Tudomány;fáraó;boncolás;Tutanhamon;digitális felvétel;dongaláb;Albert Zink;múmiakutató;

2014-10-22 07:18:00

Tutanhamon titka

Nőies csípője, kiugró fogsora és dongalába lehetett az egyik legismertebb egyiptomi fáraónak, Tutanhamonnak. Több mint kétezer digitális felvétel segítségével boncolták fel a király maradványait és az eredmények nem lepték meg a kutatókat. Tutanhamon sírjában ugyanis 130 sétabotot találtak, ami már utalt arra, hogy bicegve járt.

A számítógépes szkennelés mellett Albert Zink itáliai múmiakutató genetikai vizsgálatot is végzett, és az eredmények megerősítették, hogy a király szülei testvérek voltak. Az ősi Egyiptomban nem ítélték el a vérfertőzést, habár a következményeket nem ismerték.

A többgenerációs vérfertőzésnek köszönhetően hormonális problémák okozhatták Tutanhamon testi fogyatékosságát, és korai halálát, vélik a kutatók. A fáraó családjában voltak már kisebb betegségek, és Tutanhamon ágán pedig nagyon fiatalon haltak meg - mindezek a genetikai problémákra utalhatnak.

A fáraó síremlékének feltárása óta a kutatókat mindig érdekelte, hogyan halt meg a fiatal uralkodó. Az eddigi elméletek szerint, maláriában, gyilkosságban, balesetből származó csonttörésben, vagy vérszegénységben, hunyt el. Tavaly novemberben egy elmélet azt állította, hogy kocsi hajtás közben halt meg, szívét pedig a szembejövő kocsi roncsolta össze.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Tutanhaton néven került a trónra, de az Amarna-kor végén nevét Tutanhamonra változtatta. Uralkodásáról keveset tudni, neve kimaradt a későbbi királylistákból.

A Királyok Völgyében épült sírját Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.