillary Clinton fogadta Martonyi Jánost a State Departmentben. Valamennyi előző külügyminisztert is az amerikai diplomácia akkori vezetője fogadta Washingtonban.

Eközben fokozódik a magyar kormánnyal szembeni nemzetközi nyomásgyakorlás. A Foreign Policy (FP) amerikai külpolitikai folyóirat arról számolt be, hogy hazánk kikerülhet a Demokráciák Közössége nevű globális szervezet tanácsából. Magyarország három éve lett a több mint száz országot egyesítő, 2000-ben létrehozott szervezet vezető testületének tagja, ám a cikk szerint a múlt hónapban, egy ENSZ-tanácskozáson az Egyesült Államok olyan eljárást kezdeményezett, amelynek következtében kiszavazhatják onnan. A szervezetből való teljes kizárás az FP szerint kemény lépésekre késztetheti az Európai Uniót is.