Tutanhamon titka

Nőies csípője, kiugró fogsora és dongalába lehetett az egyik legismertebb egyiptomi fáraónak, Tutanhamonnak. Több mint kétezer digitális felvétel segítségével boncolták fel a király maradványait és az eredmények nem lepték meg a kutatókat. Tutanhamon sírjában ugyanis 130 sétabotot találtak, ami már utalt arra, hogy bicegve járt.

A számítógépes szkennelés mellett Albert Zink itáliai múmiakutató genetikai vizsgálatot is végzett, és az eredmények megerősítették, hogy a király szülei testvérek voltak. Az ősi Egyiptomban nem ítélték el a vérfertőzést, habár a következményeket nem ismerték.

A többgenerációs vérfertőzésnek köszönhetően hormonális problémák okozhatták Tutanhamon testi fogyatékosságát, és korai halálát, vélik a kutatók. A fáraó családjában voltak már kisebb betegségek, és Tutanhamon ágán pedig nagyon fiatalon haltak meg - mindezek a genetikai problémákra utalhatnak.

A fáraó síremlékének feltárása óta a kutatókat mindig érdekelte, hogyan halt meg a fiatal uralkodó. Az eddigi elméletek szerint, maláriában, gyilkosságban, balesetből származó csonttörésben, vagy vérszegénységben, hunyt el. Tavaly novemberben egy elmélet azt állította, hogy kocsi hajtás közben halt meg, szívét pedig a szembejövő kocsi roncsolta össze.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Tutanhaton néven került a trónra, de az Amarna-kor végén nevét Tutanhamonra változtatta. Uralkodásáról keveset tudni, neve kimaradt a későbbi királylistákból.

A Királyok Völgyében épült sírját Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.

Szerző
Frissítve: 2014.10.21. 22:06

Szenzációs sejtátültetés: Újra jár a lebénult férfi

Publikálás dátuma
2014.10.21. 14:05
Forrás: Thinkstock
Áttörést jelentő sejtátültetés után járókeretbe kapaszkodva újra tud járni egy lengyel férfi, aki egy késes támadás után mellkastól lefelé megbénult - olvasható egy, a műtétről kedden megjelent tanulmányban.

A Cell Transplantation című, sejtbiológiai szaklapban közzétett tanulmány leírja, hogy az "áttörést jelentő" technikával a beteg orrának szaglósejtjeit (OEC) ültették be a gerincébe, ezzel "ideghidat" hoztak létre a károsodott gerincvelő két csonkja között. A műtétet lengyel sebészek végezték a londoni University College (UCL) neurológusai segítségével. 

A 40 éves Darek Fydika 2010-ben bénult meg, miután késsel többször hátba szúrták. Orvosai azt mondták, 19 hónapnyi intenzív fizioterápiás kezelés után már tudott néhány szándékos mozdulatot tenni és valamennyire érzékelte a lábát. Az angol csoportot vezető neurológus, Geoff Raisman úgy vélte, "Fydika újra járása nagyobb eredmény, mint az ember Holdra szállása".

Az OEC-sejtek teszik lehetővé, hogy a szaglórendszer idegrostjai folyamatosan megújuljanak. Két műtétet végeztek: az elsőnél eltávolították a beteg egyik szaglógumóját - ez az orrüreg legfelső részében, az agy homloki szélén elhelyezkedő páros szerv -, és szaglósejteket növesztettek laboratóriumban. Két héttel később beültették a mintegy 500 ezer sejtet a gerincoszlopba ott, ahol azt a késszúrások kettévágták, és amelyet csak vékony hegszövet tartott össze a jobb oldalon.

A sérülés alatt és fölött körülbelül száz mikroinjekciót adtak be. A beteg bokájáról négy vékony szövetcsíkot vettek, ezeket a gerincoszlop bal oldalán lévő nyolc milliméteres résre helyezték. A tudósok abban bíztak, hogy az OEC-sejtek lehetővé teszik a sérülés alatti és fölötti idegrostok közötti új kapcsolat kiépülését, így az átültetés hidat képez a sérült szakaszon.

A műtétek után Fidika korábbi mozgásprogramját a wroclawi Akron rehabilitációs központban folytatták. A programban hetente ötször napi öt órán át végzett gyakorlatokat. Három hónap után a beteg észrevette, hogy bal combja izmosodni kezdett. Az átültetés után hat hónappal tette meg első lépéseit, lábán sínekkel, két oldalt korlátokba kapaszkodva, a fizioterapeuta támogatásával.

A kezelést után két évvel a rehabilitációs központon kívül, járókerettel közlekedik. Hólyagja, bélrendszere működése felett is visszanyerte valamennyire az irányítást, és szexuálisan is helyrejött. "Valószínűnek tűnik, hogy egy nap teljesen önálló leszek" - vélte a páciens.

Az áttörésben része volt annak, hogy a beteg saját szaglósejtjeit ültethették át, tehát nem kellett a kilökődés veszélyével számolni, így nem volt szükség az immunrendszer reakcióját gyengítő gyógyszerekre sem.

Szerző
Frissítve: 2014.10.21. 20:03

Láthatatlan esernyő? - videó!

Publikálás dátuma
2014.10.20. 13:58
Forrás: Thinkstock
Már piacra kerülése előtt rendkívüli népszerűségnek örvend a víztaszító, mindössze nyéllel rendelkező "láthatatlan esernyő", amelyet egy kínai feltalálókból álló csoport gondolt ki az eső elleni védekezés új eszközéül.

Az Air Umbrella, vagyis levegőesernyő már nevében is utal a készülék működési mechanizmusára. A mindössze nyéllel rendelkező eszköz ugyanis a nyél tetején lévő lyukakból kifújt levegő segítségével tartja hordozóját szárazon: levegő kipréselésével egyfajta erőtér képződik, eltaszítva az esőcseppeket. 

Az Air Umbrella három típusban lesz kapható, várhatóan a jövő év végétől. A legkisebb, kifejezetten nőknek fejlesztett változat 30 centiméteres, 500 grammot nyom, eleme pedig 15 perces használatot tesz lehetővé. A hagyományos változat 50 centiméter hosszú, 800 grammot nyom és félórás esőtaszítást garantál. A harmadik típus különlegessége, hogy változtatható, 50-ről akár 80 centiméterig kitolható nagyságú, 850 grammos, eleme fél óráig tart ki. 

Az amerikai közösségi finanszírozási platformon, a Kickstarteren népszerűsített esernyő feltalálói szerint egyelőre kutatás-fejlesztési fázisban van, az ötlet ugyanakkor a jelek szerint már számos érdeklődőt megnyert magának. Az eredetileg 10 ezer dolláros felajánlásért a Kickstarterre feltett projektet hétfőig már csaknem 700 ember több mint 80 ezer dollárral támogatta. A végső fejlesztések további 10 hónapot vesznek igénybe, a legelső darabok így 2015 végén várhatók - jósolják a kelet-kínai Nanking városából származó fejlesztők.

Szerző