Előfizetés

Áder: a természeti katasztrófák száma az ötszörösére nőtt

Publikálás dátuma
2014.10.20. 16:52
MTI Fotó: Kovács Attila
Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta gondok megoldásához össze kell fognia kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, valamint fiatal és idősebb generációknak egyaránt.

Az összefogásnak pedig regionális, európai uniós, nemzetközi összefogássá kell válnia - mondta az államfő hétfői, napirend előtti beszédében a parlamentben, azt követően, hogy egy hónappal ezelőtt New Yorkban részt vett az ENSZ által szervezett klímakonferencián.

Áder János országgyűlési felszólalásában a környezetügy és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta, jelezve, hogy Magyarországnak is törekednie kell a kedvezőtlen folyamatok lassítására, visszafordítására, ugyanakkor fel kell készülni az egyre szélsőségesebb természeti katasztrófákra, és olyan megoldásokat kell találni, hogy a károk a lehető leggyorsabban orvosolhatók legyenek.

Konkrét példákat említve kiemelte egyebek mellett azt, hogy a Tisza mentén élő másfél millió ember biztonsága érdekében a következő években további öt víztározót kell építeni a folyó térségében.

Hozzátette: az elmúlt évek árvizei a Dunán, de más folyókon is minden rekordot megdöntöttek. Ezért szerinte elkerülhetetlennek látszik több száz kilométeren a töltések magasítása és a vízügyi nagymeder tisztítása, "bármilyen érdekeket sért is", hogy az árvizek gyorsabban levonulhassanak.

A Dunával kapcsolatban megjegyezte, hogy 1945 előtt a folyó vízszintje Budapestnél soha nem haladta meg a 8 métert, ezzel szemben az elmúlt 10 évben ez már négyszer bekövetkezett.

Az elnök emellett szorgalmazta az erdőtelepítést is, azzal ugyanis kevesebb szén-dioxid lesz a levegőben, továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy közmunkát adjanak az embereknek, "néhány év múltán pedig komoly megújuló energiaforráshoz jutunk".

Nemzetközi viszonylatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti katasztrófák száma az elmúlt 40 évben az ötszörösére nőtt, a 14 legmelegebb évből 13 az ezredforduló óta volt, 2003-ban a nyugat-európai forróság 30 ezer áldozatot követelt, a négy évvel ezelőtti oroszországi hőség pedig 50 ezer ember halálát okozta.

A köztársasági elnök rámutatott, hogy a klímaváltozásnak, egy-egy természeti katasztrófának súlyos gazdasági következményei vannak. Példaként említette az idei szerbiai áradásokat, amelyekkel kapcsolatban Tomislav Nikolic szerb elnök arról tájékoztatta őt, hogy ez az árvíz nagyobb kárt okozott országának, mint az 1990-es évek eleji balkáni háború bombázásai.

Áder János felidézte a légkör szén-dioxid-mennyiségének csökkentéséről szóló kiotói megállapodást, amelynek vállalását nem sikerült teljesíteni, ezért szerinte jövőre Párizsban új megállapodást kell kötni, ambiciózusabbat, felelősebbet.

Az államfő felszólalása indokaként azt is kiemelte: Magyarország három idei választáson van túl, így "a kampányzaj elültével olyan pillanathoz érkeztünk, amikor eszmét cserélhetünk olyan kérdésekről is, amelyek választási ciklusokon átívelő jelentőséggel bírnak". Jelezte, a parlamenti pártok programjában nincs nagy különbség a környezeti fenntarthatóság ügyében, ami jó alap lehet a közös nevező megtalálásához.

Lázár baráti gesztusokra számít

Publikálás dátuma
2014.10.20. 15:22
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A magyar kormány az Egyesült Államok stratégiai partnereként, barátjaként azt várja, hogy a kritikák megfogalmazása mellett, konstruktív légkörben beszéljék meg az Egyesült Államokkal a magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügyét. Ezt Lázár János mondta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. A DK betekintett az iratokba, Vadai szerint az érintett személyek nagy valószínűséggel már értesültek a korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomról. André Goodfriend amerikai ügyvivő egy háttérbeszélgetésen a Népszava kérdésére elmondta: hat magyar nem utazhat az Egyesült Államokba.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: jelenleg arra a kérdésre, hogy kiket és miért tiltottak ki, csak az tud válaszolni, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincsenek információi. Lázár szerint egyetlen kormányzati tisztségviselőt sem tájékoztattak arról, hogy kitiltották volna az Egyesült Államokból.

A miniszter szerint a kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt. Nem vitatják annak jogszerűségét, de segítséget kérnek ahhoz, hogy megismerjék az ügy hátterét. Lázár János azt mondta: ha továbbra sem kapnak információkat, ez az ügy a következő hetekben, hónapokban a magyar-amerikai barátság megmérgezésére, tönkretételére is alkalmas lehet.

Ugyanakkor egyetértett abban, hogy vizsgálatra van szükség, de kérdés hogy ki ellen. Mint megjegyezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felettes szervének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja arról, hogy a NAV-nál felmerült volna bűncselekmény gyanúja. Mint mondta, hírbe hozták a NAV vezetőjét, de nincs hiteles információ arról, hogy a hivatal dolgozói érintettek lennének. Hozzátette: az amerikai jogrend lehetőséget ad arra is, hogy valakit indoklás nélkül tiltsanak ki.

A miniszter az ülés után arról beszélt újságíróknak: egy érintettnek nem kell tájékoztatnia a kitiltásról munkaadóját, s olyan helyzet is előállhat, hogy vele sem közlik az indokot. Leszögezte azt is: kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettsége minden kétséget kizáróan cáfolható. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy úgy tiltanának ki bárkit, hogy abba politikai szempontok is vegyülnek. 

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Vadai Ágnes szerint ugyanakkor az érintett személyek nagy valószínűséggel már értesültek az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomról. A Demokratikus Koalíció alelnöke erről hétfő budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, miután a Külgazdasági és Külügyminisztériumban betekinthetett három, a múlt héten nyilvánosságot kapott ügyben készült dokumentumba.

A független országgyűlési képviselő arról tájékoztatott: az iratok André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője és a tárca illetékesei között folytatott megbeszéléseken készültek. Elmondta, hogy az épületben találkozott Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárral, aki azt közölte vele, hogy a dokumentumokat Szijjártó Péter miniszter is látta. Vadai Ágnes azt mondta: az államtitkár is elismerte, hogy ez "egy nagyon súlyos ügy".

Az ellenzéki politikus közlése alapján az október 6-i külügyi feljegyzés azt tartalmazza, hogy az érintetteket napokon belül értesítik, hogy rajta vannak a tiltólistán; ezért valószínűsíti, hogy ezek a személyek értesültek a döntésről. Hangsúlyozta, a nemzetbiztonsági bizottság ez ügyben összehívott ülésén nyilvánvalóvá fog válni, hogy az érintetteknek ezt haladéktalanul be kellett jelenteniük feletteseiknek, esetleg a miniszterelnöknek vagy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén megismételte:  André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője sem az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását nem közölte a külügyi tárcával.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a ülésen azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra.

 Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. 

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, nyilatkoztatni kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e.
Felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa - aki nem tagja a bizottságnak - az ülést követően azt nyilatkozta: kezdeményezni fogja, hogy a legfőbb ügyész saját hatáskörében kérje ki azokat a nemzetközi, az amerikai állam birtokában lévő dokumentumokat, amelyek fényt deríthetnek az ügyre.

A fideszes Gulyás Gergely a Parlament folyosóján fideszes politikusok érintettségével kapcsolatban azt válaszolta: ha a Fideszből valaki érintett lenne, akkor kellene azzal a pártnak is foglalkoznia, de, mint mondta, erről semmilyen információja sincs és ezt kizártnak is tartja. 

Goodfriend: hat érintett van
A budapesti Bank Centerben tartott beszélgetésen André Goodfriend amerikai ügyvivő megerősítette, hogy mind a hat kitiltott személy a kormány alkalmazottai vagy kapcsolatban állnak a kormánnyal, ez a szám azonban változhat.
Elmondta: sosem adják ki azok nevét, akikkel kapcsolatban úgy döntenek, hogy nem engedik be őket az Egyesült Államokba. Azért értesítették az ügyben az érintetteket, hogy ne fordulhasson elő: akkor derül ki, hogy nem léphetnek be az országba, amikor megérkeznek - magyarázta. 

 

NAV-os szál a korrupciós ügyben

Horváth András volt adóellenőr a Népszavának elmondta, tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől is kenőpénzt próbáltak kicsikarni, ezek egy "számlagyárat" működtető magyar vállalattal üzleteltek. Összefüggés lehet tehát a magyar kormányzathoz köthető személyek Egyesült Államokból való kitiltása és az általa korábban feltárt milliárdos áfacsalások között. A magyar cég NAV-vizsgálatát azonban felsőbb utasításra leállították. Sajtóhírek szerint pedig épp a NAV elnökének és néhány elnökhelyettesének beutazását is korlátozta az USA.

Két amerikai multicéggel kapcsolatban is korrupciós kísérlet történt, a két vállalat egy magyar gabonakereskedelmi cég vásárlója volt, utóbbi magyar cég Horváth András szerint milliárdos áfa-csalásokban vett részt. Mint volt adóellenőr lapunknak elmondta, egyik forrása arról tájékoztatta, bizonyos személyek kenőpénzt próbáltak kérni a két amerikai vállalattól. Ezek egyike nagykereskedelmi cég, a másik gyártással is foglalkozik - tette hozzá, de a két amerikai céget nem nevezte meg. A volt NAV-ellenőr minderről a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak is részletesen beszélt januári kihallgatásán. Vallomásában Horváth akkor azt is elmondta, hogy az érintett gabonakereskedelmi céggel kapcsolatos adóhatósági vizsgálatot felsőbb - NAV-on belüli - utasításra leállították. A volt adóellenőr szerint azt nem tudni, hogy a korrupciós kísérletben résztvevő személyek állami szerv alkalmazásában álltak-e.

Mint ismert, pénteken az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője bejelentette: kevesebb mint tíz olyan, a magyar kormányzathoz köthető magánszeméllyel szemben rendeltek el beutazási tilalmat, akik korrupciós cselekményekben vettek részt, illetve azokból hasznot húztak. André Goodfriend akkor arra utalt, hogy a NAV-körül kipattant korábbi korrupciós ügyek, illetve az USA nagykövetségének tudomására jutott esetek között összefüggés lehet.

DK: Az érintettek már tudhatják, hogy ők a kitiltottak

Vadai Ágnes szerint az érintett személyek nagy valószínűséggel már értesültek az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomról. A Demokratikus Koalíció alelnöke erről hétfő budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, miután a Külgazdasági és Külügyminisztériumban betekinthetett három, a múlt héten nyilvánosságot kapott ügyben készült dokumentumba.

A független országgyűlési képviselő arról tájékoztatott: az iratok André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője és a tárca illetékesei között folytatott megbeszéléseken készültek. Elmondta, hogy az épületben találkozott Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárral, aki azt közölte vele, hogy a dokumentumokat Szijjártó Péter miniszter is látta. Vadai Ágnes azt mondta: az államtitkár is elismerte, hogy ez "egy nagyon súlyos ügy".

Az ellenzéki politikus közlése alapján az október 6-i külügyi feljegyzés azt tartalmazza, hogy az érintetteket napokon belül értesítik, hogy rajta vannak a tiltólistán; ezért valószínűsíti, hogy ezek a személyek értesültek a döntésről. Hangsúlyozta, a nemzetbiztonsági bizottság ez ügyben összehívott ülésén nyilvánvalóvá fog válni, hogy az érintetteknek ezt haladéktalanul be kellett jelenteniük feletteseiknek, esetleg a miniszterelnöknek vagy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

A dokumentumokból világosan kiderül, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok mélyponton vannak, és "lehet, hogy innen is van lefelé" - mondta a DK-s politikus, aki úgy látja, a beutazási tilalomról szóló információ nem érhette váratlanul a kormányt. Megjegyezte, hogy az általa látott iratokban más olyan okokat is megjelöltek, amelyek miatt a két ország kapcsolata mélypontra került, de ezekről azzal az indokkal nem akart beszélni, hogy ezek belső dokumentumok. Felhívta a figyelmet: soha nem fordult elő, hogy egy szövetséges NATO-tagország kormányzati tisztségviselői kerüljenek fel egy ilyen listára. Szerinte az eset nem pusztán a két ország diplomáciai, hanem a gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatait is veszélyezteti. Vadai Ágnes úgy vélte, hogy az üggyel kapcsolatban további dokumentációnak is léteznie kell, ha máshol nem, akkor Magyarország washingtoni nagykövetségén.