Az utolsó rehabilitált - Rajk-ügy 2014-ben

A Rajk-per valószínűleg utolsó vádlottját mentette fel bűncselekmény hiányában október 1-én a Kúria. Dr. Bokor Lajos ügyében a Legfőbb Ügyészség augusztusban nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Bokor ügye a hazugságoktól, provokációktól, hamis vádaktól hemzsegő Rajk-Brankov perben is párját ritkító.

Az erdélyi származású Bokor Lajos távoli rokonságban állt az ugyancsak erdélyi - székelyudvarhelyi - származású Rajk családdal (Rajk László orvos fivérének, Lajosnak - pontosabban Rajk Lajos feleségének - volt a nagybátyja). Bokor az 1930-as évek elején a Belügyminisztérium közbiztonsági osztályán főfelügyelő - akkori elnevezés szerint rendőrkapitány - volt. Amikor kommunista röplapozásért Rajk Lászlót 1931-ben letartóztatták - Rajk Gyula, egy másik fivér kérésére -, felkereste az akkori Politikai Nyomozó Főcsoport vezetőjét, Hetényi Imrét és arra kérte, hogy a "megtévedt fiatalember" komolyabb büntetésétől tekintsen el. Kérésére Hetényi Rajk Lászlót szanbadon engedte.

Ennyi a valóságos történet, amit Zinner Tibor történész a kor és különösen a Rajk-per ismert kutatója új, kétkötetes monográfiájában is kifejt. Ezt a nagyon egyszerű esetet kellett 1949-ben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kérésére "kicsit kirúzsozni". A szimpa családi segítségből főbenjáró bűntényt koholtak, amelyben a megfélemlített Bokor - a biztos szabadulás reményében - meglehetősen készségesen vállalt szerepet.

Szász Béla, a néhai illegális kommunista, aki a Földművelési Minisztérium sajtóosztálya élén állt és kémkedés koholt vádjával tartóztatták le, Minden kényszer nélkül című könyvében írt róla. "No majd kap társat" - mondta kihallgatója Szásznak, aki akkor már napok óta magánzárkában volt. (Szász Bélát a Rajk-per egyik mellék-eljárásban koholt vádak alapján 10 évre ítélték, 1954-ben szabadult, rehabilitálták, de 1957-ben Nyugatra emigrált, itt írta könyvét.)

Szász leírása szerint Bokor erősen zavart idegállapotban került a zárkába, utcai verekedésekről, hatalmas - feltehetően nyugati -repülőrajok zúgásáról vizionált, sőt határozottan állította, hogy Rákosi megbukott és katonai adminisztráció vette át a hatalmat. A hallucinációktól fellelkesült Bokor azt állította: hamarosan valamennyien kiszabadulnak. Pár nap múlva csökkent Bokor már-már kóros idegfeszültsége és elmondta zárkatársnak, hogy mit fog "röviden és tárgyszerűen" a Rajk-ügyben vallani.

Eszerint személyesen tanúja volt annak, hogy mielőtt Rajk Lászlót kérésére szabadon engedték, Hetényi Imre szobájában aláírt egy gépelt nyilatkozatot, amelyben szabadon engedésének fejében Rajk arra kötelezte magát, hogy a Horthy-rendőrség besúgója lesz, illetve információkat ad az illegális kommunista mozgalom tevékenységéről. A kitalált történetből egy szó sem volt igaz, de kihallgatói ezt szabták Bokornak szabadulása feltételéül.

Szász Béla leírta, hogy a halálra rémült Bokort ÁVH-s kihallgatói színészi alapossággal betanították, hogy természetesnek és őszintének tűnjék a nyilvános tárgyaláson. Kihallgatói utasítására írt feleségének, hogy küldjön be a börtönbe sötétkék öltönyt, fehér inget, nyakkendőt, fekete cipőt. Szász szerint Bokor biztos volt abban, hogy tanúskodása után nyomban haza engedik. Nos, mint, ahogy azt Szász Béla gyanította is - nem így történt. 1949 szeptember 20-án, a tanúvallomás napján Bokort autóval vitték a per helyére, a Magdolna utcai Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének székházába. Bokor - miután reményeivel ellentétben, a tanúskodás után visszavitték a közös zárkában - elmondta Szász Bélának, hogy a Magdolna utcában minden az előzetes megbeszélés szerint, "rendben" zajlott. Kihallgatói még arra is kioktatták, hogy nyugodtan, de nem túl mélyen hajoljon meg a bíróság előtt és szabatosan, a megbeszélés szerint válaszoljon a kérdésekre.

Bokor hibátlanul elmondta koholt vallomását Jankó Péter tanácselnök bíró kérdéseire válaszolva. De ezután nem szabadult, hanem visszavitték az Andrássy út 60.-ba. Ahol - mint azt Szász Béla megírta - levetették vele az elegáns öltönyt és utasították, hogy vegye fel újra régi gyűrött ruháját. De kérem, ellenkezett Bokor, nekem azt mondták, hogy vallomásom után rögtön szabadulok. Ha azt mondták úgy is lesz - nyugtatta az ÁVH-s tiszt -, de most öltözzék fel és várjon. Bokor várt, majd kihallgatásra jelentkezett, de egyszer sem kísérték fel. Csaknem két hónap telt el, míg végül a nagyhatalmú Décsi ezredes fogadta Bokor Lajost.

A per - mondta az ÁVH-s tiszt - vártnál sokkal nagyobb hazai és nemzetközi visszhangot keltett. Ők méltányolják Bokor készségét és vallomását,de egyelőre nem engedhetik szabadon. Két lehetőséget kínálnak fel neki: vagy internálják, vagy feljelentési kötelezettsége elmulasztása miatt (hogy milyen kötelezettségét mulasztotta el Bokor, erről nem esett szó) rövidebb időre elítélik. Bokor úgy vélte, hogy feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt internálása után is elítélhetik, ezért a rövidebb -legfeljebb fél éves - börtönt választotta.

Ezután valóban bíróság elé állították, de nem feljelentési kötelezettség elmulasztásának vádjával, hanem különböző koholt népellenes vádpontok alapján nyolc év börtönre ítélték. A teljesen összetört, becsapott embert rabtársai utoljára a váci fogház udvarán a rövidke sétán látták. Itt Bokor hirtelen kilépett a sorból, tett néhány tántorgó lépést, majd összeesett. Eszméletét vesztette, nem is tért magához többet. 1950. június 6-án, a másodfokú, jogerős ítélet kihirdetésének napján hunyt el a váci börtönben, hivatalosan agyvérzésben, az ügyész mostani megfogalmazása szerint "tisztázatlan körülmények között".

A Rajk-per félrevezetett, becsapott "koronatanúját" 65 évvel halála után mentette fel a Kúria. Kónya István, tanácsvezető bíró az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette: Bokor Lajost még a korabeli jogszabályok szerint sem lehetett volna elítélni, a magyar bíróság pedig régi adósságát törlesztette azzal, hogy visszaadta neki becsületét.

Szerző

Nincs gyanúsított Váradi halálának ügyében?

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:06
Váradi András Forrás: Facebook
Jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság eljárása, amelyben Váradi András halálának körülményeit vizsgálják - erről a megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatta lapunkat. Vagyis az Alcsútobodozon Együtt-PM-es polgármester-jelöltjeként indult, a település határában azonban október 11-én este halálra gázolt juhász balesetében érintett 84 éves sofőrt nem gyanúsították meg. Annak ellenére, hogy a police.hu-n szombat késő este gyakorlatilag az osztrák férfit nevezte meg vétkesként. 

Mint ugyanis írták, a 8106-s számú főút 16-os kilométerszelvényénél "egy osztrák rendszámú Mercedes típusú személygépjármű, amit egy 84 éves osztrák-magyar kettős állampolgárságú férfi vezetett, elgázolt egy, az úttesten tartózkodó 50 éves alcsútdobozi lakost".

Lapunknak a rendőrség elárulta, hogy az eljárás halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt folyik, ám további részleteket az eljárásról a rendőrségnek "nem áll módjában" közölni. Azt azonban kérdésünkre közölték, hogy semmilyen kényszerintézkedést elrendelni idáig nem volt szükség. Két napja egyébként olyan meglepő hírekről lehet olvasni a közösségi csatornákon, amelyek szerint időközben a 84 éves férfi is elhunyt.

Ezt osztotta meg legalábbis Váradi András múlt szombati temetésének egyik résztvevője, ám az információt lapunknak nem erősítették meg. A rendőrség azzal kapcsolatban, hogy ez valóban megtörtént-e, azt írta: ennek megválaszolása "nem a rendőrség hatáskörébe tartozik". A feol.hu tegnap arról írt, telefonon sikerült elérniük a férfit, aki jelenleg is Ausztriában tartózkodik, "él és virul".

Szerző

Dacol a TV2, marad a reklámadó

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:05
Fotó: Népszava
Mindenképpen számol a TV2 a kabinet által megtiltott programdíj beszedésével. A csatorna a Népszabadsággal azt közölte, hogy "egy jövőbeli szabályozásnak megfelelően" terjesztési díjat fognak kérni, így nem számolnak - Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatójának korábbi közlése szerint 6-8 milliárd forintos - bevételkieséssel, legfeljebb azzal, hogy a díjat majd "egy későbbi időponttól" szedik be.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember végén elfogadott javaslata a TV2 és az RTL Klub számára is megtiltja, hogy január 1-jével programdíjat kérjenek a szolgáltatóktól, miközben mindkét kereskedelmi tévének érvényes szerződése van a médiahatósággal ennek ellenkezőjéről. Azt a Népszabadságnak a TV2 nem részletezte, pontosan milyen jövőbeli szabályozás engedne számukra kiutat, de lapunknak a médiahatóság korábban már megerősítette: nincs tilalom a programdíj beszedéséről, és mindkét csatornával élő szerződésük van erről.

A kormány célja ugyanakkor az, hogy saját hatáskörben maga szabja meg a piaci árakat, azaz a programdíj mértékét. Így az sem kizárt, hogy a veszteséges, de "magyar tulajdonban" lévő TV2 - amely szerint stabil pénzügyi alapokon állnak - adott esetben több pénzt kérhet majd a terjesztésért, mint konkurense. Egyelőre nem tudni, a kabinet mikor készül "leárazni" a piacot, de arról nincsenek hírek, hogy a kábelszolgáltatókkal már egyeztettek volna. Lázár korábban arra is utalt, a költségvetés vitájában újra előkerülhet a reklámadó, és változtathatnak mértékén.

Ez azonban a tegnap benyújtott, jövőévi adótörvények alapján nem várható.

Szerző