A szakértők elcsodálkoztak azon, hogy a miniszterelnök a vasárnap, az önkormányzati választásokat értékelő beszédében megígérte, hogy már hétfőn benyújtják az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét, miután a szombati kormányülésen véglegesítették azt. A szakértők nem értették, mire föl ez a sietség (az eredeti dátum október 31-e volt), és hol van a KT véleménye, mert benyújtani csak azzal lehet a parlamentnek. A KT jelezte, megkapta hétfőn a jövő évi költségvetési törvény tervezetét, amit október 27-28-ra szeretnének véleményezni.
Az Orbán-kormányok - még a szocializmustól vett hagyományok alapján - minden költségvetési évnek valamilyen hangzatos nevet adtak, így volt már - a többi között - a növekedésről vagy a stabilitásról elnevezett esztendő. A 2015-ös év sem lóg ki a sorból, ez sajátos módon a banki elszámoltatás éve lesz, igaz ennek a költségvetéshez semmi köze. (Igaz, közvetlenül a részben vagy egészben állami tulajdonú bankok feltőkésítése, illetve közvetve a forintosítás során a jegybanki devizatartalékok egy részének felhasználása hathat a büdzsére.)
A banki elszámoltatás azonban, mint fő költségvetési cél csak az unortodox közgazdasági gyakorlat szellemében születhetett. Ezáltal azonban aligha marad több pénz a családoknál, és emiatt belső fogyasztás sem élénkül, legfeljebb az eddig késedelmesen fizető ügyfelek fizetési hajlandósága javul.A kormány másik fő célja, hogy nagyarányú bürokráciacsökkentést indítson el Magyarországon, hogy ezzel is javítsa gazdasági versenyképességét. Ebből - ha megvalósul -, legfeljebb annyit lehet majd érzékelni, hogy az ügyintézés lassúbb és nehezebben elérhető lesz.
Mivel nem ismeretes a gazdasági makropálya, így csak feltételezni lehet, hogy a reálbérek emelkednek, az infláció nem éri el a 3 százalékot és a gazdasági növekedés 2,5 százalék körül alakul, bár feltehetően ezt a számot is korrigálni kell, mert az idei évre várt 2,3 százalékos gazdasági növekedés a 3 százalékot meghaladhatja. A kiadások csökkentését a már említett bürokrácia leépítésétől várják, de kérdéses, hogy a kiterjesztett családi adókedvezménynek mi lesz a fedezete? Direkt megszorítások feltehetően nem lesznek, a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által - több év vonatkozásában - említett 1700 milliárd forintos megtakarításokat azonban jövőre megkezdhetik. A magasabb bevételekhez többek között a sikeresnek bizonyult online pénztárgép használat és az e-útdíj bevezetése jelentős mértékben hozzájárulhat.