hulladék;Európai Parlament;média;

Fotó: Thinkstock

- Késő este vitáznak a magyar alapjogokról az EB-ben

A sajtó munkatársainak tartott – de több érdeklődő képviselő által is figyelemmel kísért – hétfői médiaügyi meghallgatás után kedd este az Európai Parlament plenáris ülésen vitatja meg a magyar demokrácia helyzetét is. A Demokrácia, jogállamiság és alapjogok Magyarországon című vita előreláthatólag negyed 9 után kezdődik és mintegy ötven percig tart majd. 

A vitát az Európai Tanács olasz elnöksége és az Európai Bizottság prezentálja, az előbbi nevében Benedetto Della Vedova külügyi államtitkár, utóbbiéban pedig Martine Reicherts alapjogi biztos szólal majd fel, akinek ez az egyik utolsó biztosi fellépése, hiszen szerdán minden valószínűség szerint megválasztják az új, Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottságot.

Az újabb magyar-vitában a szocialista, zöld és néppárti frakció magyar képviselői (Ujhelyi István, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Szájer József, Gyürk András) és az EP-ben függetlennek számító Morvai Krisztina is szót kér.

A külföldiek között ott lesz a magyarságára büszke holland szocialista Piri Kati és a tegnapi sajtó-vita több résztvevője is, köztük a magyar demokráciáért néppárti demokrataként is aggódó Frank Engel, akinek tegnapi felszólalását „kicenzúrázta” a hazai jobboldali sajtó, mert a „baloldali összeesküvésbe” nem fért bele az Orbán-kormány sajtószabadság-ellenes politikáját érintő néppárti kritika.

Előzetes magyar nyilatkozatok
Ujhelyi István, az EP szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője azzal vádolta az Orbán-kormányzatot, hogy "miközben Magyarországot elszegényítette és kifosztotta", egyúttal mélypontra juttatta Magyarország megítélését Európában és az Egyesült Államokban is. 
"És vádolom az Orbán-kormányt azért is, mert miközben az általa kialakított rezsim minden demokratikus értéket megsért, és sorozatban vívja ki az európai közösség legkülönbözőbb pártcsaládjainak nemtetszését, nincs más válasza, mint hogy hazaárulók vagyunk, mert Magyarország érdekének és nem az orbáni érdekeknek az érvényesítésére törekszünk" - tette hozzá. 
Az MSZP politikusa szólt arról is: "nem szurkol" annak, hogy a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottság, és azok a biztosok, akik a meghallgatásukon bírálták a magyarországi közállapotokat, "a legvégsőkig elmenjenek".
Ujhelyi szerint "végső soron mi, magyarok, a teljes magyar társadalom lehetünk a kárvallottjai, ha az Európai Bizottság bármilyen konkrét eszközt foganatosít Magyarországgal szemben".
Az Orbán-kormánynak - mondta - most kell változtatnia a politikáján, "hogy ne kelljen az Európai Bizottságnak sokkal keményebb eszközökhöz folyamodnia az európai értékektől eltávolodó magyar politikával szemben".
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője, aki szintén a szociáldemokrata EP-frakció tagja, ugyanakkor úgy vélte: a viták után "lassan itt lenne az ideje a cselekvésnek is".
Értelmezése szerint az Egyesült Államok kormánya azt látta, hogy Magyarországon brutálisan elharapódzott a korrupció, és ezek után cselekedett, kitiltja azokat, "akikről azt gondolja, hogy lopnak, csalnak, korruptak".  
"Miért nem cselekszik az Európai Unió?" - tette fel a kérdést. Szerinte az EU kezében jóval erősebb eszközök vannak, mint az Egyesült Államokéban, így az Európai Bizottságnak "ezer lehetősége" lenne arra, hogy megakadályozza "a magyar kormányhoz köthető korrupt cégek" uniós támogatáshoz jutását.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, aki a zöld frakcióban politizál, elmondta: elsősorban a civil szféra elleni magyarországi hatósági zaklatásra, valamint "az Orbán-adminisztráció korrupciós ügyeire" kívánja felhívni a figyelmet a strasbourgi vitában.
Szerinte a civil szférának "a nem közvetlenül a Fideszhez bekötött része" elleni fellépés "olyan államberendezkedés képét vetíti előre, amely mind több közös vonást mutat a putyini Oroszországgal". Az amerikai kitiltások ügyéhez kapcsolódóan felvetette: kérdéses, hogy az Európai Bizottság tétlenül végignézi-e, hogy az európai adófizetők pénzét, az uniós támogatásokat olyan rendszerben osztják szét, amely az Egyesült Államokat ilyen adminisztratív lépésre késztette.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő mindezekkel szemben azt mondta a magyar újságíróknak nyilatkozva: Magyarország erős és stabil demokrácia, "természetesen nem tökéletes demokrácia, hiszen az Európai Unióban 28 tökéletlen demokrácia létezik". 
Szerinte a mostani vita megrendezésének az az oka, hogy a magyarországi baloldali és liberális politikai erők ebben az esztendőben háromszor szenvedtek nagyon súlyos választási vereséget. => MTI

 

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Viktor Janukovicsot, a kijevi Majdan-tüntetések nyomán eltávolított volt államfőt távollétében is elítélhessék. Ezt Porosenko kedden Twitter-mikroblogjában tette közzé.